Nem nosztalgia, hanem jelkép A MEASZ ünnepélyesen megemlékezést tartott november 4-én, Ságvári Endre a magyar ellenállási mozgalom kiemelkedő alakja születésének századik évfordulója alkalmából. Hanti Vilmos a szervezet elnöke az egyik legnagyobb hazafinak nevezte Ságvárit, aki elszántan harcolt a Horthy-rendszer fasizálódása ellen. Borsány György alelnök forradalmár életének főbb állomásait ismertette. A jogi egyetemet végzett Ságvári 1937 szeptemberében, a Tompa-utcai nyilasház elleni támadást szervezte. Tagja volt Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak és az Országos Ifjúsági Bizottság vezetője volt. 1940 májusában csatlakozott az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjához. Meghatározó szerepe volt az 1941. október 6-án a Batthyány-emlékmécsesnél, és 1942. március 15-én a Petőfi-szobornál tartott antifasiszta megmozdulások szervezésében. Életét 1944. július 27-én egy csendőr golyója oltotta ki a Budakeszi úton, a mai Remiz-étterem helyén működött Nagy cukrászdánál. A rendezvényen Krausz Tamás történész hangsúlyozta, hogy nem lehet kompromisszumot kötni „a történelmi igazság helyreállításában.”,. A mai rendszer balra zár, jobbra és a szélső jobbra viszonyt nyitott. A fasizmus elleni harc mostanra törvénytelenné vált, ami nemcsak magyar jelenség, mert más országokban (Ukrajna, Lettország stb.) is hasonló folyamatok játszódnak le. Sokan megkérdőjelezik a második világháború következményeit, ami nem jogi, hanem elsősorban politikai kérdést jelent. „A Ságváriról folytatott vitában való állásfoglalás egyben a mai rendszerhez való viszonyunkat is mutatja”. Hivatalos helyét az aktuális politikai erőviszonyok határozzák meg. Ságvári Endre meggyilkolásában résztvevő Kristóf László csendőrt egyébként 2006-ban a balliberális kormány idején „a korabeli jognak megfelelő eljárása” indokkal rehabilitálta a Legfelső Bíróság. A döntés azt jelenti, hogy a német megszállás ellenére, Magyarország 1944-ben jogállam volt. Az antifasiszta hagyományok kriminalizálása folyik jelenleg az országban. Krausz Tamás szerint, Horthy megítélése nem lehet vallási kérdés. A két világháború között Magyarország a hárommillió koldus országává vált. A volt kormányzó mintegy egymillió ember haláláért felelős, akik az orosz fronton és a haláltáborokban pusztultak el. Wiener György alkotmányjogász szerint, történelmi tanúság, hogy a forradalmi hőstettet az utókor gyakran bűntettnek minősíti. Az Orbán-kormány által folytatott restaurációs kísérletre más államokban is van példa, mert a polgári demokratikus viszonyokat a régió országaiban egyelőre nem lehet tartósan fenntartani. A társadalmi feszültség hosszabb távon azonban egy politikai átalakulás feltételeit teremti meg. 1944-ben hazafi az volt, aki a nácik és hazai kiszolgálóik ellen harcolt. A magyar történelem nem dúskál annyira nemzeti hősökben, hogy az aktuális politika ebből egyetlen erre érdemes személyt, még egy kommunistát is kitaszítson. Ságvári Endre nem történelmi idol. Példája arra tanít, hogy mindig bátran és megalkuvás nélkül szembe kell nézni a valósággal. Munkatársunktól
Posted on: Wed, 27 Nov 2013 16:42:19 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015