Gondolataim a Románia-Magyarország világbajnoki selejtező margójára 3:0. A magyar csapatnak egy momentuma sem volt. Románia már a 2. percben megszerezte a vezetést. Gólszerző az a Ciprian Marica, aki jelenleg egy klubnak sem kell, és állítólag fizet Victor Piturca szövetségi kapitánynak azért, hogy válogatott lehessen. Hogy mit keres a válogatottban az első gól előtt hibázó Guzmics Richárd, akinek a csapata még a gyenge magyar bajnokságban is csak a 6. helyen áll?! Ezt talán még maga Egervári Sándor szövetségi kapitány sem tudja, pedig ő állítja össze a csapatot. Mindent azért én sem akarok Guzmicsra kenni. Pedig de jó volna, ha ilyen egyszerű lenne a dolog. Kövezzenek meg érte, de ez a vereség “rendben van”. Megint jól a helyünkre tettek minket. Igen, a helyünkre. Mert a mi helyünk nem egy világbajnokságon van. Ennek okai azonban nem (csak) a tegnapi meccsen keresendök. A teljesség igénye nélkül megpróbálom megindokolni, miért. - Mert a mi játékosainknak csak a szájuk nagy. Megy a fogadkozás a meccsek előtt, a pályán meg nem csinálnak semmit. - Mert a nálunk eufória tör ki, ha megverjük barátságos meccsen az olaszokat, akik magasról tesznek az eredményre. Akkor azt is elfelejti mindenki, hogy nem is olyan sokkal előtte elkövettük azt a “bravúrt”, hogy valószínűleg egyetlen, 1 milliós lakosságszám fölötti országként a Földön kikaptunk Máltától. - Mert nálunk egy Hajnal Tamás akkor is alapember volt a válogatottban, amikor a VfB Stuttgartnál csak azért került pár percre a pályára, hogy néha ő is összesározza a szerelését a fizetéséért. A baj az, hogy már hosszú ideje nem ő az egyetlen ilyen játékos a csapatban. - Mert nálunk egy Dzsudzsák Balázs sztár, még ha el is vesztegeti a tehetségét az orosz bajnokságban, hiszen ott legalább pénz van. - Mert mi vagyunk az egyetlen olyan európai ország, amelynek a gyenge bajnokságában a közepesnél is rosszabb külföldiek játszanak a kezdőcsapatokban, akik a magyar játékosok szintjét sem érik el, de legalább több nyelven beszélnek portugálul. - Mert nálunk minden fontos a futball körül, kivéve magát a futballt. Pl. “szurkolói kártya kell, amikor lassan már szurkoló sincs. Valószínűleg még órákon, esetleg napokon keresztül lehetne sorolni az okokat. Egy azonban biztos: az álmodozásnak nincs tovább értelme. Ébredjünk föl, emberek! /Götz G./
Posted on: Sat, 07 Sep 2013 11:11:35 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015