Egy kis érdekesség a tetoválásról:) Majdnem minden kulturában előfordul az egész testnek vagy egy részének a megjelölése, manipulációja, beleértve a tetoválást is. Az emberek már évezredek óta tetoválják, tetováltatják magukat. Ezek az állandó díszek amulettként, dekoráció vagy státusszimbólum gyanánt, esetleg a szerelem, a hit, vagy akár a félelem jelzésére szolgáltak. Az állatoknál azonban jelentéssel bírnak és információt hordoznak. Az egyedek jelölésére használják ezeket. A tetoválás alkalmával festéket juttatunk a bőr felszínére vagy a bőr rétegeibe, ezáltal mintát képezünk. Az előzőt ideiglenesnek, az utóbbit maradandónak nevezzük. Megkülönböztetünk 5 féle tetoválást : amatőrt, professzionálist, kozmetikait, orvosit és traumást ( vagy természetest ). A vékonyabb bőr esetén gyakrabban alakulhat ki hegesedés. A tetoválást az emberiség a véletlennek köszönhette. Az ősember bőrének sérülésein keresztül a testfelszínen levő korom és kosz bekerült a bőrbe, ill. a bőr alá, majd később az ott is maradt. Ezt felismerve már tudatosan alkalmazták a testfestést, mellyel különböző mintákat vihettek fel testükre. A tetoválás, mint elnevezés James Cook 1769-es tahiti expedíciója után vált ismertté. A "tattoo" szó a tahiti „tatatau” vagy "tattau" szóból származik. Jelenetése a helyiek nyelvén ütést, csapást vagy nyomot hagyni valamin. Azonban a „Tattoo” szó Japánban nem a japán stílust jelenti. Az expedició után e testdíszítési forma rohamosan kezdett terjedni Európában. Főként a tengerészek, szénbányászok és egyéb különösen veszélyes foglalkozást űzők körében. A vasmacska és a bányászlámpa motívuma afféle amulettként szolgált a férfiak alsókarján. Kulturális és történelmi összefüggésben a tetoválás mindig is a társadalmi vagy vallási hovatartozást mutatta, az élet egy-egy újabb szakaszának kezdetét vagy viselőjének társadalmi helyzetét jelezte. A tűvel a bőrre juttatott jelképek révén jelzik a tetováltak azt is, hogy milyen kultúrkörhöz tartoznak. Egyes korokban elterjedt, hogy ez a "dekoráció" erőszakkal, az illető akarata ellenére került a személy bőrére. Az ókorban például a rómaiak a fogságukba került ellenséges harcosokat, rabszolgákat jelölték meg így, a XX. században pedig a náci, Harmadik Birodalom kényszerített embereket arra, hogy az "azonosíthatóság" végett megalázó, megkülönböztető jelzéseket, számokat viseljenek. A kozmetikai célból végzett tetoválásoknál a cél kiemelni valamilyen kozmetikai egységet az arcon ( szemöldök, ajkak, szemek, pillasor ) vagy éppen eltüntetni, ill. semlegesíteni bármilyen bőrhibát a bőr felszínén. Az orvosi célból végzett tetoválások korrigálják pl. a sugárterápia okozta nyomokat vagy emlőhelyreállítás alkalmával helyreállítják a bimbóudvar és a bimbó színét. A „természetes” tetoválás előfordult a szénbányászoknál, ha szén került sebeikbe, valamint még ehhez hasonló a lőpor okozta tetoválás a régebbi időkből. Útépítők esetén pedig az aszfalt. Ezeket a traumás sérülés kapcsán bőrbe került idegen anyagokat nagyon nehéz eltávolítani, mivel a bőr több rétegében, szabálytalanul helyezkednek el. Az amalgam tömés után hosszú idő elteltével a fogínybe kerülhetnek annak apró részecskéi. Ennek eltávolítása lehetséges, de nem túl gyakran alkalmazott módszer. Egyszerű háztartási balesetek után grafit vagy tinta maradhat a bőrben.
Posted on: Tue, 10 Sep 2013 08:24:06 +0000