Hogyan született a forradalom slágere? Boros Ida : Honvágy dal (Heimweh) Emberezrek élnek a nagyvilágon szerte, kik örök lázadással jobb sorsot keresve sodródtak el hazájuktól messze. Van, aki gazdag lett, van, aki szegény maradt, van, aki palotában lakik, van, aki a hidak alatt, de még ha szebbet és jobbat is nyújt nekik az új idegen ismeretlen ország, mégis mindig hazavágynak, hazahív a honvágy. Az otthoni hír, emlék szemükbe könnyeket csal, és szívük mélyén fájó-vágyó himnusz lesz ez a dal: Oly távol messze van hazám, Csak még, még egyszer láthatnám, Az égbolt, felhők, vén hold, szellők, Mind róla mond mesét csupán. Holdfényes májusok, muskátlis ablakok, Hozzátok száll minden álmom, Ott ahol él anyám, ott van az én hazám, S ott lennék boldog csupán. A sorsom jó vagy rossz nekem, Itt minden, minden idegen, Más föld, más ég, más táj, más nép, Óh bár csak otthon lehetnék. Holdfényes májusok, muskátlis ablakok, Hozzátok száll minden álmom, Ott ahol él anyám, ott van az én hazám, S ott lennék boldog csupán. szövegíró : Gommermann István Egyidős az 1956-os forradalommal az a dal, amit a történelem tett slágerré. Szerzője az ötvenes évek pesti éjszakáiból is jól ismert szövegíró, Gommermann István. Felesége, a korszak közkedvelt dizőze, Boross Ida énekhangján csendült fel a Honvágy dal, amelynek fájdalmas, nosztalgikus hangulata máig összeszorítja a hazától távol kerültek szívét. Tíz új tánczenei szám felvételére készülődtek 1956. október 23-án a Magyar Rádió zenei stúdiójában. Harmadiknak Boross Ida, a kor népszerű táncdalénekesnője készült arra, hogy zenei kísérettel elénekelje dalát, ami a szerkesztő kérésére nem lehetett hosszabb három percesnél. A felvétel épphogy véget ért, amikor váratlan esemény történt. Bár a stúdió bejárata felett égett az a bizonyos piros lámpa, amely azt jelezte, hogy felvétel alatt tilos belépni, ennek ellenére akadt egy rádiós vezető, aki semmibe vette a tilalmat, és feltépte a stúdió ajtaját. ,,Azonnal fejezzétek be a munkát!" ― adta ki a parancsot. ― ,,Az épület előtt nagy tömeg gyűlt össze, komoly balhéra van kilátás" ― tette még hozzá. A bent lévők az ablakon kinézve tapasztalhatták, hogy a kolléga cseppet sem túlzott. Mind nagyobbá duzzadó tömeg tüntetett a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt. Estére eldördültek a fegyverek is... A többi már történelem. Ki is törődött volna abban a helyzetben azzal, hogy mi történik egy születőfélben lévő, új táncdallal? Azt pedig végképp nem gondolhatta senki, hogy később az ,,ötvenhatosok" szívfacsaró slágereként él majd ― mindmáig ― a köztudatban. Igen, ez volt a Honvágy dal, amelynek eredetijét valószínűleg Dean Martin énekelte egy amerikai filmben, bár egyesek úgy tudják, hogy egy angol exportra szánt német lemezről való, s Heimweh címmel adták elő, az amerikai film muzsikáját feldolgozva. Az viszont tény, hogy a magyar rádióstúdióba Boross Ida férje, Gommermann István hozta el, s ő írta a dal máig ismert magyar szövegét, meg a zene felhangzása előtt elmondott érzelgős versikét is, amely a honvágyról szólt. Ezért is lett belőle az 1956 után külföldre távozottak slágere, noha a dal szövegírója nem láthatta előre az eseményeket. Ezt most, fél évszázaddal később is elismeri: ― Bécsben figyeltem fel erre a dalocskára, amit ismereteim szerint Frank Miller amerikai zeneszerző komponált, és Dean Martin énekelt, persze egészen más szöveggel. Amikor a magyar strófákat írtam e dalhoz, még semmi jele nem volt a forradalmi változásoknak. A Honvágy dallal a már akkor is külföldön élő magyarokra gondoltam, hogy ne felejtsék el magyarságukat. Az események azonban úgy hozták, hogy más üzenetet is tartalmazott ― magyarázza az 1957 óta külföldön, Izraelben, Németországban és az Egyesült Államokban élő Gommermann István, akivel nemrég újra Budapesten beszélgethettünk, amikor hazalátogatott. ― Nem hittem volna, hogy 1956 októberének tragikus eseményei után az én slágerem lesz a legnépszerűbb, legtöbbet játszott dal. Előfordult, hogy naponta tízszer is adásba került. A rádióhallgatók állandóan kérték, hogy elküldjék külföldön élő hozzátartozóiknak. Egy ideig a Boross Idával készült felvételt hallhatták a Magyar Rádióból is, de amikor kiderült, hogy a ,,vörös hajú dizőz" és férje is illegálisan elhagyta az országot, nem játszhatták többé. A Szabad Európa Rádió akkoriban elképesztően népszerű Teenager Party című kívánságműsorában Cseke László viszont rendszeresen leadta, később pedig ― az eredeti szöveg apró módosításával ― Hollós Ilona újra lemezre énekelte, s aztán már hallható volt a magyar rádióadásokban is. Gommermann István neve pedig nemcsak ennek a dalnak köszönhetően vált ismertté a könnyűzene világában, hiszen az ötvenes években jó néhány dalt tett slágerré a kor divatjának megfelelő szöveggel. Ma már kevesen tudják, hogy ő írta például Az én apukám olyan híres bohóc volt, a Jaj nekem, de nagy a veszedelem, meg a Szemetes az én szerelmem kezdetű slágerek szövegét ― ezeket annak idején még a suszterinasok is betéve tudták. A Honvágy pedig világszerte ismert, ma is sokat játszott sláger maradt, s megsajdítja minden olyan magyar szívét, aki úgy érzi a messzi idegenben, hogy bizony nagyon ,,távol és messze van" a szülőhazájától. Forrás:3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=3950 KEMÉNY GYÖRGY
Posted on: Fri, 05 Jul 2013 20:32:18 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015