KOCA LEALÁZÁSA A Koca becenevű jóbarátom (aki nevével ellentétben girhes, akár egy merőleges giliszta) annak idején elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy egy búfelejtő estén előhozakodott egy szívszorító gyerekkori emlékkel, imigyen: - Tudjátok, akkor már rég elváltak a szüleink, és a fater az egyik hétvégén el akart vinni valami túrára. Én reggel azt a cipőmet vettem fel, amelyiknek az orrát már csak szigetelőszalaggal lehetett a talphoz rögzíteni. Anyám könyörgött, hogy ne abban a cipőben menjek, de nekem volt egy hátsó szándékom, és kijelentettem, hogy nekem igenis az a túracipőm! Na, apám meglátta, vakargatta egy darab ideig a tarkóját, aztán délutánra már lett új cipőm. Ekkor már látszott Böszmén, hogy valami nagyívű terven töri a fejét. Kisvártatva meg is szólalt: - Te Koca! Mi lenne, ha összedobnánk a lét valami koszlott Trabantra? Azzal mennél apádhoz, oszt délutánra már lenne egy rendes kocsid. Gilinyó innovációs indíttatása szárnyakat kapott eme bejelentésre. Ő is előrukkolt a sajátjával: - Bazmeg, mutasd be neki Margitot, mintha a csajod lenne. Estére már lesz rendes nőd!!!
Posted on: Fri, 19 Jul 2013 18:07:30 +0000