EMLÉKEZŐ2 Észre sem vesszük ahogyan visszautasítsuk amit kértünk! Helyszín: Családi vállalkozásban működő szórakozóhely (zártkörű rendezvény) Szereplők: Lánytestvérek –Nővér- Húg Kérő A teremben mostanra életre kelt az a várakozás amely az exkluzív meghívó kézbesítésétől a vendégek többségét napok – hetek alatt izgatottá tette, lázban tartotta! Mitől volt exkluzív ez az invitálás? –nem a megjelenésétől, nem az általánosságban vélt „minőségtől” és nem attól a zártkörű társaságtól akik megtöltötték a terem legkisebb zugát is. Az alkalomtól volt különleges, a bizsergetésétől mosolyra fakasztó és a várakozás beteljesedésétől táncra hívó hangulattól volt exkluzív ez az este. A bárpult előtt sietve elhaladó piros ruhát viselő nő felkarját óvatosan érinteni próbálja az átlag magas, alig középkorú, rövid göndör- világosbarna hajszínű férfi; ellenben határozott hangon megszólítja a nőt! Kérő: -Légy szíves! Ne haragudj amiért feltartalak, Zoli vagyok! –kezét nyújtva az üdvözléshez bemutatkozik Jól kezdődik a buli, szuper jó hogy megrendeztétek! Nővér: -aranyos vagy, bízom a super jó befejezésben is! Ismered a Lóránt Tomit? – én vagyok a sógornője és közös projektben hoztuk össze a ma estét Kérő: -*persze hogy ismerem, a legjobb barátom… ezért is merészkedtem megszólítani téged. Helyesebben szólva, részben ezért de főleg azért mert a segítséged szeretném kérni egy a számomra nagyon-nagyon kedves dologban! –a húgodról van szó. Az imént beszélgettünk és hűűű ha! –egészen a hatása alatt vagyok, elvarázsolt, elkápráztatott… A piros ruhás nő a beszélgetést követően azonnal megkereste a húgát és tolmácsolta Zoli szavait. Sőt, amennyiben lehetséges valamivel többet mondott az odaadó szavaktól! Igen mindenfélekép többet akart mondani, a húgát jól ismerve célzottabban akarta továbbítani Zoli érzéseit! Annak ellenére szimpatikusnak találta a férfit hogy a családi vállalkozásukból származó jó anyagi helyzetére utaló mondottak felét se nem hitte el… Nővér: - végre már hogy megtaláltalak! –képzeld, néhány perccel ezelőtt beszélgettem a Tomi barátjával és azt mondta hogy teljesen oda van érted! Szeretne veled megismerkedni és irányodban a tisztességes szándékát bizonyítva tőlem, mint a Te családodtól kért engedélyt! –nevén szólva inkább –segítséget kért a meghódításodhoz- No de ez nem számít csak az hogy jó családból való… Húg: - a rövid göndör hajú srácról beszélsz? –nagyon szép kék a szeme színe. Szimpatikus is, no de hallod!? –olyan nagyot lódít, szerintem akkor is hazudik amikor éppen kérdez! Nővér: - lódít??? –azt gondolod nem mond igazat a jól jövedelmező foglalkozásáról, vagy más valamivel kapcsolatban érzed ezt? Húg: - *persze hogy a vagyonára gondolok! –szerinted hogyha olyan gazdag amilyennek mondja magát, akkor miért nem visel egy gramm aranyat sem? –nézz már körül a társaságban! – a tőle sokkal szegényebbek is roskadoznak az ékszerektől… =D A fiatalabb lány szinte saját magát kinevetve, jó kedvűen a történteket úgy elfeledve mintha meg sem történt volna vegyült el a táncoló ismerősök között. A piros ruhát viselő nő egy kicsi töprengés után nyugtázta a húga igazát és majdnem sértődötten –amiért félrevezették- sietett a félbehagyott vendéglátói dolga után… Az estét követő napokban amikor szóba került egy társasági beszélgetés során ez az eset, természetese kiderült hogy Zoli igazat mondott, sőt a valós vagyoni helyzetének a felét se nem említette… Na és hogyan reagált a piros ruhás nő húga a friss infóra?! – no fene! ezt is elhalasztottam!!! –könnyes szemmel nevetett- 2003. Jövök megyek 2013. youtu.be/Y5Eos4iJ-QM
Posted on: Sun, 07 Jul 2013 19:13:58 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015