Június 30-án történt: 1621-ben Bornemissza János erdélyi serege elfoglalja Nagyszombatot. 1722-ben A magyar országgyűlés elfogadja a Pragmatica sanctio törvényeit, azaz a Habsburg-ház nőági örökösödési jogát. Az erdélyi országgyűlés ugyanezt már 1722. március 30-án elfogadta. 1853-ban Teleki Blanka grófnőt tíz évi várfogságra ítélik az osztrákok, magyar szellemű leánynevelés vádjával. 1959-ben A Kossuth rádió népszerű sorozata, „A Szabó család” első adása. 1991-ben A szovjet hadsereg Magyarországról való kivonulásának hivatalos befejeződése. Ezen a napon született: 1799-ben Petényi Salamon János természettudós, zoológus, a magyar ornitológia és állatvédelem úttörője († 1855). Leírta Magyarország madárvilágát, előkészítette Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyvét. Összeállította a magyarországi ásatag (fosszilis) állatok maradványainak katalógusát és a magyar barlangok jegyzékét. Ez utóbbi elveszett, pedig valószínűleg ez az első hazai barlangkataszter. A Magyar Tudományos Akadémia 1846-ban választotta tagjai sorába. Számos külföldi tudós társaság levelező és rendes tagja volt. 1860-ban ifj. Gróf Andrássy Gyula politikus, 1906-1910 között belügyminiszter, 1918-ban a Monarchia utolsó külügyminisztere († 1929) 1884-ben Szép Ernő magyar író, költő, színműíró († 1953) 1892-ben Lajtha László magyar zeneszerző, népzenekutató († 1963). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Herzfeld Viktor és Szendy Árpád növendéke volt. Zenei tanulmányait Lipcsében (1910), Genfben (1911), majd több alkalommal Párizsban folytatta, ahol Vincent d’lndy tanítványa volt. 1913-ban a Budapesti Tudományegyetemen közgazdasági doktorátust szerzett, ugyanez évben a Magyar Nemzeti Múzeum hangszertárának őre lett. Népzenegyűjtő tevékenységét az 1910-es évek elején kezdte meg, együttműködve Bartókkal és Kodállyal. Egy ideig a Néprajzi Múzeum igazgatója is volt. 1919-től a Nemzeti Zenede tanára volt, 1945-től 1949-ig pedig igazgatója, ahol tanítványa volt többek között Ferencsik János, Tátrai Vilmos, Starker János és Kórodi András. 1898-ban Gróf Apponyi György újságíró, politikus, Apponyi Albert fia († 1970). Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, majd a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. Az I. világháborúban hadnagy a román és az olasz hadszíntéren, 1920 nyaráig a nemzeti hadsereg összekötő tisztje az angol katonai missziónál. Leszerelése után birtokain gazdálkodott. A vasvári kerületben a Keresztény Gazdasági Párt programjával országgyűlési képviselő (1931–34). Belépett a Nemzeti Szabadelvű Pártba (1935), a budai választókerületben az egyesült ellenzéki pártok listavezetőjeként ismét országgyűlési képviselő (1935–39). Legitimista politikusként támadta Gömbös Gyula politikáját, állandó vezércikkírója volt az Esti Kurírnak, cikkeket írt a Pesti Hírlapba és az Újságba. A Budai Szabadelvű Kör elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) igazgatósági választmányi tagja, a németbarát politika legitimista ellenzője, s a polgári jogegyenlőség híve volt. A Polgári Szabadság Párt listáján a budapesti I. kerület országgyűlési képviselője (1939–44). A Gestapo letartóztatta (1944. márciusában) és Mauthausenbe hurcolták. Kiszabadulása után nem tért vissza Magyarországra. 1900-ban Szabó Ernő magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész („Hannibál tanár úr”) († 1966). Többgenerációs színészcsaládból származott. Édesanyja, Szelényi Ilona (Polgár Ilona), Szelényi Emília erdélyi színésznő és Polgár Sándor rendező leánya. Szelényi Emília mindkét szülője (Szelényi Károly, Rácz Mária) színész. Édesapja, Szabó Pál, marosvásárhelyi színész. Feleségül vette édesanyját, de még Szabó Ernő születése előtt elhagyta. Szabó Ernőt kezdetben az apa családja vette magához. 1902-ben megszületett édesanyja második gyermeke is, Szelényi Lili, aki később Neményi Lili néven ismert színésznővé vált. Apai rokonai csak rövid ideig nevelték. Ezután árvaházba került, és itt maradt 11 éves koráig. Ekkor nagybátyjához került Hajdúböszörménybe. Ezután anyai nagyanyja, Szelényi Emília vette magához, féltestvérével együtt. Kezdetben Debrecenben éltek, majd a nagymama Nagykárolyban vásárolt házat. Itt laktak 1921-ig. Édesanyja feleségül ment Neményi Lipót Lászlóhoz, aki egyébként 1908-ban megnyitotta a nagykárolyi színházat. Itt kezdte Szabó Ernő színészi pályafutását (1917-1921). Kezdetben táncos komikus, később buffói szerepeket is vállalt. 1921 és 1935 között vándortársulatokban lépett fel. 1935 és 1937 között a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként működött. 1937 és 1939 közt Horváth Árpád debreceni társulatának tagja, és a színház rendezője. 1939 és 1940 közt Erdélyi Mihály budapesti társulatának tagja, közben fellépett a Royal Revű Varietében is. 1940-től Nagyváradon játszott. Erdély visszacsatolásakor ott maradt, majd majd megkapta román állampolgárságot. 1946-ban a marosvásárhelyi Székely Színház egyik alapító tagja lett. 1946-1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és későbbiekben rendezője is. Ezen időszakban ő rendezte a bemutatott darabok nagy részét Tompa Miklóssal, Kovács Györggyel, Delly Ferenccel. Ez az un. "nagy rendezői négyes" állami kitüntetésben is részesült, és maga Szabó Ernő Érdemes Művész kitüntetést kapott. Idővel a Színművészeti Intézet tanárává nevezték ki Marosvásárhelyt. 15 esztendőnyi távollét után, 1955-ben hazatért. Magyar állampolgárságért folyamodott, majd 1956 tavaszán és nyarán forgatni kezdett. Első két filmje, mindjárt meghatározó jelentőségű. A Tanár úr kérem-ben, még egy antikváriust alakít, de a Fábry Zoltán rendezte Hannibál tanár úr című filmben, Nyúl Béla alakítása a magyar filmtörténet kimagasló alkotásává tette a filmet, Szabó Ernő megrendítő és szívszorító játékával. Kezdetben a Néphadsereg Színházában kapott szerepeket, majd tagja is lett a régi Vígszínház akkor e néven ismert társulatának. Később az Operett Színházban játszott, de egyre kevésbé volt elégedett epizódjellegű szerepeivel. A továbbiakban visszatért a Vígszínházhoz. Utoljára, nyugdíjba menetele előtt nem sokkal a József Attila Színházban szerepelt, nyugdíjaztatását is itt kérte 1964-ben. 1959-től haláláig a Szabó család folytatásos rádiójáték névadó főszerepét játszotta hetente Gobbi Hilda oldalán. Halálakor közkívánatra a szerep nem halt meg, Rajz János folytatta. E napon halt meg: 1962-ben Laky Dezső statisztikus, gazdaságpolitikus, 1940–1941-ben tárca nélküli miniszter, az MTA tagja (1887). A statisztika területén elsősorban Budapest demográfiai, társadalom- és gazdaságstatisztikai elemzésével foglalkozott, behatóan tanulmányozta és elemezte az öngyilkosság, a házasságon kívüli születés, a válás, a bűnözés stb. mutatószámait. Módszertani újításai között említendő, hogy kezdeményezésére vezették be az üzemgazdasági statisztikai adatfelvételezést, a statisztikai háztartás- és életmód-megfigyeléseket, valamint szorgalmazta a reprezentatív mintavételi módszer széles körű elterjedését. Emellett behatóan foglalkozott a statisztika tudományának történetével, elméleti kérdéseivel, de jelentős volt tudományszervező tevékenysége is. A problémákra érzékeny statisztikusi-társadalomtudósi szemléletét az Auguste Comte által felvázolt pozitivista társadalom víziója és az annak kialakulását elősegítő altruista szemlélet befolyásolta. A puszta statisztikai trendelemzéseken túlmenően ajánlásokat tett az egyes társadalmi jelenségek pozitív irányba való elmozdítására. Ezt példázza, hogy az egyetemi hallgatókról végzett – több vonatkozásában negatív végkicsengésű – statisztikai felmérését követően javító célzattal élére állt a diákság kötelező testnevelését megszervező mozgalomnak. 1986-ban Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek (1910) 2005-ben Novák Éva versenyúszónő, tizenötszörös magyar bajnok (1930). Olimpiai bajnok és többszörös világrekorder magyar úszónő, Novák Ilona szintén olimpiai bajnok úszónő testvére. Ő volt az első magyar nő, aki világcsúcsot úszott.
Posted on: Sun, 30 Jun 2013 19:18:14 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015