Egy olvasónk története: -------------------------------------------------------------------- Marcsi Wné Békési Kis történetem a strandról Kicsi voltam,de már reggel korán kelt a család és mentünk,hogy a pokrócot olyan helyre lehessen teríteni ami jónak számít a nap későbbi óráiban ez már lehetetlen volt mert annyian voltak sorban állás a palacsintáért a forró betonon (de ez senkit nem érdekelt) csak vártunk hősiesen és kérdezősködtünk a kölcsönzőnél vajon mikor lesz NAGY traktorgumi,mert persze azzal volt a legjobb lubickolni Repültek az évek és már nem mint kislány jártam oda. De a strand szeretete megmaradt. Ha jó volt az idő mentünk,nem számított milyen is a víz, a fiúk jókat fociztak hátul a pályán és ha unták kicsit, jött a fogó extra fejesekkel a mély víznél Megint eltelt pár év és már én vittem a pici fiam a strandra Gondoltuk míg apa ugrik pár fejest és úszkál kicsit,jó nekünk a kis medence De nem pár perc és az akkor 1,5 éves fiúcska megindult a nagy medencéhez Látta mit csinálnak a nagyok és persze neki is kellet. Apukája felkapta és gondolta csak úgy simán beugrik vele ,de tartottunk tőle,hogy esetleg megijed,nos tévedtünk Amikor kidugta a fejecskéjét a vízből csak úgy kacagott és jött az extra kérés : " még egyccer" ez ment hosszú ideig és az ugrálás mellet megtanult úszni is Jött sajnos az év mikor már nem nyitott ki Mondták ott az új az Újlak utcai uszodánál De ott se 1 árnyék, se 1 emlék se semmi. (1xse voltunk ott strandon) Uszodának jó,mert a télen persze mentünk,de mint strand Sajnos láttam,hogy már a Csabainál is sok fát kivágtak,de még mindig nagyobb a varázsa mint a panelrengetegnél. Jó lenne tényleg ezt visszakapni az élmények és az emlékek felidézésére is
Posted on: Sun, 14 Jul 2013 08:29:54 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015