MeglepÅ‘ tények a vÃzdÃjról - Ãme, a részletek! Várhatóan augusztustól érkeznek meg a lakossági ügyfelekhez az elsÅ‘ átdolgozott vÃzszámlák, amelyek a júliusban elfogyasztott tételeket már csökkentett dÃjon fogják tartalmazni, valamint a rezsicsökkentéssel elért megtakarÃtás is fel lesz tüntetve rajtuk. Ennek kapcsán megvizsgáltuk, milyen és mekkora tételekbÅ‘l is áll össze a tarifa. Például több mint tÃzféle adókötelezettséget is tartalmaz közvetve és közvetlenül. Az államhoz és az önkormányzathoz érkezik be a vÃzfogyasztás és csatornaszolgáltatás után fizetett összeg legnagyobb hányada - derül ki a fÅ‘városi tarifák vizsgálata alapján. A rezsicsökkentést követÅ‘en július elsejétÅ‘l egy köbméter vÃz elhasználása körülbelül 600 forinttal terheli meg egy háztartás költségvetését, ebbÅ‘l összességében közel 250 forint kerül különbözÅ‘ cÃmeken az államhoz (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Környezetvédelmi FÅ‘felügyelÅ‘ség, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) és a FÅ‘városi Önkormányzathoz (Budapesti Központi SzennyvÃztisztÃtó Telep üzemeltetési költsége, a fÅ‘várost illetÅ‘ csatornahálózat és szennyvÃztisztÃtás-fejlesztési forrás). Igaz, a fönnmaradó több mint 350 forinton osztozó vÃz- és csatornázási művek is önkormányzati üzemeltetésben állnak. A budapesti helyzet azonban nem reprezentatÃv, egyebek mellett a szektorban meghatározó méretgazdaságossági szempontok miatt szinte minden településen más és más módon határozták, határozzák meg a tarifákat. Energiagazdaság Itt az újabb pofon az energiaszektornak? - meglepÅ‘t húzhatnak Orbánék Összekötik a magyar és szlovák területeket - már fektetik a vezetékeket a határon Az állásába került a gázszerelÅ‘nek az életveszélyes mulasztás A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jogelÅ‘dje (Magyar Energia Hivatal, MEH) 2012 elejétÅ‘l, mÃg az új szabályozó hatóság 2013. április 4-ei megalakulásától felügyeli a vÃziközmű ágazatot. Ezt megelÅ‘zÅ‘en az önkormányzatok látták el az árhatósági feladatokat. EbbÅ‘l adódik, hogy az országban 3200 féle módon állapÃtották meg a dÃjakat, Ãgy az azokban szereplÅ‘ dÃjtételek is eltérÅ‘ek. Van olyan település, ahol alkalmaztak valamilyen dÃjképletet, volt olyan, ahol egy régen kalkulált dÃjat az inflációhoz mérten emeltek, de számos helyen egyéb szempontok szerint végezték az árszabályozást. Például az alapdÃj mértéke országosan eltérÅ‘, nagyságrendje az vÃz- és szennyvÃzdÃj árbevétel arányában körülbelül 5-20 százalék között alakul, néhány településen azonban korábban nem vezettek be alapdÃjat. A 2011. december 31-tÅ‘l hatályos vÃziközmű szolgáltatásról szóló törvény a MEKH jogelÅ‘djének hatáskörébe rendelte a vÃziközmű-szolgáltatások dÃjszabására való javaslattételt is. A hivatal jelenleg az elsÅ‘ árszabályozási javaslatán dolgozik, a dÃjakra elsÅ‘ alkalommal 2014 Å‘szén tesz javaslatot - közölte a MEKH megkeresésünkre. A módszertan kialakÃtása során az iparág sajátosságait figyelembe véve, korábbi, más ágazatokban szerzett árszabályozói tapasztalatokra alapoz a MEKH. A vÃziközmű terület jellegzetességeinek árszabályozásba való beültetése koncepcionális fázisban van. Jelenleg a szektor jelentÅ‘s átalakuláson megy keresztül, a működési modellt nagyban befolyásolja, hogy a döntÅ‘en önkormányzati tulajdonú vÃziközmű szolgáltatók körében piaci integráció folyik, amely után a szektor szereplÅ‘inek száma a jelenlegi legalább tizedére, körülbelül 40-re csökkenhet. A változások meghatározóak az árszabályozás részletkérdéseit illetÅ‘en, hiszen azok részletes ágazati elemzésen alapulnak. Az elemzést immár a megváltozott működési modellt figyelembe véve kell elkészÃteni. Ennek megfelelÅ‘en a koncepcionális munka befejezÅ‘dhet az idei évben, mÃg a részletek kidolgozása csak a 2013-as adatok birtokában történhet. A vÃzdÃj-számlán háromféle dÃjtényezÅ‘ jelenhet meg, attól függÅ‘en, hogy közületi vagy lakossági, illetve ez utóbbi esetben fÅ‘vÃzmérÅ‘s vagy mellékvÃzmérÅ‘s ügyfélrÅ‘l van szó. Lakás-mellékmérÅ‘ esetében a számlán a fogyasztási dÃj és a lakás-mellékmérÅ‘höz kapcsolódó ügyviteli dÃj jelenik meg. Az ügyviteli dÃj abban az esetben is terheli a fogyasztót, ha az adott mellékmérÅ‘n nem volt vÃzfogyasztás - hÃvja föl a figyelmet a FÅ‘városi VÃzművek. A bekötési (fÅ‘) vÃzmérÅ‘ esetében a számla a fogyasztási dÃjból és az alapdÃjból tevÅ‘dik össze. Az alapdÃjat azonban csak abban az esetben kell megfizetniük az ügyfeleknek, ha vÃzfogyasztás is történt az adott mérÅ‘n keresztül. Közgazdasági tartalmát tekintve az alapdÃj az állandó költségek, a folyamatos rendelkezésre állás biztosÃtásához szükséges dÃj. A fogyasztási dÃj és az alapdÃj összege lakossági és nem lakossági ügyfelek esetében eltér. Az ügyviteli dÃjak lakosságra és nem lakosságra vonatkozóan egységesek. Locsolási mellékmérÅ‘vel rendelkezÅ‘ felhasználók (jellemzÅ‘en kerttulajdonosok) esetében jelentkezik még egy dÃjtétel: a locsolási mellékmérÅ‘s ügyviteli dÃj. Ez utóbbit akkor is tartalmazza a számla, ha egyébként a locsolási mellékmérÅ‘n keresztül nem történt fogyasztás, összege eltér a lakás-mellékmérÅ‘s ügyviteli dÃjtól. Tehát a bekötési (fÅ‘) vÃzmérÅ‘s fogyasztók esetében a számla értéke a fentiek alapján attól függ, hogy mekkora volt az elfogyasztott mennyiség és milyen idÅ‘szakról szól a számla (az alapdÃj-számÃtás miatt), mÃg a mellékmérÅ‘s fogyasztók esetében jellemzÅ‘en csak az elfogyasztott mennyiségtÅ‘l. Az ágazatban az üzemeltetés sajátosságai miatt a saját fix költségek mértéke meglehetÅ‘sen magas, becslések szerint körülbelül 75 százalék, mÃg a változó költségek aránya csak 25 százalék körül alakul - tudtuk meg a Magyar VÃziközmű SzövetségtÅ‘l (MaVÃz). A fix költségek aránya idén az új adóterhek (közművezeték adó, tranzakciós illeték, stb.) következtében tovább fognak növekedni. Például Budapesten, az összességében több mint 10 ezer kilométeres vÃzvezeték- és csatornahálózat után évente több mint 1,3 milliárd forint közművezeték adó befizetési kötelezettség keletkezik. Ezek mellett a vÃziközmű szolgáltatók fizetési kötelezettséggel tartoznak a NAV (társasági-, személyi jövedelem-, általános forgalmi adó, rehabilitációs-, egészségügyi-, szakképzési hozzájárulás, céges autó, szociális hozzájárulás, környezetterhelési dÃj, különadó), az önkormányzatok (iparűzési-, gépjármű- épÃtmény adó), a Környezetvédelmi FelügyelÅ‘ség (vÃzkészlet járulék), valamint a Magyar Energetikai, Közmű-szabályozási és Hivatal (felügyeleti dÃj) részére, további adóteherként jelentkezik a biztosÃtási adó. A vÃzterhelési dÃj, a környezet terheléséért fizetendÅ‘ dÃj, amelyet az állam szed be a vÃziközmű-szolgáltatótól. A jogi szabályozás szerint a dÃj a "szennyezÅ‘ fizet" elven alapuló adójellegű elvonás, amelynek megfelelÅ‘en a szolgáltató a megfizetett vÃzterhelési dÃjat a vÃz- és csatornadÃj számlában áthárÃtja a szennyvizet bebocsátó fogyasztók részére. Az elsÅ‘ árszabályozási ciklus megkezdéséig a MEKH dÃjfelügyeleti eljárások keretében vizsgálja, hogy a szolgáltatók a jogszabályoknak megfelelÅ‘en alkalmazzák az egyes dÃjtételeket. Számos vizsgálat indult e tárgyban január óta, melyek jelentÅ‘s részében talált jogsértést. A MEKH kötelezte a szolgáltatót arra, hogy a jogszabály szerinti dÃjakat alkalmazza, illetve a fogyasztónak visszafizesse a jogszabálysértÅ‘ dÃjak használatából származó többletbevételt és annak kamatait.
Posted on: Sat, 27 Jul 2013 19:11:55 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015