Ezt is ajánlom a nagypolitika, a FIDESZ, minden aktuális kormányzat figyelmébe, mert a Magyarország jobban teljesít-be nagyon is bele tartozik az is, hogyan érzik magukat az emberek... Közérthetőbben: Elég a Rendőrség, NAV, Felügyelet, Okmányirodák, egyéb állami hivatalok hatalmi arroganciájából!. Persze, mély tisztelet a kivételnek!!! Normálisék életében (tudjátok ott meseországban) az ügyintéző, (legyen az akár NAV, Felügyelet!) szolgál, mosolyog, segít, s nem az ember kényszerül megalázkodni. A vélelem nem jogosíthat fel senkit semmire! Fordítva helyes: az ügyintéző, végrehajtó legyen az aki fejet hajt az ügyintézést kérő előtt, vagy akit érint egy intézkedés azt nem alázza meg emberi méltóságában! Ez az igazi szolgálat, korrekt magatartás! Magyarország jobban teljesít. Már a csapból is ez folyik. És, ha a gazdasági mutatók javulnak, boldogabbak vagyunk???? Idézetek egy tanulmányból. Örömtelen gazdaság Sajnálatos tényként kell megállapítanunk, hogy a gazdagon tenyésző és szinte egyeduralkodó intellektualizmus a hazai közvélekedést is meghatározza, és lényegében ehhez igazodik például a nemzeti oktatás koncepciója is. A tanulság szinte önként adódik: a teljes emberré való csiszolás, a jó értelemben vett igazi nevelés helyett, az érték- és érzelemfogyatékos, s ekként jóval könnyebben manipulálható ember állíttatik mintának... A következményeket környezetünkben, közéletünkben közvetlenül megtapasztalhatjuk. Feltehetjük azonban azt a kérdést is, hogy mi köze van mindezeknek a kutatásaink sűrűsödési helyét képező gazdasághoz? Scitovsky Tibor, a valóban világhírű magyar származású amerikai közgazdász jeles könyve Az örömtelen gazdaság 1990-ben jelent meg magyarul. A könyv egyik recenzense szerint az első komoly kísérlet arra, hogy alapvető pszichológiai fogalmakkal és szemléletmóddal gazdagítsa általában a közgazdaságtant és különösképpen a fogyasztás gyerekcipőben járó gazdasági elméletét. Az eredmény meghökkentő és gyakran úttörő jelentőségű. Álljon itt, egy a fenti gondolatokkal szoros kapcsolatban álló idézet Scitovsky könyvének a Jövedelem és boldogság című fejezetéből. Mi élteti azt a hitet, hogy a pénz boldogít?: A nemzeti termék és a nemzeti jövedelem közgazdasági mutatója sok mindenre használható, de nem megfelelő indexe az emberi jólét alakulásának. Minél inkább megértjük az emberi elégedettség és az emberi viselkedés komplexitását, s azt a tényt, hogy a gazdasági javak és szolgáltatások mindössze kettőt jelentenek az elégedettség számos forrása közül, annál világosabban látjuk, vagy legalábbis annál világosabban kellene látnunk, hogy a gazdasági becslések nem megfelelőek. A számok csodálatos segítői a világos gondolkodásnak, de céljukat tévesztik, ha többet akarunk belőlük kiolvasni, mint amennyi információt tartalmaznak. A gazdasági „mennyiségi, vagy (növekedési) mutató vonzó és hasznos, de nem szabad engednünk a csábításnak, hogy a ténylegesnél nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk a mennyiségnek és a mérhetőnek. A nemzeti jövedelem a legjobb esetben a gazdasági jólét indexe, a gazdasági jólét pedig csekély része, s így gyakran igen gyatra jelzőszáma az emberi jólétnek. (Scitovsky 1990) Zárásként és tanulságként: az önmagában szikkadt értelmi racionalitást kiegyensúlyozó érzelmi rehabilitáció (érzelmi intelligencia!) az emberi jövő záloga. S ennek jegyében ajánljuk Hamlettel az intellektualizmus libertariánus zászlóvivőinek és bölcseinek figyelmébe: Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes.
Posted on: Sun, 10 Nov 2013 06:34:11 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015