Egy kis ízelítő akkor és most rovatba :) Elmúlás A fájdalom korbácsa bőrt hasít hátamról Szív és ész bennem így harcol Mi megszokott volt most már nincs Elveszett a féltett kincs Helyükön új érzés leledzik Apró fogával húsomon kérődzik Élesen tudatba mar hamar Elveszett az, aki túl sokat akar Csendben ülve ér a megnyugvás Hiába küzd, az ember eljön az elmúlás Üres testtel… Üres szívhez szorított fegyver Melyen kéz pihen, de tenni nem mer Az égre nézz fel tágra nyitott szemmel Kérdően az Isten miért ver Üres szívhez szorított fegyver Józan gondolkodású félig ember Üres fejhez tartott hideg kéz Van mire nem elég a pénz Meleg testből rád hidegszem néz Éled vagy élvezed, amit élsz Üres fejhez tartott hideg kéz Egy szózat mivel semmire nem mész Üres szívvel szakadék szélén állni Töltött fegyver csövével szembeszállni A bizonytalanra egyedül várni Angyalokért, ördögökkel kiabálni Üres szívvel szakadéknál állni Szárnyaszegetten magasba vágyni Üres mondatokat hazugként rágni Másokat magunkra átformálni Megszállottként magas tétre vágyni Alárendeltként elfogadva hányni Üres mondatokat hazugként rágni Minden szabályt áthágni Üres hangokat meghallani Tompa dobokat megszólaltatni Régi frázisokat újraírni Megoldásként mindent kiírni Üres hangokat meghallgatni Hiányzó szavakra ujjal mutogatni Üres testtel tömegben állni Néma szavak szárnyán magasra szállni Üres testtel tömegben állni Egyedüliként másra várni Életem regénye Kézben szavakból font kosárral Árnyékként lohol a nyomorban Szívek szögesdrótos erdejében Üldöző, aki most éppen vétlen A lelkiismeret csaholó kutya Cigi a szájban, sercen a gyufa Csak az ide út vezet oda át Nincs más opció csak a tovább A pultnál borgőzös angyalok Kézcsókom és további jó napot! Belülről perzseli őket a maligán Jót derülnek a halkuló szirénán Senki nem kérdezte akarsz-e megszületni, és a távozásról is más fog dönteni. De a közte lévő idő a te kezedben van, és ezt ne hagyd veszendőbe menni. Utazó Esős napon érkeztem Eső mosta le könnyem Nem volt nevem és rangom Éjszakai csendet törte meg hangom A kezemben csomag, hátamon kabát Az eső áztatta le az út porát Lehet, hogy későn jöttem És korán kell mennem Utam egy részéhez már elértem Remélem el nem késtem Ma estére itt megpihentem Egy mérföldkövet elértem Hogy az út tovább merre megy Nem tudom, zsebemben van a jegy Ilyen a mai utazó Világok közötti átjáró Lábamban néhány kilométer és év Ez ami itt tarthat még Mikor itt az idő, hogy menjek tovább Az égen egy csillag jelzi nyomát Ujjam ismét az égre mutat És koptatom újra az országutat Sorsom kezembe írva Szemed látom emiatt sír ma Tenyeremet fürkészi két szemem Zavart képet rendezi fejem Apró térkép mely jövőmet rejti Az útirányt engedi sejtetni Kezeket látok… Kezeket látok furcsa magasban kiáltanék nem így akartam... pár dolgot az életben, ami ilyen lett olcsó kép mely már feslett. Gondolat mely a vakolatot bontja a réten terül a virág apró szirma körülötte sok apró méh szorgoskodna csakhogy étvágyát csillapítsa Emberek testketrecbe zártan magukat maguktól óvják páran Betondzsungelben vas lady a nő és itt nincsen már az égen felhő Furcsa remegés reggel a kézben és hamis érzések a testben agyon átfutó villámok éjjelente furcsa álmok Melyek itt vannak és te is itt vagy benne ebben a világban megszületve Hiába nem is kértünk kölcsönt vagy mást kaptuk és láthatjuk egymást Füst útján új életre kell mit papírra vetve más eltüzel. Izzó szempár mely lángra vár a kör közepén egy máglya áll Igaz hittel hamis tettek ítélők akik ítéltetnek, üldözőkből lett üldözött harc mely idő előtt eldőlt Hajó nélküli partra vetett önkéntesen száműzetett, némán üvöltő szavak hangtalanul suhanó darvak Vágtázva lépdelő évek fura szag és neon fények valakik a holnaptól nem félnek csakis a mának éltek.
Posted on: Sat, 07 Sep 2013 16:45:03 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015