Közúti járművezetők alkamasságának megállapitása..... az egészségi alkalmasság megállapítását a 13/1992. ((VI.26.) NM rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni. A közúti járművezetők egészségi alkalmassága vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezető-jelöltnek, illetőleg a közúti járművezetőnek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi; továbbá azoknak a feltételeknek, illetőleg korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett a vizsgált személy betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén is vezethet közúti járművet. A közúti járművezető-jelölt előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a külön jogszabályban meghatározott járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkező személy pedig meghatározott időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál megjelenni és magát a szükséges orvosi vizsgálatnak alávetni. Ha a közúti járművezető a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan állapotromlást észlel, amely a közúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen egészségi szempontból alkalmatlanná teheti, illetőleg azt befolyásolhatja, köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál orvosi vizsgálatra jelentkezni. Nem minősül közúti járművezetőnek a járművezetői igazolvánnyal, illetve a hatósági engedély nélkül is vezethető járművek vezetője. Az 1. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki nem a 2. alkalmassági csoportra kérte egészségi alkalmassági vizsgálatát; a 2. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki a közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezet, vagy kíván vezetni, valamint, akit közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak. Az egészségi alkalmasságot arra a csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyre azt az orvosi vizsgálaton megjelent személy kérte. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozóan alkalmasnak minősített személy nem folytathat olyan járművezetői tevékenységet, amelyhez a 2. alkalmassági csoport szerinti egészségi alkalmasság megállapítása szükséges. A 2. alkalmassági csoportba sorolt személyt, egészségi alkalmasságának megállapítása esetén, alkalmasnak kell tekinteni az 1. alkalmassági csoport tekintetében is. Az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat legkorábban a járművezetésre jogosító okmány - járműkategóriától függő, külön jogszabályban meghatározott - megszerezhetősége alsó korhatárának betöltését megelőző egy éven belül végezhető el. Nem végezhető el az egészségi alkalmassági vizsgálata, ha a vizsgálandó személynél a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló egészségi állapot áll fenn, annak megszűnéséig. Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki a 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként; 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként; a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként; a 70. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni. A 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki 45. életévét nem töltötte be, 5 évenként; a 45. életévét betöltötte, de a 60. életévét nem töltötte be, 3 évenként; a 60. életévét betöltötte, 2 évenként köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni. A közúti járművezető a meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha az egészségi alkalmasság megállapítását végző egészségügyi szerv a vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg; a meghatározott szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította; eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt; látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be; az eljáró hatóság - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot rendelt el. A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát az alkalmasságot első fokon vizsgáló szervnél kezdeményezheti: az eljáró hatóság a külön jogszabályban meghatározott esetekben; a közúti járművezető munkáltatója, ha a munkavállaló munkaköre ellátásával kapcsolatban közúti járművet vezet; a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv; bármely orvos, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet. A közúti járművezető munkáltatója köteles intézkedni a nála közúti jármű vezetésével járó munkakörben foglalkoztatott személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatának elvégzése iránt, ha olyan körülményt (eszméletvesztés, egyensúlyérzés zavara, balesetből eredő sérülés stb.) észlel, amely a közúti járművezetőnek a közúti járművezetésre való további egészségi alkalmasságát kétségessé teszi; legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség fennállását tapasztalja. A közúti járművezető soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát meghatározott esetekben az ORSZI-nak a vizsgált személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes külön jogszabályban meghatározott elsőfokú szakértői bizottsága végzi. Ha a háziorvos a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentáció alapján azt állapítja meg, hogy a vizsgált személy a közúti járművezetésre feltehetőleg valamilyen betegség következtében alkalmatlan, illetve alkalmassága csak feltételekkel vagy korlátozásokkal lehetséges, úgy kezdeményezheti az alkalmasság felülvizsgálatát. Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szerv az előzetes alkalmassági vizsgálat eredményét, az időszakos, illetve az esetleges soron kívüli vizsgálat időpontját írásban közli a vizsgált személlyel, tanuló esetén, ha az oktatási intézmény keretében a közúti járművezetés elsajátítása kötelező az oktatási intézménnyel is. Az elsőfokú egészségügyi szerv a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményező szervet megállapításairól írásban értesíti. Alkalmatlanság megállapítása esetén a vizsgálat eredményéről a járművezető lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot értesíteni kell. Az orvosi vélemény elkészítésekor a közúti járművezetőt, illetőleg a közúti járművezető-jelöltet tájékoztatni kell az olyan szervi elváltozásokról is, amely a közúti járművezető alkalmasságát nem befolyásolja ugyan, de a biztonságos vezetés érdekében azt feltétlenül ismernie kell. Az előzetes és az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot az e célra szervezett szakértői bizottság végzi, akkor, ha a közúti járművezető-jelöltnél, illetőleg a közúti járművezetőnél a közúti járművezetéshez művégtag használata szükséges; a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető csak meghatározott típusú vagy a számára szükséges módon átalakított, illetőleg segédberendezéssel ellátott közúti járművel lehet alkalmas közúti járművezetésre. A szakértői bizottság a járművezetésre jogosító okmányhoz csatolandó mellékletben közli a közúti járművezetés műszaki feltételeit. Ebben előírja a vezethető közúti járműbe beépítendő segédberendezéseket, illetve a közúti jármű szükséges átalakítását. A szakértői bizottság az egészségi alkalmasságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető a szakértői bizottság nem orvos tagja(i) előtt a gyakorlatban vagy gépjármű szimulátoros vizsgálat során előzetesen bizonyítja, hogy a fogyatékosságot kompenzáló segédberendezéseket, szerkezeteket biztonságosan kezelni tudja. Az egészségi alkalmasság külön feltételeit akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető csak gyógyászati segédeszköz (művégtag stb.) vagy a szokásostól eltérő kezelő berendezés (pl. automata tengelykapcsoló, kézi működtetésű gáz- vagy üzemi fék) használata esetén minősíthető egészségi szempontból alkalmasnak. Az egészségi alkalmassággal összefüggő korlátozást akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető fogyatékossága vagy a közúti jármű átalakítása miatt a biztonságos közlekedés érdekében sebességkorlátozást vagy más hasonló intézkedést kell megtenni. Az első fokú orvosi megállapítás felülvéleményezését, a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az első fokon eljárt szervnél lehet írásban kérni. Ha az első fokon adott vélemény felülvéleményezését kérik, az első fokon eljáró egészségügyi szerv kiállítja az orvosi beutalót és azt megküldi az egészségi alkalmasságot másodfokon vizsgáló bizottságnak. A nyomtatványon fel kell tüntetni a kórismét, továbbá a megállapítás indokolását. A felülvéleményezési kérelmet az első fokon eljáró egészségügyi szerv az iratokban feljegyzi. A felülvizsgálati véleményt a bizottság vezetője közli az érintett személlyel, a felülvéleményezést kérővel és a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatósággal és - alkalmas minősítés esetén - a járművezetésre jogosító okmány érvényesítéséhez szükséges véleményt kiállítja. Amennyiben a közúti járművezetői alkalmasságot különböző szinten véleményezték, valamennyi korábban véleményező orvost, orvosi bizottságot a magasabb szintű orvosi megállapításról tájékoztatni kell. Az előzetes, a soron kívüli és az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot első, vagy másodfokon végző egészségügyi szerv - alkalmatlanság megállapítása esetén - az újabb első fokú egészségi alkalmassági vizsgálat időpontját a kérelmező várható állapotjavulásának előrelátható időpontjára figyelemmel jelölheti meg. Ha az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv nem határozta meg az első fokú egészségi alkalmassági vizsgálat ismételt elvégzésének legkorábbi időpontját, az érdekelt személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kérhet, feltéve, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja egészségi állapotának olyan mérvű javulását, amelynek alapján feltehető, hogy közúti járművezetésre alkalmasnak minősítik. A külföldi hatóság által kiállított járművezetésre jogosító okmányt egészségi szempontból érvényesíteni nem szabad. A külföldi állampolgár Magyarországon kiállítandó járművezetésre jogosító okmányához az egészségi alkalmasság megállapítását a 13/1992. ((VI.26.) NM rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni. Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni az alkalmasságot első fokon vizsgáló szervnél. Minden orvosnak kezdeményeznie kell a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot, ha az általa vizsgált személynél bármely eredetű tudatzavart; forgalomban való részvételt befolyásoló látás vagy hallászavart; a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavarát; alkoholelvonó kezelést; kábítószer-függőséget állapított meg. Így kell eljárni abban az esetben is, ha a közúti járművezetőnél az egészségkárosodás mértékére vonatkozóan szakértői vizsgálatot végeztek, és olyan állapotot, betegséget észleltek, amely a közúti járművezetésre való egészségi alkalmasságát kérdésessé teszi. Ha az orvos a közúti járművezetőnél olyan betegséget vagy állapotot észlel, vagy ha a részére olyan gyógyszert rendel, amelynek hatása vagy mellékhatása a biztonságos közúti járművezetést átmenetileg veszélyezteti és annak bejelentése nem kötelező, köteles felhívni a közúti járművezető figyelmét arra, hogy állapotának javulásáig közúti járművet ne vezessen.
Posted on: Sat, 10 Aug 2013 15:28:44 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015