Meglátni,megszeretni nem volt nehéz téged,de egy élet sem elég ahhoz,hogy minden emlékképed elfelejtsem,De talán nem is akarom...Nem találom helyem a világban,a magány csendjét hallgatom.Üres már a szívem,darabokban hever most a kezemben,kereslek,de nem talállak,nincs láng már a szemedben.Hibás vagyok tudom,mert szerettelek egy életre,de mielőtt elmész kérlek hallgass a szívedre! Üres szobám üres falán néhány emlék hever,tegnap még itt jártál mára már ki tudja, hogy ki ölel.Hiányodban szenvedek,már nem édbredek vidáman,keresem a választ minden egyes ejtett hibámban.De nincs ki választ adjon,csak a te hangodat hallom.Könnyeim hullanak miközben eme a sorokat írom,ebbe folytom bánatom,csak ebbe a pár sorba.Reményt ad, hogy vissza jössz majd még ebbe a szobába.Majd ismét átölelsz,és azt mondod: "Szeretlek!",bár probállak,de nem tudlak,én téged el nem feledlek.Mintha itt lennél,még mindig úgy nézek a képedre,örök szerelmet fogadtunk régen még egy életre.Csak arra kérlek még egyszer hallgass a szivedre! De ne engedj el kérlek,maradj még egy percre!Maradj még egy kcsit,egy utolsó ölelésre!csak egy búcsú csókot kérek,de talán bele is halok,ha melletted örökre Szívem nem maradhatok.De én vállalom,csak hidd el kérlek Édes,hogy nélküled élni számomra nem is érdemes.Az emlékek gyötörnek,azok a szép napok,nélküled el múltak,már a Hold sem úgy ragyog.De,hogy mit érzek azt nem tudom leírni rímekre,nincs már erőm,csupán egyetlen kérésre.Csak arra kérlek még egyszer hallgass a szívedre!
Posted on: Wed, 31 Jul 2013 06:28:00 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015