Kérdőre vonja a kormányfőt Lázár Talányosan a monolit struktúrák felszámolását sürgeti a szerencsejáték-piac törvényi újraszabályozásával Lázár János. A Fidesz-frakcióvezető Orbán Viktornak feltett írásbeli kérdésében választ vár arra is, milyen eredménnyel zárult a nemzetgazdasági tárcánál a témában lezajlott belső vizsgálat, mikorra és milyen feltételekkel tervezik benyújtani az új szerencsejáték-törvényt, továbbá felveti a nyerőgépek utáni játékadó emelését. A Matolcsy György vezette tárca eközben a belső vizsgálatról úgy hallgat, mintha államtitkot őrizne. Próba, de nem szerencse: nyereséges szerencsejáték-ipar, veszteséges magyar családok címmel nyújtott be a parlamentben nemrég írásbeli kérdést a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János a lapunk birtokába került dokumentumban azzal a kérdéssel fordult a kormányfőhöz: Változtatásra érett szabályozás, mikor s hogyan vizsgálja felül a Kormány? A kormányfőnek augusztus 12-éig kell választ adnia. Például arra, mikor és milyen elvek mentén írnák át a húszéves szerencsejáték-törvényt. Ismert, hogy a kormány az ágazatot újraszabályozó nemzeti szerencsejáték-stratégiát készít - az ígéretek szerint az új szerencsejáték-törvényt is tartalmazó javaslatcsomagot az őszi ülésszakban tárgyalhatja az Országgyűlés, hogy 2012 januárjától életbe léphessenek a rendelkezések. Utóbbiakra javaslatokat is tett Lázár: az online szerencsejátékok kezelését, a pénznyerő automaták online felügyeletének bevezetését, a kártyatermek szabályozását és a játékadó növelését említette. Kiderült, hogy ezeket az ágazati stratégián dolgozó Nemzetgazdasági Minisztérium is javasolja. Lázár hivatkozik arra: a Matolcsy György vezette tárca tájékoztatása szerint a közelmúltban lezajlott az esetleges visszaélések tisztázása érdekében egy öt évre visszamenőleges belső vizsgálat. Emlékezetes, a Fidesz frakcióvezetője csalás-gyanúra hívta fel Matolcsy figyelmét abban a tavaly novemberi írásbeli kérdésében, melynek hatására a vizsgálat elindult. Lázár akkor azt tudakolta, miért nem érdekli az államot a pénznyerő automatákból származó bevétel, illetve hová tűntek és kinél landoltak a milliárdok?. A politikus szerint ugyanis adócsalással és megtévesztéssel 200-400 milliárdos haszonhoz tud jutni egy bizonyos érdekcsoport évente, illetve ennyit tüntetnek el az adóhivatal és az állam elől. Matolcsy már a vizsgálat elrendelése előtt tompította Lázár kijelentéseit, mondván: képviselő úr által hivatkozott számok forrása számomra ismeretlen, nem derül ki a számítás módja, így azok ellenőrzésére sincs mód. A decemberben végül megindított vizsgálat mindenesetre - a tárca januárti tájékoztatása szerint - megkísérelte felderíteni, hogy érte-e kár a költségvetést, vagyis a nyerőgépet üzemeltetők az adóalapot képező bevételt eltitkolhatták-e. Aztán öt hónap múlva, május végén a tárca már óvatosabban, a pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó állami bevételek alakulását nevezte meg a vizsgálat tárgyaként. Akkor közlésük szerint még tartott a revízió. Lapunk azóta kétszer - július 12-én, majd augusztus 1-én - is írásban fordult a minisztériumhoz, érdeklődve a vizsgálatról, ám megkereséseinkre semmiféle válasz nem érkezett. Lázár július 28-i írásbeli kérdésének kuriózuma, hogy ez első bizonyíték az elmúlt nyolc hónap alatt a tárca vizsgálatának néhány konkrétumára, illetve arra, hogy az lezárult. A revízió elvileg érintette a minisztérium illetékes szervezeti egységeit: a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, az ágazat ellenőrzéért felelős Szerencsejáték Felügyeletet és a nyerőgépeket hitelesítő Mérésügyi Hatóságot is. Azt viszont nem tudni, hogy a minisztériumnál kiállított hétfős csapat - három belső ellenőr és négy külső szakértő - ellenőrzése kiterjedt-e a személyi felelősségre; felfedtek-e bizonyítékot Lázár gyanújára, miszerint egyes vezetők vagy beosztott tisztségviselők a szerencsejáték-piacon meghatározó érdekcsoportok befolyása alá kerültek. Nem tudni, előfordulhattak-e a vizsgált öt évben - 2005-2010 között - olyan ügyek, melyek fegyelmi eljárást indokoltak volna. Egyelőre arra sincs válasz, hogy a tárca tesz-e rendőrségi feljelentést, illetve nyilvánosságra hozzák-e az ellenőrzés eredményét. Elképzelhető, hogy mostani írásbeli kérdésében Lázár az általa korábban felvetett visszaélés-gyanúra utalva tudakolta: milyen tervei és lehetőségei vannak a kormánynak a jelenlegi monolit struktúrák felszámolására? A politikus megjegyezte: gyökeres változtatásokra van szükség és itt a lehetőség arra, hogy a jelenlegi rendszer hiátusai miatt fennálló jogbizonytalanságot kezeljék és ezzel átlátható és kiszámítható viszonyok jöjjenek létre. Hozzátette: az új stratégia célja az ellenőrizhetőség és a költségvetés bevételeinek növelése. Pró és Kontra A minisztériumi vizsgálat elhúzódását a nyerőgépeket üzemeltető vállalkozásokat tömörítő Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke nemrég lapunk kérdésére azzal magyarázta, hogy Lázárt tévesen informálták, így azt keresik, ami nincs; a hiányolt százmilliárdok ugyanis nem léteznek. Schreiber István akkor emlékeztetett, ez az ágazat az egyik legjobban ellenőrzött. A játékosok érdekvédő szervezetének szóvivője viszont korábban lapunknak azt mondta, súlyos százmilliárdok tűntek el az elmúlt 20 évben. Abházi József akkor úgy fogalmazott: politikai játszmák folynak, a tárca vizsgálata csupán mumus, ezért jobbnak tartaná, ha egy parlamenti vizsgálóbizottság venné kezébe az ügyet és független szakértők, nem az érintett állami szervek képviselői ellenőriznének. Emlékezetes, az előző ciklusban Császár Antal független - majd fideszes - képviselő és Gulyás József SZDSZ-es politikus is vizsgálatot sürgetett, hiába. Ötszörös adóemelés, teljes tiltás Miközben a minisztériumi vizsgálat, illetve a törvény-előkészítő munka is titokban zajlott az elmúlt hónapokban, több ötlet is kiszivárgott. Felmerült, hogy ötszörösére emelnék a gépek után fizetendő adót. Jelenleg az I. és II. kategóriás játéktermek gépei után havi 100 ezer forint a fix játékadó. Ha ez 500 ezerre nőne, biztos, hogy több ezer gépet adnának vissza az üzemeltetők azzal: ennyit nem tudnak kitermelni. Viszont a megmaradó automaták után fizetett magasabb sarccal a költségvetés talán pénzénél maradna. Az adóemeléssel nem értene egyet a Szerencsejáték Szövetség, mert szerintük az ötszörösére növelt teher bedöntené a piacot, az állam pedig búcsút mondhatna játékadó bevétele nagy részének, miközben a lépés munkahelyek ezreit is veszélyeztetné. Felmerült, hogy az Orbán-kormány - a közelmúltban elfogadott szlovák mintára - teljesen kitiltaná a nyerőgépeket a kocsmákból - az automaták így a játéktermekbe, kaszinókba szorulnának vissza. A Szerencsejáték Szövetség számítása szerint a szigorítással a vendéglátóipari egységekből nemcsak 16 ezer darab gép tűnhet el, - ami az összes kétharmada - hanem az évi 19 milliárd forint közvetlen játékadó-bevétel is. Sőt, a kieső további adóbevételek - jövedelemadó, áfa, iparűzési adó - újabb 15 milliárdos mínuszt jelenthetnének az államnak. Álláspontjuk szerint a tiltás a jelenleg illegális online szerencsejáték-oldalak malmára hajtaná a vizet, és felvirágozna a nyerőgépek fekete üzemeltetése is. Lengyel Tibor / Népszava
Posted on: Sun, 10 Nov 2013 22:52:02 +0000