Blog 2013. II. rész Fordulat Ahogy elnézem az ellenzék sorsának alakulását, egyre inkább kezd izgalmassá válni. Míg korábban meglehetősen sötéten láttam a helyzetünket, ma már mintha kissé bizakodóbb lennék. Az utóbbi napok eseményeit ugyanis két folyamat jellemezheti a legjobban: az erőfitogtatás és a fordulat. Lássuk ezeket részleteiben! Az erőfitogtatás nem új jelenség, hiszen éppen az utóbbi blogbejegyzésemben írtam Schmuck Andornak arról a megnyilvánulásáról, hogy pártját a Fidesszel szemben alternatívaként mutatta be akkor, amikor a főváros 18 egyéni képviselő-jelöltjét nevezte meg. Ez nyilvánvalóan erős túlzás volt, hiszen egyetlen közvélemény kutató cég sem jelzett jelentős támogatottságot az MSZDP vonatkozásában. De hát Schmuck miért ne állna ki a választók elé, hogy az oroszlán képét mutassa fel akkor, amikor csak egy ordító egér: a politikában minden megengedett, így még ez a melldöngetés és magamutogatás is. Meglehet, hogy az említett 18 képviselő-jelöltet úgy kaparta össze, hogy abba majdnem belerokkant, mégis azt állítja, hogy országos szinten meglesz a 109 egyéni képviselő-jelölt. Ám minden komoly pártelnöknek tudnia kell azt, hogy nem ez számít, hiszen a jelölteket akár az utcáról is összeverbuválhatja, hanem az, hogy ténylegesen hány választója lesz. Ennek meghatározására viszont egy független szervnek, például egy közvélemény kutató cégnek kell objektív méréseket elvégeznie. Ilyen azonban, mint jeleztem, nincs. Hasonló erőfitogtatást játszott el most Fodor Gábor a maga kis liberális pártjával akkor, amikor a közelgő időközi választásra külön jelöltet állított a közös baloldali jelölttel szemben. Számomra nem kétséges az, hogy a liberális jelölt el fog bukni, mert sem a Fidesz, sem pedig a demokratikus ellenzék nem engedheti meg magának azt, hogy a közelgő választásokra való tekintettel veszítsen. De Fodor kilóg a sorból, miért is ne lógna ki, hiszen ő liberális, és van olyan kemény legény, hogy megmutatja azt, hogy igenis léteznek a liberálisok. Fodor még azt is bejelentette, hogy meglesz a 106 egyéni jelölt is országos viszonylatban. Ezt nem kétlem, csak van néhány problémám ezzel a liberális párttal. Az egyik az, hogy Fodor pártja nem a liberálisok pártja, hiszen liberális politikus jócskán van a DK-ban is, továbbá létezik Kuncze Gábor mozgalma is, és létezik a SZEMA is, amely éppen most kötött szövetséget az E2014-PM pártokkal. Tehát, még ha morálisan elfogadnánk azt, hogy a félmillió liberálisnak joga van megjeleníteni önmagát a parlamentben, ahogy azt Fodor állítja, nincs joga magát a liberálisok pártjának tekinteni. Hát akkor mire volt jó ez az ellenjelölt állítás? Két dologra feltétlenül: az egyik egyfajta törlesztés azért, mert az MSZP-E2014-PM szövetség nem fogadta a soraiba. másrészt arra, hogy az utóbbi pártszövetséget megzsarolja. Ez a viselkedésmód azonban semmiben sem különbözik a Schmuck-féle ordító egér szindrómától, amely már kezd valóban betegessé válni. Ám ahogy minden „jóban” mindig van rossz is, mindkét párt csak azt érheti el, hogy a demokratikus ellenzék győzelmének a valószínűségét csökkentse, hiszen az egyéni jelöltjeik győzelmi esélyei tartanak a nullához. A jelenlegi politikai folyamatok második jellegzetessége gyanánt a fordulatot jelöltem meg. Ez a folyamat azonban a DK számára nagyon fontos, hiszen a Medián közvélemény kutató cég adatai szerint ez a párt elérte eddigi csúcs támogatottságát, a 6%-ot, amivel biztos befutónak számít. De fontos az a jelenség is, hogy mindeközben az E2014-PM pártszövetség folyamatosan veszít a támogatóiból, és ma már kisebb, mint a DK választói köre. Ez rendkívül figyelemre méltó jelenség, amely több problémát helyez más megvilágításba. Az egyik az, hogy a DK most, és remélhetően később is a demokratikus ellenzéki pártok között a második legnagyobb párttá vált. Tudjuk, hogy korábban az MSZP és az E2014-PM azt állította, hogy azért kötnek csak ketten szövetséget, mert ez a két párt a legnagyobb a demokratikus ellenzéki oldalon, és ez garantálná a győzelmet (amiben én akkor sem hittem). Ez persze nem volt igaz, hiszen mindkét fél a Gyurcsány Ferenc iránti ellenérzésük (hogy ne mondjam utálatuk) miatt kötötték meg az alkut, az előbbi okot csak kitalálták. Ám ez a játék most visszájára fordult, hiszen ha helyes ez a logika, akkor most a két félnek fel kellene bontania a paktumot, és az MSZP-nek a DK-val kellene szövetségre lépni. Nem gondolom, hogy ez számukra a legkellemesebb cselekmény lesz, de a jelek szerint ezt nem kerülhetik meg. Márpedig nincs mese, meg kell tenniük, és ilyen kezdeményezésre már egyre több jel mutat. Már korábban Lendvai Ildikó és Kovács László is kifejezésre juttatta azt, hogy nincs győzelem a DK nélkül. Tegnap pedig Botka László tett egy homályos célzást arra, hogy az MSZP nem zárkózik el attól, hogy a DK-val tárgyalásokat folytassanak. Úgy tűnik tehát, hogy egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy létrejöhet egy MSZP-E2014-PM-DK szövetség, amely talán győzelemhez segítheti a demokratikus ellenzéket. De azért nem igyunk előre a medve bőrére, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy még egy ilyen pártszövetség sem nyújthat garanciát arra, hogy tényleg leváltsuk a Fideszt. A választási kampány még csak most kezdődik el igazán, és ahogy a DK mindent bevetett a szavazók megnyerése érdekében, ennek nem szabad lankadnia. S ha az MSZDP és a Liberálisok nem fogják tovább játszani az ordító egér szánalmas színdarabját, akkor őket is be lehet vonni valamilyen formában ebbe a szövetségbe. Mert ne feledjük: minden szavazatra szükség lehet a győzelemhez. Debrecen, 2013. 11. 23.
Posted on: Sat, 23 Nov 2013 10:57:06 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015