MA VAN A POLGÁRJOGI MOZGALOM NAPJA! 1993. július 11. Eger. A legfelemelőbb nap a roma politika történetében! Kereken 20 éve, hogy mintegy három ezren felvonultunk a bőrfejű központban. A Roma Parlament elnökeként magam kezdeményeztem a demonstrációt, vezettem annak megszervezését és lebonyolítását. Tüntess az erőszak ellen, a demokráciáért" volt a demonstráció jelmondata. A tömegben minden harmadik tüntető nemcigány volt! A Karaszek térről indultunk du. 1 órakor - ezen a lakótelepen érte az első nagyobb támadás a romákat, leginkább a Báder családot, még 1990. szeptemberében. Rövid üdvözlő beszéd után vonultunk végig a városon, egészen a Dobó térig, ahová akkoriban cigány nem tehette be a lábát, csak súlyos verések árán. Hömpölygött a tömeg a kellemes nyári melegben. A (lovas) rendőrkordont a bőrfejűek kordona vette körül, a "fiatal harcosok" folyamatosan próbálkoztak közel kerülni hozzánk, de a rendőri erők kiszorították őket a kis utcákba, s onnan a Várba. Addigra már létszámuk is megcsappant, 27-en voltak, ha jól emlékszem a kiváló megyei ügyész, Horváth Nándor számadatára. A szkínhedek a vár fokán kifordították a dzsekijüket, jelezve, készek a harcra, éppen a beszédem alatt történt, mire körülnéztem, mosolyogva a három ezer, mindenre elszánt, főleg munkás, vagy munkáját épp elvesztő borsodi és hevesi cigányra: "Félünk, mi? ezektől"? Nem! - hangzott a válasz. Nagy kövek estek le szívünkről! A közös kiállás erkölcsi ereje feloldotta a lelkünkre pakolt bilincseket is. (Elsősorban nem a taknyos hitlerjugendek voltak ijesztőek, hanem a rendőri arzenál: vízágyuk a sarkokon, mesterlövészek a háztetőkön, és meg volt mondva, ha egy tüntető „megmozdul”, vagy találnak valakinél fegyvernek minősülő eszközt, feloszlatják a demonstrációt!) A tömeg, a mintegy 3 kilométeres „séta” alatt egy fegyelmezett, méltóságteljes közösséggé vált. A Dobó téri fantasztikus beszédek – a néhai Báder Józsi bácsi, aki a helyi Phralipe elnöke volt, Iványi Gábor, Vitányi Iván, képviselőtársaim, a szintén elment Csalog Zsolt - után feljöttek a színpadra miskolci növendékeim és fiatal barátaim, Dancs Misi vezetésével, és együtt elénekeltük „a cigány himnusszá érett beás népdalt, a Zöld az erdő-t…”. A színpad előtt egy húsz év körüli srác az öklével verte ritmust a pallódeszkába, s onnan a szívünkbe: azóta sem láttam annyi büszke, bátor embert együttlélegezni. A tüntetés elérte célját, visszaszorítottuk a megyében és az országban a bőrfejű erőszakot. Nagypolitikai és rendőri tanácsra a kisnácik politizálni kezdtek. Az egri bőrfejű „keresztény ifjak” akkor 17 éves vezetője, több aljas erőszakos támadás végrehajtója, Roy, ma Schneider Tamásként a magyar ogy. ifjúsági és családi, szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának a vezetője. Magyarország népe és politikai osztálya országgyűlési képviselői bizalmat szavazott neki, és zagyva náci társainak. Gazdagságot, politikai hatalmat nyertek. Mi pedig, akik akkor és az óta is, egy szabadságon, jogegyenlőségen nyugvó, a szegény emberek számára is legalább szerény megélhetést biztosító köztársaságot akartunk, kiközösítve a társadalomból, a politikai térből, szegényen és megalázottan élünk. Innen kell, és innen fogunk felállni! Szerettünk volna ma Egerben, egy újabb Dobó téri demonstráción emlékezni, és tiltakozni a mai apartheid ellen. De milyen is a romák mai nyomora? Egy cigány pártelnök, megyei ckö-alelnök, Szőcsi Lajos azonban „beelőzőtt”, meghirdette, majd utóbb lemondta a mai egri tüntetést… Ezért Miskolcon, az Avasi kilátóhoz szerveztek Dancs Misiék nagyszabású kulturális és politikai rendezvényt. Július 14-én, vasárnap 11-től oda várjuk mindazokat, akik ott voltak velünk testben, lélekben Egerben 20 évvel ezelőtt, továbbá mindazokat, akik ma is követendőnek tartják a Dobó téri hangulatot, az összefogás erejét, a mai küzdelmünk megvívásához!
Posted on: Thu, 11 Jul 2013 10:35:43 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015