Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd c. regényének főszereplője találkozik a Tralfamador bolygó lakóival, akik egészen másképp látják az időt, mint az emberek. Vegyünk például egy tájat hegylánccal, sivataggal, szakadékkal. A tralfamadoriak körbenéznek, és látnak mindent, a hegycsúcsokat, az eget, a sivatagot, a madarakat, a lábuknál a kavicsot, hátuk mögött a szakadékot. Az emberek ellenben úgy látják mindezt, mintha fejükön egy acélgömb lenne, azon csak egy kicsi nyílás, amelyhez egy kétméteres csövöt forrasztottak és az egészet egy sínen gördülő kocsira rögzítették volna. A kocsi halad, de az ember mindig csak egyetlen pöttyöt lát a világból, és nem marad más választása, minthogy bármit lát is, azt mondja: „Ez az élet.”
Posted on: Sat, 29 Jun 2013 11:17:49 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015