Ma is sokaknak tartozom hálával. - a kukásoknak, mert azt is elvitték, ami nem biztos, hogy kötelességük lett volna. (Emlékszem, hogy meglepődtek, amikor évekkel ezelőtt rájuk köszöntem és megköszöntem, hogy elviszik a szemetet. Pedig nem jópofizni akartam, tényleg örültem! Amikor kiköltöztünk Gyálára, itt még nem volt szemét elszállítás, mindenki magának intézte - jó esetben nem kidobta az útszélén -, hogy kerül el a hulladék a háztól az akkori szeméttelepre. Sárban dagonyázva jutottunk be és dobtuk ki a szemetes zacskókat, vagy kunyiztunk Dezső bácsinak, hogy a lovas kocsiján legyen má szíves.... Reggelente gyakran akkor indulok munkába, amikor ők már itt ürítik a kukákat, és ma már természetes, hogy mosolyogva összeintegetünk. :-) - a buszon birsalmás néninek, mert megadta nekem a segítségnyújtás örömét - mert beszéltem telefonon Csabival, és jól van(nak) - a finom borokért, esti társaságért - az időjárás felelősnek, mert napközben száraz volt az idő és fel tudtam aprítani egy talicskányi tűzrevalót - azért, mert van néhány olyan - számomra is kedves - ember, aki úgy érzem, hogy el tud viselni. :-) Talán már őket is nevezhetem a barátaimnak, hiszen a barátom az lehet, aki mindent tud rólam, mégis szeret. :-) - minden szerénytelenség nélkül, de hálás vagyok magamnak, hogy meg tudtam csinálni, mert ma hőszigeteltem a bejárati ajtót. :-) :-)
Posted on: Tue, 05 Nov 2013 21:50:17 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015