Erdélyjáró baloldal Úgy tűnik, a jelenlegi magyar kormánytöbbség három évvel ezelőtti döntése, miszerint lehetőséget biztosított a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság könnyített megszerzésére, meghozta a gyümölcsét. Nem csupán abból a szempontból, hogy több százezres a „könnyen honosult” új állampolgárok nagyságrendje, hanem abból is, hogy a magyarországi baloldal és a balliberálisnak nevezett erők képviselőinek zöme – akik az elmúlt évtizedekben igazából sem kiköpni, sem lenyelni nem tudták a határon túli magyarok ügyét, és jobb híján, amolyan kötelező koloncként utalták a támogatásokat az általuk partnernek tekintett határon túli magyar pártokon keresztül – immár nem a könnyített honosítás és a határon túliak szavazati joga ellen emel szót, hanem besorolt a kezdeményezés mögé, és maga is harcba száll a határon túli voksokért. Ennek az első lépése volt az MSZP Kolozsvárott megtartott kihelyezett elnökségi ülése és Mesterházy Attila pártelnök történelminek szánt bocsánatkérése a 2004 december 5-i népszavazást megelőzi határontúli-ellenes kampány miatt, és ennek a folytatása most a baloldal kormányfőjelölti pozíciójáért Mesterházy fő riválisának tekintett Bajnai Gordon erdélyi látogatása is. kronika.ro/erdelyi-hirek/turistakent-fogadta-bajnait-az-emi Bár mindkét politikus igyekezett azt hangsúlyozni, hogy nem szavazatokért kuncsorogni jött, hanem ismerkedni és kapcsolatot építeni, bizonyosak lehetünk abban, hogy látogatásuk oka a pragmatizmus: ha már nem tudták megakadályozni, hogy a határon túliak is beleszólhassanak a magyar választások kimenetelébe, akkor ők is megpróbálnak részesülni a voksokból. Ezzel tulajdonképpen nincs is baj. Bármelyik anyaországi pártnak jogában áll határon túli támogatókat toborozni, még akkor is, ha a felmérések szerint például a politika iránt érdeklődő erdélyi és partiumi magyarok zöme inkább a jobboldallal szimpatizál – ha más okból nem, akkor azért, mert a rendszerváltás óta hagyományosan ez az oldal vállalta fel hangsúlyosan a határon túliak ügyét. Mesterházy és Bajnai látogatása között ugyanakkor az a különbség, hogy míg előbbi a nyilvánosság előtt szerepelt, Bajnai határon túliakkal kapcsolatos gondolatait nem a nyilvánosságnak szánta: a háttérbeszélgetés tartalma nem volt sajtónyilvános, csak a jelen levő „boldog” kevesek tudhatják, mi hangzott el. Így azért nehéz lesz elnyerni az erdélyiek jóindulatát, ahhoz ugyanis nem biztos, hogy elegendőek a „baráti” sajtónak adott interjúkban elpuffogtatott sablonos frázisok a magyarországi konfliktusok „exportjáról.” E retorikai panel például igencsak azt jelzi, hogy Bajnai még mindig nem tudott eltávolodni attól a balliberális kommunikációs narratívától, amely olyan agyatlan, gyámoltalan tömegként tekint a határon túliak közösségére, amelyben mindenki egy véleményen van, önfeledten és boldogan szavaz az egyetlen rendelkezésre álló pártra, és csak akkor alakulnak ki eltérő politikai vélemények és preferenciák, ha azokat kívülről „importálja” valamely sötét, „megosztó” erő. Az MSZP és Bajnai erdélyi kiruccanásában mindemellett egy biztos közös pont is van: mindkettő az RMDSZ vezetőivel tárgyalt (miközben utóbbi a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetőivel és marosvásárhelyi értelmiségiekkel is egyeztetett). Ebben persze abból a szempontból nincs semmi rendkívüli, hogy az RMDSZ – ha már nem is az egyetlen – de a többiekhez képest még mindig a legtöbb szavazó támogatását élvező erdélyi magyar politikai alakulat, így jogos, hogy kíváncsiak a véleményére. Kérdés ugyanakkor, hogy a budapesti baloldal vezető figurái vajon nem a közép-, illetve hosszú távú együttműködés alapjait készülnek-e lerakni a szövetség vezetőivel folytatott tárgyalásokon. Közismert, hogy a magyar kormányoldal és az RMDSZ közötti viszony nem a legbensőségesebb, utóbbi ugyanis neheztel, amiért elveszítette a támogatások szétosztásának, illetve a Budapest és Erdély közötti „közbenjárás” monopóliumát. Bár az RMDSZ vezetői azt hangoztatták, hogy nem akarnak egyik oldal mellett sem állást foglalni a magyarországi választásokon, könnyen megtörténhet, hogy „az ellenségem ellensége a barátom” elve alapján – amit azért a baloldali kormányokkal ápolt jó viszony is megalapoz – a szövetség, ha nem is fog nyílt, kampányba, semleges sem marad.
Posted on: Tue, 02 Jul 2013 07:42:34 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015