Letölthető változatok: Nyílt levél a parlamenterekhez: https://docs.google/file/d/0B2eX2yV7Hp4dNDRpZlFjYmJ3Zk0/edit 12 pont: https://docs.google/file/d/0B2eX2yV7Hp4deTZMelk2SHRiNGs/edit 12 pont bővített: https://docs.google/file/d/0B2eX2yV7Hp4dWkZZbXVDTVNoYTA/edit Nyílt levél a kormányzathoz: https://docs.google/file/d/0B2eX2yV7Hp4ddkhBb194a0RsckU/edit Közindítvány: https://docs.google/file/d/0B2eX2yV7Hp4ddXJxTmpHdWFrRlU/edit Tisztelettel: Dr. Boór Ferenc a Gazdatanácsok Szövetsége titkára a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség és a Fejér Szövetség szóvivője A Gazdatanácsok Szövetsége nyílt levele a parlamenterekhez, Izsák, 2013. június 8. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tudják Önök, hogy mit cselekszenek, ha a földforgalmi törvényt beleegyezésünk nélkül fogadják el? Tudják-e a képviselői székekben a hölgyek és urak, hogy semmis lesz erkölcsileg, alkotmányosan, ha olyasmit nem vesznek figyelembe, hogy a föld a nemzeté, hogy a képviselők a munkájukról, döntéseikről végső soron a nemzetnek tartoznak elszámolni, hogy a föld tőke nem lehet, sem másként indokolva szabad forgalmú áru a nemzetközi viszonylatokban, mert ez fogalmi képtelenség? Az is fogalmi képtelenség, hogy szembemennek az ENSZ "A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezség okmányával" (1976), amelyből idézzük: "I. RÉSZ (1) Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. ... (2) Céljai elérése érdekében minden nép - a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttmuködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek a tiszteletben tartásával - szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől... 5. cikk (1) Az Egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az jogot adna bármely államnak, csoportnak vagy személynek olyan tevékenység kifejtésére, vagy olyan cselekedetre, amely az Egyezségokmányban elismert jogok és szabadságok bármelyikének megsemmisítésére vagy azoknak az Egyezségokmányban meghatározottnál nagyobb mértékben való korlátozására irányul. (2) A valamely országban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás által elismert vagy annak alapján hatályban levő egyetlen alapvető emberi jog korlátozása vagy csorbítása sem engedhető meg azzal az ürüggyel, hogy az Egyezségokmány az ilyen jogokat nem vagy csak kisebb mértékben ismeri el." Mint Önök is tudják, a magyar alkotmány úgynevezett íratlan, szokásjogi alkotmány, amely kifejezés éppen az ilyen alapvető kérdésekre vonatkozik, amikor is a természetjogi evidenciákra való szóbeli hivatkozás még az itt idézett ENSZ egyezségokmány szerint is felülír bármely írott és hatalommal szankcionált jogszabályt, előírást (hozták azt a múltban akárkik, vagy hozzák azt a jövőben akárkik). De mit beszélünk itt Önöknek, akik - de facto - régen kiléptek az ENSZ-ből uniójukkal együtt, felmondva egyebek közt az 1976-os egyezségokmányt, amit megtehetnek (mert úgymond a tőkeérdek megtilthatja a terhére eső jogalkotást?!). Száguldozhat az esztelen erőszak forgószélként amerre neki tetszik, ne feledjék, éppen csak legitimitást nem markolhat fel mellé (mert az emberi személy és az élő közösségek szuverenitása, felelős szabadsága terhére, azaz sérelmére legitim módon semmiféle jogalkotás nem működhet). Ne feledjék, az erőszak útjára készülnek lépni, éppenséggel a szóval-döntéssel megvalósuló, a képviseltek érdekét semmibe vevő, tőlük idegen érdeket szolgáló - de minden alkotmányos legitimitás nélküli erőszak útjára. Képletesen, amitől az árvíz fenyegette országház mennyezete omolhatna magukra. Nem elég az árvíz? Miért tetézni a bajt sokkal nagyobb és rosszabb döntésekkel (mint az árvizeket generáló elhibázott gátak további magasítása)? A Gazdatanácsok Szövetsége Izsáki Gazdagyűlése nevében: Fáy Árpád, Tamási Béláné, Dr. Boór Ferenc ------------------------------------ Gazdagyűlésének egyhangú határozata, Izsák, 2013. június 8. 12 pont arról, hogy miért nem védi meg a magyar földet a készülő földforgalmi törvény avagy "milyen jogintézményeket hoz létre a földforgalmi törvénytervezet (Fftv) parlamenti jóváhagyása?" 1. mivel fenntartja, megszilárdítja a nagybirtokrendszer nyomasztó túlsúlyát. új kiváltságai a nagyüzem cégtulajdonosait a bérelt föld tulajdonához juttatják 2. mivel bevezeti a tagállami állampolgárok és az EU területén székhellyel rendelkező cégek tulajdonosainak földtulajdonszerzését, új uniós cég tulajdonosa külön kiváltságot élvez. 3. mivel a földhasználat átengedési tilalmát az Fftv két jogcímen is feloldja a nagyüzemi integrátor javára. 4. mivel korlátozza és útját állja, hogy az állam élhessen az elővásárlási jogával. 5. mivel egyház és jogi személye korlátlan mértékben szerezhet földtulajdont, a földhasznosítási kötelezettség, a földhasználat átengedésének és földkivonás tilalma alól mentes. 6. mivel a fiktív ajándékozási szerződés melegágya lehet a törvényt kijátszó és a közérdekbe ütköző jogügyleteknek. 7. mivel óriási arányban növeli a nagyüzem megengedett mértékét, 8. mivel a nagyüzemet mentesíti a minimális foglalkoztatási kötelezettség alól, a nagybirtok urainak csak jogai vannak sem kötelességük, sem felelősségük nincs a vidék életminőségének javításában. 9. mivel az elővásárlási és az elő-haszonbérleti jog rangsor kizárja a helyi gazdák földhöz jutási esélyét, jogsértő kivételt tesz a mezőgazdasági termelőszervezet javára. 10. mivel a helyi földbizottságnak semmilyen beleszólása nem lehet a kényszerhasznosításba 11. mivel a helyi földbizottság nem gazdatanács, helyi gazdák önszerveződésének nincs önálló képviselete, érdekérvényesítő lehetősége és döntési súlya, kizárja, hogy véleményt nyilváníthasson a földhasználatról, a gazdatársadalom nem szólhat bele a helyi földkészlet tőkés elsajátításába. 12. mivel az Fftv lemond arról, hogy az érvénytelen "zsebszerződéseket" - közel egy millió ha - a magánjog eszköztárával orvosolja és meggátolja azok telekkönyvi bejegyzését *** nemzetihirhalo.hu - [email protected] *** Európában forradalom törhet ki 2013. május 30. csütörtök Munkaspart.hu Európában forradalom törhet ki, mondja a német pénzügyminiszter, ha folytatódnak a megszorítások, és összeomlik az európai jóléti rendszer. Van megoldás, mondjuk mi: a tőke korlátozása. Elvenni a tőkésektől, odaadni a dolgozóknak. Vagy megértik ezt a kormányok, és cselekednek, vagy a népharag fogja kikényszeríteni. Ti szavatok: "Európában forradalom törhet ki, ha nem sikerül megóvni az itteni elvárásoknak megfelelő jóléti rendszert - mondta Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter, aki eddig a költségvetési megszorítások politikájának egyik engesztelhetetlen élharcosa volt. Ha nem sikerül legyűrni a fiatalok körében riasztó méreteket öltő munkanélküliséget Európában, akkor a kontinens darabjaira hullhat. Az európai jóléti állam modelljének feladása forradalomba torkollhat - jelentette ki Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter a megszorításokra alapuló válságkezelés egyik elkötelezett híve a kérdéssel foglalkozó tegnapi európai konferencián. Ha az európai országok átvennék az amerikai jóléti modellt, akkor a lázadás robbanna ki, nem másnap, hanem már azon a napon, amikor ez megtörténne - fejtegette az EurActiv tudósítása szerint. A legkeményebb tabuk ledöntését követelte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, akinek országa azok között az eurózónatagok között van, amelyekben a legmagasabb - Spanyolország esetében 57 százalék - a fiatalok munkanélküliségi rátája. Szerinte az EU-nak meg kellene háromszoroznia a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásait - Dél-Európában ezek jóval nagyobb szerepet játszanak a foglalkoztatásban, mint északon -, és ki kellene vonnia a költségvetési hiányt növelő tételek közül azokat az állami támogatásokat, amelyek a fiatalok foglalkoztatását segítik. Rajoy szerint az Európai Befektetési Banknak (EIB) és az Európai Központi Banknak is többet kellene tennie kis cégek hitelezésének javítása érdekében. A spanyol kormányfő súlyos gondnak tartja, hogy az Európa déli részén tevékenykedő kkv-t jóval magasabb kamattal jutnak kölcsönökhöz, mint tőlük északabbra tevékenykedő társaik. Az EIB-n keresztül erre a célra érkező forrást évi 30 milliárd euróra kellene emelni. Rajoy kiállt a közös európai kötvénykibocsátás bizonyos formája mellett, amit Németország következetesen ellenez. A spanyol miniszterelnök javaslatainak tükrében nem sok az a hatmilliárd euró, amelyet az Európai Bizottság a fiatalok foglalkoztatásának javítására felkínált, a spanyol, német, francia vezetők támogatása mellett. A pénz azonnal hozzáférhető. Brüsszel emellett azt javasolja, hogy osztrák és finn mintára minden fiatal kapjon legalább gyakornoki állást vagy beiratkozhasson valamilyen tréningprogramba, miután kikerül az iskolapadból. A téma a júniusi EU-csúcs egyik fő napirendi pontja lesz és Angela Merkel német kancellár július 3-ára Berlinbe hívta a tagországok munkaügyi minisztereit egy külön csúcsértekezlet megtartására." Forrás: napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/ettol_hullhat_darabjaira_europa.554949.html?utm_source=Napi.hu_hirlevel&utm_medium=Hirlevel&utm_campaign=Napi.hu_hirlevel_kiemelt_cikkek Mi szavunk: Az európai válságot eddig minden országban úgy igyekeztek megoldani, hogy adtak a bankoknak és elvettek a dolgozóktól, sőt a középosztályoktól. Ez a folyamat szinte mindenütt az elégedetlenség növekedéséhez, sztrájkokhoz, tüntetésekhez vezetett. A válságot, beleértve magyarországi válságot is, megoldani csak úgy lehet, ha a tőke hatalmát korlátozzák, és végre adnak a dolgozó embereknek. Vagy megértik ezt a kormányok, és cselekednek, vagy a népharag fogja kikényszeríteni. *** nemzetihirhalo.hu - [email protected] *** Kötelező lesz-e a chipbeültetés az amerikai egészségügyi törvény szerint? június 11, 2013 Activist Post - Idők jelei Időkjelei: Emailben és hozzászólásokon keresztül is sokan kérdezték, hogy mi igaz az Obamacare néven ismert amerikai egészségügyi reformba állítólag belefoglalt kötelező chipbeültetéssel kapcsolatban. Remélhetőleg az alábbi cikk megválaszol néhány kérdést, legalábbis ami a jelen helyzetet illeti... "Az Obamacare minden amerikainak mikrochipet hoz." A világ leigázását célul tűző erők tervei szerint a Fenevad-rendszer elfogadása és betartása idővel minden tranzakció előfeltétele lesz. A következő vészjósló írást láttam a járdára pingálva a minap séta közben: "Az Obamacare minden amerikainak mikrochipet hoz." Igaz ez? Egy ilyen aggasztó és elég hihető forgatókönyv drasztikus mértékben megerősítené a kormány már amúgy is túlzott hatalmát, és sajnos egyáltalán nem nehéz elképzelni, hogy Washington ilyesmivel próbálkozzon. Ebben a konkrét esetben azonban a hír cáfolóival kell egyetértenem, annak ellenére, hogy az Obamacare több sajnálatos precedenst is állít és számos más veszélyt rejt magában. Habár dicséretes dolog, hogy sokan próbálnak figyelmeztetni a kötelező chipbeültetés veszélyére, a Fenevad Bélyegével kapcsolatban használt megfogalmazás sokszor igen homályos. Hacsak nem próbálják a chipeket egy másik kezeléssel együtt titokban beadni, az RFID tömeges beültetésénél talán csak magának az egészségügyi reformnak a széleskörű bevezetése nehezebb. Másrészről ugyanakkor láthatjuk, hogy a nyomkövető chipek elfogadását célzó propaganda teljes gőzzel teszi a dolgát. Ezek a chipek valamilyen biojelzőként szolgálnak majd, minden emberi tevékenységet nyomon követve és digitálisan rögzítve, az egyre inkább központosított adatbázisokban. A nép feletti hatalom legkifinomultabb formája alakul ki a szemünk előtt. Hétköznapi nyelven megfogalmazva, a Jelenések könyvében a Fenevad Bélyegéről szóló rész megvalósulása egyre valószínűbb és ez a mai világot uralni kívánó személyek számára tulajdonképpen nélkülözhetetlen újítás. A gyorsuló ütemben fejlődő technológia korában bizonyára számos próbálkozást láthatunk még a digitális nyakörv, bilincs vagy hasonlók bevezetésére, de az ilyen megközelítés túlságosan ellenkezik az embereknek a szabadságról kialakított képével, ahhoz, hogy az RFID rendszer legfőbb technológiájává váljon. "Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek; És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma." Jelenések 13:16-17 Manapság több olyan új adatkezelési technológia is létezik, amelyet mindenkivel szeretnének elfogadtatni. Az RFID chipek népszerűsítésére vagy akár divattá alakítására tett próbálkozások mutatják, hogy az elit inkább a chiphasználat vonzerejét akarja növelni, vagy legalább némiképp elfogadtatni az emberekkel, hogy a nyomon követés szükségszerűségét önként és pozitív előrelépésként fogadják el. 2004-ben például egy spanyolországi szórakozóhely VIP tagságot ajánlott azoknak, akik hajlandóak voltak RFID chipet ültetni karjukba. A CNN tudósításának címe, "A VIP státusz ára", az ösztönzésre és az áldozathozatalra egyaránt utal. Néhány napja írtunk a DARPA korábbi kutatója és a Google-Motorola jelenlegi ügyvezetője által népszerűsített elektromos tetoválásról és a jelszótablettáról, amelyeket a jelenlegi jelszavak helyett ajánlanak biztonságos és kényelmes megoldásként az online azonosításra. A Bilderberg elit pedig már tavaly jelezte, hogy a nagyközönség minden tevékenységét követni szeretné. 2012-es összejövetelük előtt Neelie Kroes, az EU digitális ügyekért felelős biztosa bejelentette, hogy egységes e-azonosítók bevezetésére fogja biztatni a tagországokat. Az idei, 2013-as Bilderberg találkozón pedig a "nagymennyiségű adatforgalomról és annak az élet minden területére kifejtett hatásáról" is tanácskoznak. A megbeszélésre Alex Karp, a CIA által finanszírozott Palantir Technologies vezetője is hivatalos, valószínűleg éppen azért, hogy felajánlja a kiterjedt megfigyelésben szerzett tapasztalatait. A "nagymennyiségű adatforgalomról" sokat hallunk mostanában, például az NSA-Verizon lehallgatási botrány vagy a Barack Obama által jóváhagyott és elődje által a terrorizmus elleni harc ürügyén elindított megfigyelési programok kapcsán. Megszámolni sem tudnánk, hányféle módon gyűjti és elemzi a kormány és a nagyvállalatok az állampolgárok adatait. Egyáltalán nem nehéz elképzelni, hogy keresztúthoz érkeztünk, ahol az RFID vagy egyéb chipek, mint adathordozók vagy azonosítók, fontosabb szerephez jutnak. Ennél is valószínűbb azonban, hogy egy ennél sokkal kifinomultabb technológia fogja átvenni ezeket a funkciókat, ami egyúttal a nagyközönség számára is elfogadhatóbb lesz. Egy dolog azonban egyértelmű: a kormány nem vacakol holmi előzetes engedélyek beszerzésével, amikor az adatok összegyűjtéséről és felhasználásáról van szó, így semmi sem indokolja ilyen irányú bizalmunkat és abban se bízhatunk, hogy tudomásunkra fogják hozni az adatok felhasználásának módját. Az időnként felbukkanó kiszivárogatók információi nélkül csak sötétben tapogatóznánk. Tehát az Obamacare nem rendelkezik az állampolgárok megcsippeléséről. A Fenevad-bélyege rendszer ennél sokkal észrevétlenebb módszerekkel és ártatlanabbnak tűnő formában épül körénk. Videó: youtube/watch?v=5m7qjJhtjBg Kapcsolódó: Itt az elkészült vádirat Obama, az NSA és a Verizon ellen! Az igazságot felfedő Snowden eltűnt.... Magyarország a HAARP célkeresztjében (beigazolódott "összeesküvés elmélet") *** nemzetihirhalo.hu - [email protected] *** Módosítják a Kossuth tér átépítésének terveit Olyan épületmaradványokat találtak, amelyeket meg kell menteni 2013.06.09. 09:58 ~dá~ urbanista.blog Bár a legtöbb figyelmet azért kapta a napokban a Kossuth tér, mert az épülő mélygarázs gödrét fel kellett tölteni vízzel, történt ám ott más izgalmas dolog is. Olyan, ami ráadásul nem csak hetekig marad hír, de évtizedekre meghatározhatja a tér arculatát. Előkerült ugyanis Európa első légkondicionált épületének hűtőrendszere. Az Országház volt ugyanis az első mesterségesen hűtött középület Európában. Az egykori jéghűtésről én is írtam már: "ennek az volt a lényege, hogy úgynevezett légkutakba elhelyezett jéggel légkondicionálták az épületet. (A félreolvasást megelőzendő, nem légutakról, hanem légkutakról van szó, vagyis nem a képviselők szopogatnak jégkockákat)." Tulajdonképp ez a rendszer működik ma is. Azt azonban mostanáig nem tudtam, hogy nem ez volt az első megoldás. Az eredeti konstrukcióban két, téren elhelyezett szökőkút légpermetén át jutott a levegő egy alagútba, azon keresztül pedig az Országházba. Nem csak a víz, de a hosszú folyosó pincehidege is klimatizálta a levegőt. Azután amikor 1927-ben átrendezték a teret, felállították Kossuth szobrát, a szökőkutak útban voltak, elbontották. Vízpermet nélkül nem hűtött többé a berendezés, új megoldás után néztek - ekkor épült meg az ismert jéghűtő. Az egykori hűtőrendszer sorsáról senki nem tudott semmit, de a tér rendezésekor felmerült, hogy talán meg van még belőle valami. A Steindl Imre Programot vezető Wachsler Tamásék próbaképp kicsit "megkapirgálták" a feltételezett helyet, és kiderült, hogy a téglával kirakott földalatti építmény ma is megvan, csak feltöltötték földdel, az Országház alá vezető járatát pedig elfalazták. Mivel az eredeti tervekben nem szerepelt ez az építmény, kisebb harcot indítottak a tervek módosításért. Úgy néz ki sikerrel. Ha minden igaz, az alagútban berendezett lapidáriumnak - vagyis kőtárnak - lesz majd ezen a ponton vége, felül pedig alighanem üvegbetonnal fedik le. Az alábbi és a nyitóképen (mindkettő Wachsler Tamás fotója a Flickr-ről) jól látszik az egykori kútház szerkezete. A szemben levő fal az egykori alagutat zárja el. Azért ilyen szép íves, hogy ellentartson a földtömeg nyomásának. A kútház közepén oszlop állt, mely abban a nyolcszögformára faragott kőben végződött. Onnan indultak azután a téglával rakott boltívek: ezek kezdeménye látható a kép közepén. Nálam szokás szerint csak telefon volt, szóval az alábbi fotók csak dokumentumértékűek, de a lényeg látszik rajtuk. Az elsőn Pápay Balázs, építész látható a zárókőnél. Az alábbi két képet pedig csak a méretek szemléltetésére tettem be. Ugyanis igazán csak az épp fényképező Wachsler Tamással látszik, milyen hatalmas is a nélküle nem is olyan mélynek látszó egykori kútház. *** nemzetihirhalo.hu - [email protected] *** Guernsey - A sziget melyet a KAMATMENTES PÉNZRENDSZER bevezetése mentett meg az adósságcsődtől 2013-06-09 ebredezes.hu Mont Orgueil Castle Vegyünk szemügyre egy olyan sziget-államocskát, Guernsey-t, ahol már több évszázada kamatmentes pénzrendszer működik a legnagyobb sikerrel. Az ún. Channel Islands (Csatorna-szigetek), amelynek Guernsey közigazgatási területe a részét képezi kivételes helyzetet foglal el Őfelsége a brit uralkodó birtokai között. A szigetek nem részei az Egyesült Királyságnak, ugyanakkor szuverén államoknak sem tekinthetők és gyarmatoknak sem. Az 1948-ban elfogadott British Nationality Act (Brit Nemzetiségi Törvény) szerint az említett szigetek lakói: "Az Egyesült Királyság, a Szigetek és a gyarmatok polgárainak tekintendők." Valóban önálló törvényhozásuk, bírósági rendszerük és kormányzatuk van, de az Egyesült Királyság látja el katonai védelmüket és ő képviseli őket a nemzetközi szervezetekben. Ez a sajátságos alkotmányjogi helyzet számos különleges történelmi esemény következménye. A XIX. század elején, a napóleoni háborúkat követő időkben, a Szigetek (különösen Guernsey) igen nyomorúságos gazdasági viszonyok között tengődtek. A természeti szépségeken és a kellemes éghajlaton kívül szinte semmi nem volt, ami visszatartotta volna lakóit az elvándorlástól. Nem voltak utak, és mindenütt a nyomor jelei voltak láthatóak A fővárosnak, St. Peters Portnak sem voltak kövezett útjai. Egyetlen bérelhető járművet sem lehetett találni. Kereskedelmi kapcsolatok nem léteztek és általános volt a munkanélküliség és a szegénység. Az állam el volt adósodva 19 137 angol fonttal és ezért 2390 font kamatot kellet fizetnie, noha a teljes állami bevétel mindössze évi 3000 fontot tett ki. A tenger egyre több parti területet mosott alá és a lakóknak nem volt pénzük a védőgátak megépítésére, mindössze 610 font állt évente a rendelkezésükre. De egyedül a gátak megépítése legalább 10 000 fontot igényelt. A kormánynak választania kellett. A rendelkezésre álló összeggel még csak hozzá sem foghatott a szigetmegmentését szolgáló gátak megépítéséhez. 1815-ben egy bizottságot neveztek ki abból a célból, hogy megvizsgálja, miként lehetne valamilyen módon födél alá helyezni a városi piacot. A bizottság megállapította, hogy a nyomorgó szigetlakók további adókkal való megterhelése lehetetlen. Ha viszont a bankoktól vesznek fel kölcsönöket, akkor tovább növekszik az állam már amúgy is nagy eladósodása és teljes jövedelmét fel fogja emészteni az adósságra fizetendő magas kamat (ez történik ma például Magyarországon - H.D.). Egyértelmű volt, hogy még ha kapnának is hiteleket, legjobb esetben csak a kamatait tudnák fizetni, de az adósságot soha nem lenne képes megfizetni az állam. Hosszas mérlegelést követően egy történelmi jelentőségű javaslattal állt elő. Azt ajánlották, hogy az oly szükséges fedett piacot, amely nélkül a főváros nem működhet, a Guernsey államocska által kibocsátott 6000 font értékű pénzjeggyel finanszírozzák. Szó szerint idézzük, hogy mit javasolt a bizottság: "A bizottság ajánlja, hogy a költségeket 1 fontos állami kibocsátású pénzjegyekkel (!)finanszírozzák 6 000 font nagyságrendben... Ezek a pénzjegyek nem csak az új piac létrehozására, de a Torteval templom és az utak építésére, valamint más állami kiadásokra is fordíthatóak. Mivel az államnak máris forgalomban van 50 000 fontnyi pénzjegye, ezért ajánlatos az újabb kibocsátást 6 000 fontra korlátozni..." Az érvelés lényege az, hogy az állami pénzjegyek kibocsátása olyan jövedelemhez juttatja az államot, amely nemcsak elegendő a piac megépítéséhez, de ahhoz is, hogy olyan többletjövedelem amortizálódjon, amely lehetővé teszi a meglévő államadósság fokozatos csökkentését. A javaslatokat hosszú megfontolás után elfogadták és az első állami kibocsátású pénzjegyeket 4 000 font összegben még abban az évben forgalomba hozták. Az így kibocsátott pénzjegyeket három szakaszban kellett az államnak visszaszereznie, mégpedig 1817. áprilisáig, 1817. októberéig és végül 1818. áprilisáig. A visszakapott pénzjegyeket nem volt szabad újra forgalomba hozni. A bizottság jelentése ezt azzal indokolta, hogy ily módon az államadósság megnövelése nélkül lehetséges a megjelölt munkák befejezése és ugyanakkor még marad bevétel az állam más kiadásainak a fedezésére. Csak 1820-ban sikerült a bizottságnak biztosítani az új piacépület megépítéséhez a pénzügyi eszközöket. Erre a célra 4500 fontnyi állami pénzjegyet bocsátottak ki, amelyeket 10 év alatt kellett visszaszerezni az importvámokból, és a piacon működő üzletek forgalmi adójából. Az olvasó figyelmét nyomatékosan felhívjuk arra, hogy a Guernsey-kormányzat által kibocsátott pénz kamatmentespénz volt. A piac megépítésére kibocsátott kamatmentes 4500 fontot hamarosan más kibocsátások is követték. Így 1821-ben már 10 000 font kamatmentes font volt forgalomban. A kamatmentes közpénzjegy kibocsátása mind a lakosság, mind az állam szempontjából rendkívül előnyös volt, mert hatékonyan elősegítette a hiteltartozások visszafizetését, az adósság csökkentését. Az állam tehát nem külföldi magánbankoktól vett fel kamatra kölcsönöket, hogy finanszírozza kiadásait,hanem maga bocsátott ki saját maga által kreált pénzjegyeket, amelyek a saját területén voltak forgalomban és amiért a Szigetek lakói, a saját államuknak fizettek kamatot. Az államkincstár az így beszedett kamatokat arra használta, hogy fedezze belőle az állam kiadásait és ezért egyre csökkentette a lakosság által fizetett adókat. Adóbevételekre ugyanis egyre kevésbé volt szüksége. Az így létrejött városi piacot 1822. októberében megnyitották és az a mai napig sikeresen működik. Guernsey - Market Square, Town church 1826-ban bizonyos személyek az angol királyi államtanácshoz fordultak, hogy Guernsey és Jersey államocskáknak nincs joguk királyi engedély nélkül pénzjegyek kibocsátására olyan mennyiségben, amely meghaladja évi bevételüket. A királyi államtanács a döntés előtt jelentést kért a brit állami-pénzügyi bizottságtól. A jelentésben felsorolt érvek feltárták, hogy a lakosság számára milyen jelentős haszonnal járt a helyi állami pénzjegy-kibocsátás. Ezek az érvek meggyőzték a királyi államtanácsot, így az az ügyet lezárta és többé nem foglalkozott vele. A két legkomolyabb fenyegetés azonban még hátravolt. Két magánbank, amely a szigeten működött - az "Old Bank" és a "Commercial Bank", amelyeket 1827-ben és 1830-ban alapítottak elárasztották a Szigeteket saját kibocsátású papír-bankjegyekkel. Az állami hatóságok, attól tartva, hogy a magánbankjegyek forgalomba hozatala csökkenti a bizalmat az állami pénzjegyekkel szemben, tárgyalásba kezdtek a két bank képviselőivel. A tárgyalás eredményeként az állam engedett és kivonta forgalomból 15 000 font értékű állami bankjegyét. Ezen túlmenően az állam még ahhoz is hozzájárult, hogy a jövőben 40 000 fontra korlátozza az állami pénzjegyek kibocsátását. A tárgyalásokról semmi nem szivárgott ki, és írásos nyomok sem maradtak. A kutatónak csak a puszta tények megismerése áll a rendelkezésére. Ez a megállapodás 1914-ig maradt hatályban, amikor is a forgalomban lévő állami pénzjegyek elérték a 41 206 fontot. Mellékesen azt is érdemes megjegyezni, hogy összesen 1 pénzhamisítási eset fordult elő, de az is lelepleződött. Több mint 70 évig a helyzet változatlan maradt Guernsey-n, de 1914-ben az állam elég erős volt ahhoz, hogy ellentmondjon a magánbankoknak és ismét forgalomba hozhasson annyi állami kibocsátású pénzjegyet, amelyből fedezni tudta a szigetállamocska fejlesztésének a szükségleteit. Ez a változás összefüggött az I. Világháború kitörésével, amikor is rendkívül megnőtt a pénz iránti kereslet, ugyanakkor a bankok számára meg volt tiltva, hogy több pénz gyanánt szolgáló bankjegyet bocsássanak ki, mint amennyi már forgalomban volt. Az államot azonban ilyen korlátozás nem kötötte. Ezt a lehetőséget kihasználva, 1918-ig, a háború végéig Guernsey és Jersey sziget-államocskák 142 000 fontra növelték az általuk kibocsátott állami pénzjegyek mennyiségét. Ezt követően Guernsey már nem változtatott azon az álláspontján, hogy saját pénzét önmaga alkotja meg és hozza forgalomba. Ezért 1958-ban már 542 000 csatorna-szigeteki font volt forgalomban. Ebben az időben a helyi Guernsey szigeti bankok egyesültek az angol bank-konszernekkel és a magánbankjegyek teljesen eltűntek. A Guernsey és Jersey államocska által kibocsátott bankjegyek együtt voltak forgalomban a brit bankjegyekkel és teljes mértékben beválthatók illetve becserélhetők voltak a brit államkincstár pénzjegyeire. Magán Guernsey szigetén sokkal nagyobb a kereslet az ottani állam által kibocsátott pénzjegyek iránt. Ennek az az oka, hogy egyetlen helyi polgár sem óhajt több adót fizetni azért, mert az állam magas kamatokkal hiteleket vesz fel. 1937-ben a Guernsey által kibocsátott állami pénz 175 000 font, mindössze 450 font kiadással járt, ugyanis ennyibe került a bankjegyek nyomdai előállítása és a forgalomba hozatallal járó adminisztrációs költség. Ha ugyanebben az összegben a brit bankoktól hiteleket vett volna fel az államocska, akkor az minimum 11 383 fontjába került volna, mert ennyi kamatot kellett volna érte fizetnie. Az 1817-el kezdődő kísérletezés Guernsey-n a saját kibocsátású pénz forgalomba hozatalával bebizonyította, hogy inflációs veszély nincs, mivel lényegében a mai napig nem sújtotta infláció Guernsey és Jersey államocskát. Az állam pénzügyeit intéző hivatalnokok mindig gondosan ügyeltek arra, hogy a gazdasági életnek, a társadalomnak és a polgároknak, ahhoz, hogy tevékenységüket zavartalanul folytathassák, mennyi jelre (pénzre), mint közvetítő közegre van szükségük. Ma is, ha valaki Guernsey-re látogat, azonnal mély benyomást tesz rá az az olcsóság, amely a Nagy-Britanniában érvényes árakhoz képest mutatkozik. Az alacsony adózásnak és csekély behozatali vámoknak köszönhetően Guernsey polgárai nem csak olcsón vásárolhatják meg az életükhöz szükséges árukat és szolgáltatásokat, de jóval magasabb az átlagjövedelmük, mint a többi nagy-britanniai lakosnak, és e két tényező következtében lényegesebb jobb az életszínvonaluk.Guernsey az infláció miatti aggodalmat nem ismeri.Az inflációnak ugyanis elsősorban a magánellenőrzés alatt álló központi bankok monetáris politikája az oka. Az a nemzetközi pénzügyi közösség, amely működteti a központi bankokat, kikényszeríti, hogy csak kamattal megterhelt hitelpénzt lehessen forgalomba hozni, mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában, Kanadában, Japánban, az Európai Unió országaiban, a nagy közép és dél-amerikai országokban: mint Brazília, Argentína, Venezuela és Mexikó; és ma már ez a helyzet a felbomlott szovjet birodalom utódállamaiban és a kelet-európai országokban is. forrás: 2003. / Dr. Drábik János: Uzsoracivilizáció II.: mek.niif.hu/06800/06897/html/0309.htm Törökországi Nagykörút
Posted on: Tue, 11 Jun 2013 19:19:31 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015