Betty Smith Na erre varrjatok gombot! Varga Mihály miniszter úr Nemzetgazdasági Minisztérium Lakáscélú deviza jelzáloghitelek konverziója Tisztelt Miniszter Úr! A lakossági lakáscélú deviza jelzáloghitelek forintra történő átváltása súlyos tehertétel a pénzügyi közvetítőrendszernek és széles körű mérlegelést igényel. Az átváltás alapvetően érinti a bankrendszer mérlegszerkezetét, jövedelmezőségét, illetve a tőkeveszteség és a rendkívül megnövekvő operációs terhek miatt a bankrendszer képességét, hogy a gazdaság finanszírozásában betöltött szerepét a közeljövőben ellássa. Az intézkedés bankrendszert érintő kockázatai kapcsán megkerülhetetlen tehát a mikroprudenciális felügyeletet ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a forint árfolyamát, a valutatartalékot érintő hatások, valamint a likviditás szektorszintű kezelése miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonása az egyeztetésbe. Mivel sem az MNB, sem a PSZÁF álláspontját nem ismerjük az elérni kívánt célt illető mikro- és makroprudenciális kockázatokkal kapcsolatban, illetve nem kaptunk jelzést az MNB-től arra vonatkozóan, hogy az azonnali leváltásához szükséges devizát – amelyet nyilvánvalóan nem lehet a devizapiacon megszerezni – kész-e a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások rendelkezésére bocsátani, az alább vázolt modellek nem tekinthetők a Magyar Bankszövetség végleges javaslatainak, hanem inkább csak olyan értékeléseknek, amelyek az egyes lehetséges szcenáriók hatását vizsgálják. A Magyar Bankszövetség ennek megfelelően egyik lehetséges megoldást sem preferálja a többivel szemben. Arra is szeretnénk felhívni miniszter úr figyelmét, hogy a lakáscélú deviza jelzáloghitelek egyetlen szabályozói aktussal történő forintra váltása még nagyobb kockázatokat hordoz, és még körültekintőbb mérlegelést igényel, mintha ugyanerre egy előre meghatározott időintervallumon belül, folyamatosan kerülne sor. A javaslatok kidolgozása során figyelembe vett szempontok A közgazdasági racionalitás alapján és a társadalompolitikai elvárások figyelembe vételével a modellek kidolgozása során az alábbi szempontokat tartottuk szem előtt1: 1 A modellszámításokhoz használt paramétereket a levél mellékletét képező számítások kapcsán megjelöltük. Budapest, 2013. augusztus 27. 2 szűnjön meg az- érintett háztartások árfolyamkitettsége, a forint gyengülése miatt a folyósítás óta jelentős tehernövekedést elszenvedő háztartások törlesztőrészletei csökkenjenek, olyan programra van szükség, amely csak a közgazdaságilag- indokolt mértékben avatkozik bele a válsággal terhelt piaci folyamatokba. El kell kerülni, hogy a különböző devizákban, illetve forintban, különböző fedezetek bevonása mellett (vagy fedezet nélkül) eladósodott adósok csoportjai között feszültség keletkezzen, a megoldási javaslatban a felmerülő terhek- olyan megosztását tartottuk szem előtt, mely az elvárt társadalmi, rendszerstabilitási és fiskális feltételeknek egyaránt megfelel, az- intézkedés hatása legyen kiszámítható, és az intézkedés ne legyen összeegyeztethetetlen az eddigi – konszenzuson alapuló – intézkedésekkel, - az állományromlás üteme csökkenjen, lehetőség szerint az intézkedés segítse a nemteljesítő hitelek teljesítővé válását, olyan programra és azzal- kapcsolatos kommunikációra van szükség kormányzati és banki oldalról egyaránt, amely az adósok számára nyilvánvalóvá teszi, hogy hogy ez a program egyszeri és végső megoldást jelent, nem egészül ki később újabb elemekkel, és nem is kerülhet sor újabb intézkedésekre, közel hét év alatt felépült állományok- konverzióját kell végrehajtani, ami operációs szempontból hatalmas kihívás, - olyan jogszabályra vagy jogszabályokra van szükség, amely az Alaptörvény keretei között és a jogbiztonság fenntartásával képesek beavatkozni magánjogi jogviszonyokba, a teljesítő (a problémamentes és a legfeljebb 90 napot meg- nem haladó késedelemben lévő) devizaalapú lakossági jelzáloghitelek közül a lakáscélú hitelek prioritást élvezzenek, de a javasolt eszköztár adjon megoldási lehetőséget a szabadfelhasználású jelzáloghitel adósoknak is, a- nemteljesítő hitelállomány állomány problémáira a teljesítő állomány kezelésével együtt és egyszerre kell olyan megoldást találni, ami a konverzió módjának rögzítésén kívül biztosítja a fedezetek értékesíthetőségét, és a fedezett követelések értékállóságátnak biztosítását is. 3 I. A teljesítő (90 napot nem meghaladó késedelemmel rendelkező) devizaalapú jelzáloghitelek forintosítására vonatkozó javaslatok A jogosulti kör meghatározása A javasolt megoldási lehetőségek mindegyike lefedi a lakáscélú deviza jelzáloghitelek teljes körét, vagyis azt javasoljuk, hogy ne legyenek szűkítő feltételek se a hitelösszeg, se a fedezeti ingatlan nagysága, sem másmilyen szempont szerint. Ez biztosíthatja az érintett kör számára az átfogó megoldás lehetőségét, illetve a lakáscél kiemelt kezelését. A szabadfelhasználású hitelek esetén a hatályos modellnél alkalmazott eszköztár szerinti korlátozó feltételeket – vagyis az árfolyamgát jelenlegi szabályrendszerét – javasoljuk szem előtt tartani. A javasolt megoldások ismertetése 1/A. Az MNB által biztosított kedvezményes árfolyamon történő forintosítás, kamatkedvezmény biztosítása, árfolyamgát a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében Az 1/A javaslatunk szerint a teljesítő, vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, fel nem mondott CHF- és EUR lakáscélú hitellel rendelkező adósok hitelének forintosítására egyetlen aktussal, jogszabály erejénél fogva kerül sor, a forintosításhoz az MNB azon az árfolyamon biztosít devizaforrást, amilyen árfolyamon a leváltáshoz szükséges euró-forrás az MNB könyveibe került (bekerülési érték). A forintosítást követően a hitelező állapítja meg a forinthitel kamatát, de a kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke nem lehet magasabb, mint az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott kamatmaximum. Az ügyleti kamatból a költségvetés 1 százalékpontot átvállal, ezáltal a nominális ügyfélkamatok 1 százalékponttal mérséklődnek. A CHF- és EUR lakáscélú hitellel rendelkező adósok meghatározott időn belül kérhetik, hogy a forintosításra ne kerüljön sor, ebben az esetben természetesen a kamattámogatásra sem válnak jogosulttá (kijelentkezési opció). A JPY lakáscélú-hitellel rendelkező adósoknak a forintosítást igényelnie kell (bejelentkezési opció). A teljesítő, vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező adósok számára a jogalkotó a jogalkotás eszközeivel kötelezővé automatikussá teszi a hatályos árfolyamgát-konstrukció igénybevételt, szintén a kijelentkezési opció biztosításával. A jogalkotónak biztosítania kell, hogy formális, közokiratba foglalt szerződésmódosítás hiányában is az eredeti zálogjog és az esetlegesen kapcsolódó állami kezességvállalás fennmaradjon, és a privilegizált végrehajtási út biztosított legyen. Ez az összes többi modell esetében is megkerülhetetlen. Az intézkedés gazdasági hatásait az 1/A. melléklet mutatja be. 4 1/B. Az MNB által biztosított kedvezményes árfolyamon történő forintosítás, 5 évig kamattámogatás biztosítása a forintosított hitelekhez, árfolyamgát a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében Az 1/B javaslat csak annyiban különbözik az 1/A modelltől, hogy ebben az esetben a költségvetés nem az ügyleti kamatból vállal át 1 százalékpontot, hanem elérhetővé teszi a forinthitelek visszafizetéséhez az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott kamattámogatást a konverziót követő 5 éven keresztül. Ennek megfelelően természetesen a kormányrendelet személyi feltételeit a speciális konstrukciónak megfelelően módosítani szükséges. Az intézkedés gazdasági hatásait az 1/B. melléklet mutatja be. 2. Devizahitelek halasztott kivezetése („gyorsított” árfolyamgát) Az azonnali, negatív pénzpiaci hatások elkerülésére, illetve az MNB devizakészletének érintetlenül hagyására ad módot a 2. számmal jelölt modell. Eszerint a devizahitelek halasztott kivezetésére egy „gyorsított” árfolyamgát-program keretében kerül sor. A modell arra is módot ad, hogy a jogalkotó a piaci szereplőkkel történt egyeztetés alapján idővel szükség szerint finomhangolja, vagy módosítsa a programot. Az adósoknak módjuk lenne arra, hogy az árfolyamgát időszakában tapasztalható forinterősödés kedvező hatásaiból részesüljenek. A devizahitel futamidejének lerövidítése azért nem okozza a törlesztőrészlet emelkedését, mert az adós továbbra is az eredeti futamidejű kölcsön törlesztőrészletét fizetné, a futamidő lerövidítéséből eredő különbözet pedig a gyűjtőszámla terhére halmozódik. A gyűjtőszámla kamata BUBOR + 2%, azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint a kamatok tőkésítésére kerül sor. Egy svájci frank (CHF) hitelt véve alapul példa a törlesztőrészlet számítására: Adóst terhelő rész: eredeti futamidejű kölcsön- törlesztőrészlete 180 HUF/CHF árfolyamon átszámítva, Hitelező és állam- (50-50%-ban): kamatrész 180 HUF/CHF árfolyam feletti hányada (270 HUF/CHF feletti részt – a jelenlegi szabályoknak megfelelően – az állam vállalja), - A rövidebb futamidő miatt fennmaradó összeg: a gyűjtőszámla terhére halmozódik, és BUBOR + 2%-on kamatozik, a kamatok tőkésítése mellett. A modell szerint a lakáscélú lakossági deviza jelzáloghitel hátralévő futamideje jogszabály erejénél fogva 60 hónapra rövidül, ezáltal a programmal érintett devizahitel állományok az 5. év végére kifutnak. A lakáscélú deviza jelzáloghitelek automatikusan átkerülnek az új konstrukció hatálya alá: így a jelenlegi gyűjtőszámla-hitelek, valamint a jelenleg gyűjtőszámlával nem érintett lakáscélú hitelek is (természetesen a kijelentkezés, JPY-hitelek esetében pedig a bejelentkezés lehetőségével.). A deviza jelzáloghitel kifutásával a gyűjtőszámla egyenlege piaci forint lakáshitelként fizetendő vissza. A gyűjtőszámla egyenlegének visszafizetésére az adós 5, 10, 15 és 20 éves futamidő közül 5 választhat. Amennyiben az ügyfél nem nyilatkozik, úgy az megegyezik az eredeti hitel futamidejével, de maximum 20 évvel. A teljesítő, vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező adósok számára a jogalkotó a jogalkotás eszközeivel kötelezővé automatikussá teszi a hatályos árfolyamgát-konstrukció igénybevételét, szintén kijelentkezési opció biztosításával. Ebben a konstrukcióban a bankszektornak jelentős vesztesége keletkezne, a költségvetés terhei a most hatályos árfolyamgát költségeivel összemérhető szinten maradnának. Az intézkedés gazdasági hatásait a 2. melléklet mutatja be. Devizamegfelelési mutató Amennyiben nem csökken jelentősen a DMM (Devizamegfelelési Mutató) jelenlegi, 65%-os limitje, akkor a forintosítással szerzett devizát a bankok nem tudják a hosszú devizaforrások visszafizetésére fordítani, az eszköz oldali változások ellenére ezen forrásaikat továbbra is fenn kell tartani. Abban az esetben ugyanis, ha a hosszú deviza eszközeik forintosítása miatt megszerzett devizát teljes egészében éven túli hátralévő lejáratú források zárására fordítanák, illetve, ha ilyen volumenben hagynák éven túli forrásaikat éven belülre rövidülni, a portfolió összetételétől függően jelentősen, akár 5-10%-kal is csökkenhet a mutató értéke. A korábbi szerződéses jogviszonyok megerősítése A forintosítás bankrendszert terhelő költségeinek és az értelmetlen, a bankrendszer számára rengeteg költséget jelentő devizahitel-perek számának folyamatos növekedésére tekintettel méltányosnak gondoljuk, hogy a bank által nyújtott kedvezmények igénybevételének az is a feltétele lehessen, hogy az ügyfél a korábbi, a forintosítást megelőző jogviszonyt megerősítse, és lemondjon a korábbi szerződéses jogviszony, vagy annak egyes elemei megtámadásának jogáról. Javaslataink csak bankjaink erre felhatalmazott döntéshozó szervének jóváhagyása esetén tekinthetőek véglegesnek A fentebb leírt javaslatok a Magyar Bankszövetség magas szintű szakértőinek bevonásával és az Elnökség jóváhagyásával készültek. Mindazonáltal tekintettel arra, hogy a bankszektor jelentős terhet vállal valamennyi javaslat esetén, hangsúlyoznunk kell, hogy a véglegesnek tekinthető megoldás, vagy megoldások bankjaink erre felhatalmazott döntéshozó szervének is jóvá kell hagynia, addig ezen javaslatokat kérjük eszerint kezelni. . 6 II. Nemteljesítő hitelek Fontos, hogy a teljesítő adósok számára nyitva álló forintosítási lehetőséggel párhuzamosan a nem-teljesítő jelzáloghitelek adósai számára is szülessen egy kormányzati-banki mentőcsomag. Ennek főbb elemei lehetnek: 1. A legreménytelenebb helyzetben lévő deviza- vagy forint jelzáloghitellel rendelkező ügyfélkör számára egy átfogó adósságrendezési programot hirdetünk meg, a tartozások célzott elengedésével. A program a 2013. március 31-ig 90/120 napos lejárt tartozást felhalmozó ügyfelek számára elérhető. A program keretében a hitelezők a 90/120 napot meghaladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok tartozását, – amennyiben a deviza jelzáloghitel átváltására korábban nem került sor – forintra váltják, és a tartozás 25%-át elengedik, az elengedett követelés 50%-át a bankadóból visszaigényelhetik. Amennyiben az ingatlan értékesítésére az adóssal történő megegyezés – és nem végrehajtás – útján kerül sor, illetve ennek érdekében a 25%-on felül további 15%-os követelés-elengedésre is sor kerül, ehhez ugyancsak legyen igénybe vehető az 50%-os bankadókedvezmény. Amennyiben az adós nyilatkozatával igazolja, hogy a hiteljogviszony lezárására és a fedezet értékesítésére közös megállapodás alapján, a tartozás legalább 40%-ának elengedésével egyidejűleg került sor, a bankadó-visszaigénylésre egy összegben is legyen lehetőség. Fontos, hogy a jogalkotó rendelkezzen arról, hogy a hitelezők által elengedett követelés kapcsán közteher-fizetési kötelezettsége se a hitelezőnek, se az adósnak ne keletkezzen. A hitelezők oldaláról a hiteljogviszony visszaállítását és az adós újból fizetővé tételét célzó megállapodások kerülnek majd előtérbe, ha az adósnak a programba történő belépéséig felhalmozott tartozásai (közművek, magánjogi tartozások, stb.) a mindenkori jegybanki alapkamaton „befagyasztásra” kerülnek 2016. június 30-ig. Ezzel a megoldással biztosítható, hogy ha 2016. július 1-től lép hatályba egy megfelelő felkészülési időt biztosító, most csak a fedezetlen hitellel vagy hitelekkel rendelkező adósok számára elérhető magáncsőd, annak megjelenéséig a felek kölcsönös közreműködésével érdemileg, érzelmileg és tartalmilag rendeződjön az adósok nagy részének problémája jelentős költségvetési tehervállalás nélkül. Az intézményrendszer ennek köszönhetően fel is tud készülni a jelentősebb tartozást felhalmozó adósok problémáinak 2016-tól történő kezelésére is. A program sikerének feltétele az is, hogy a programba belépő, és a feltételeknek eleget tevő ügyfelek esetében az állam elengedi a követeléseit (közterhek, vagy pl. korábbi állami támogatásokból - szocpol., adó visszatérítési támogatás, fiatalok otthonteremtési támogatása - származó visszatérítési kötelezettség) az adóssal szemben. Egy kétlépcsős indulás – kezdetben a fedezetlen hitelekkel –, 2016. július 1-től pedig a fedezett hitelekkel esélyt ad arra, hogy a jelzálog-hitelezési piac újraélesztését a következő 3 évben ne lehetetlenítse el az újonnan felálló magáncsőd jogintézményének az ingatlanárakat lenyomó, a hitelezést, kockázatértékelést megnehezítő hatása. 2. Korábbi javaslatainknak megfelelően javasoljuk, hogy a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható fedezeti ingatlanok adósaira vonatkozó jelenlegi feltételrendszer változásával az Eszközkezelő 2014-re vonatkozó vásárlási kvótája kerüljön megemelésre. Az Eszközkezelő eddig javasolt, banki kezdeményezésű módosításai is figyelembe vették a 7 rendelkezésre álló forrásokat és a társadalmi szempontokat, ennek eredménye az, hogy a kezdeti nehézségek után az Eszközkezelő 2013-végére várhatóan 10 ezer ingatlanvásárlást zárhat le. Ahogy már a korábbi módosításokban is jeleztük, a jelenlegi feltételek további változtatása (szociális kritériumok mellett az egy főre eső jövedelem figyelembe vétele) további jelentős javulást eredményezne. A feltételrendszer változtatása mellett kérjük, hogy az Eszközkezelő 25.000 ingatlanban meghatározott vásárlási kvótáját 20.000 db ingatlannal 45.000-re emelje fel a jogalkotó. Ez azt jelentené, hogy 2014 folyamán a kvóta 25.000 db-ra nőne. III. Devizahitel-perek A Kúria jogerősen megállapította, hogy az árfolyam-különbözet költségként történő feltüntetésével kapcsolatban született másodfokú bírósági ítélet az alkalmazott jogkövetkezmény – a semmisség tekintetében – jogszabályellenes., illetve, hogy a Ptk. 237. §-a és az 1/2010 PK Vélemény alapján a bíróságnak a szerződést reparálnia kellett volna, és ezzel együtt érvényessé kellett volna nyilvánítani, hiszen az érvénytelenség oka kiküszöbölhető. A Kúria döntésére tekintettel – a jogbiztonság és a pergazdaságosság szempontjait is mérlegelve – jogszabályban szükséges rendezni, hogy a devizavételi és –eladási árfolyam közötti eltérés olyan költség, amelyet a szerződés „tartalmaz”, amennyiben azt a THM-számítás bizonyíthatóan tartalmazza. Az ügyfelek jelenleg sok esetben visszaélésszerűen csak a szerződés semmisségének megállapítását kérik. Számos ügyfél – a reparációt, mint jogkövetkezményt nem tartalmazó -, a szerződés semmisségét azonban megállapító jogerős ítélet birtokában beszünteti a teljesítést és a továbbiakban a hitelintézettel minden kapcsolatot megszakít. A kialakuló helyzet mindkét fél számára jelentős jogbizonytalanságot eredményez. Nem zárható ki, hogy a későbbiekben az árfolyam-különbözet költségként történő megjelöléséhez, illetve meg nem jelöléséhez hasonló bármely – akár jelentéktelen, formális – okból bíróságok kimondják egyes szerződések semmisségét, anélkül, hogy alkalmaznák a reparációt, mint szükségszerű jogkövetkezményt, ha egyébként a szerződés teljesíthető. A jogviszony fenntartásához, és a szükségtelen, hosszan elhúzódó perek megakadályozásához tehát az is szükséges, hogy a jogalkotó általános érvénnyel mondja ki, hogy az ellenérdekű fél az eljárás során viszontkereset nélkül is kérheti az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – reményeinek szerint a szerződés reparálásának – alkalmazását. Ehhez a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása szükséges. Fenti javaslatainkkal kapcsolatban bármikor örömmel állunk miniszter úr és munkatársai rendelkezésére. Patai Mihály Elnök Gyuris Dániel Alelnök Magyar Bankszövetség Másolatban: Orbán Gábor adó - és pénzügyekért felelős államtitkár úr részére
Posted on: Thu, 05 Sep 2013 07:01:18 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015