PROGRAMFÜZET A SEBINKO SZÖVETSÉG XVII. KONGRESSZUSA Tatabánya, 2013. november 21-22. A SEBINKO SZÖVETSÉG szervezésében kerül megrendezésre a SEBINKO SZÖVETSÉG XVII. KONGRESSZUSA, amelyre tisztelettel meghívjuk A szervezőbizottság és a SEBINKO Szövetség elnöke Fokiné Karap Zsuzsanna A szervezőbizottság és a SEBINKO Szövetség tiszteletbeli elnöke Balatoni Ernőné Kongresszusi titkár Szvatek Lászlóné Rendezők Papesch Szabina Peregi Károlyné Láng Éva Nediczki Sándorné Meier Vilmosné Schvanner Sándorné Tallér Pál Máté Az előadások helyszíne: Árpád Hotel – Árpád terem 2800 Tatabánya, Fő tér 4. A SEBINKO Szövetség XVII. Kongresszusának tudományos programja 2013. november 21-22. ÁRPÁD-TEREM 08:30-10:00 Regisztráció 10:00-10:15 Megnyitó 10:15-11:30 I. Szekció Üléselnök: Dr. Kovács Matild, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Csepeli Weiss Manfréd telephely, osztályvezető főorvos, Budapest Botár Erzsébet, koordinátor Harris Ispita Szakápolási Kft, Sebinko Szövetség elnökségi tag 1.) Beszámoló a STOP I. Nyomási Fekély Prevenciós Világnapról Fokiné Karap Zsuzsanna Sebinko Szövetség elnöke, EWMA, EPUAP tag 2.) Evidenciákra alapozott ápolási gyakorlat a nyomási fekély prevencióban és kezelésben (35’) Salczerné dr Hok Mária független tanácsadó Budapest EPUAP tag, EWMA cooperativ board member 3) PUCLAS interaktív gyakorlat (30’) Salczerné dr Hok Mária független tanácsadó, Budapest EPUAP tag, EWMA cooperativ board member 11:30-11:45 Kávészünet 11:45-13:30 II. Szekció Üléselnök: Salczerné Dr Hok Mária, független tanácsadó Budapest, EPUAP tag, EWMA co-operativ board member Orbán Andrea elnök, Magyar Sztómaterápiás Nővérek Egyesülete 4) Decubitus prevenció – de mivel? Arany Ida, Karamánné Dr. Pakai Annamária, Dr. Váradyné Horváth Ágnes, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolási Tanszék, Pécsi Képzési Központ 5.) A nyomási fekély megelőzésének lehetőségei a hozzátartozók bevonásával Kádárné Szabó Ildikó, Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Otthonápolási Szolgálata, Gyula 6.) „Cseppnyi önbizalom” (30’) Tóthné Bucsek Ildikó MESZK. Országos tagozatvezető Közösségi, foglalkozás- egészségügyi, otthoni és hospice szakápolási szakmai tagozat 7.) Morális kérdések a nehezen gyógyuló sebek ellátása kapcsán Dr. Csernus Mariann, adjunktus Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék, elnök MESZK Etikai Kollégium 8.) Saroktáji nyomási fekélyek megelőzése, korai felismerése, hatékony kezelése Fokiné Karap Zsuzsanna Sebinko Szövetség elnöke, EWMA, EPUAP tag 9.) Szakmai szemléletváltás: sohasem késő! Czinderiné Farkas Magdolna decu team koordinátor, Keszthelyi Kórház 13:30-14:00 Ebédszünet 14:00-14:30 Közgyűlés 14:35-17:00 III. Szekció Üléselnök: Arany Ida, Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv megyei vezető ápoló a SEBINKO Szövetség elnökségi tagja Deák Gyuláné, BMKT Pándy Kálmán Kórház, sztómaterápiás nővér, a SEBINKO Szövetség elnökségi tagja, Ápolásszakmai Kollégiumi Tanács Ápolási Tagozatának tagja 10.) Az idősek egészségügyi – és szociális alapellátása négy település tükrébe Vanyó Gáborné Msc Ápoló és Újváriné dr.Siket Adrienn Főiskolai docens Egyetemi doktori iskola DEEK 11.) N.P.W.T lavage technika a krónikus sebek kezelésében Vasas Judit, SZTE Bõrgyógyászati és Allergológiai Klinika 12.) Nyomási fekély prevenciós stratégiák ápolói szempontból Krónikus Belgyógyászati Osztályon Baráth Katalin, Barna Józsefné, Dr. Kovács Matild Budapest Jahn Ferenc Délpesti Kórház I. Rehabilitációs Osztály , I. Krónikus Belgyógyászati Osztály 13.) Beteg biztonság, infekció és szövődmény mentesség biztosítása a krónikus sebellátásban és a Decubitus Prevencios Team mindennapos munkájában Kovács Ágnes, Köles Borbála, Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Budapest 14.) A „jól tápláltság” és a sebgyógyulás Kholmanné Mérei Anikó Dr. Horváth Ágota, Borsosné Ádám Anett, Szent Pantaleon Kórház- Rendelőintézet Dunaújváros 15.) Innovatív ágyvédelem – Dry care rendszer alkalmazása az ápolói gyakorlatban Dr. Messner Adél, Vargha Melánia, Salesianer Miettex Magyarországi Kft. 16.) Mit, mikor, hogyan, miért? – Szituációs játék Moderátorok: Dr. Csernus Mariann, adjunktus Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék, Deák Gyuláné, sztómaterápiás ápoló, Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyula 17:00-18:00 Közgyűlés 19:00-13:30 Vacsora 2013. 11. 22 Péntek 08:30-10:00 Regisztráció 09:30-12:00 I. Szekció Üléselnök: Dr. Kovács Matild, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Csepeli Weiss Manfréd telephely, osztályvezető főorvos, Budapest Botár Erzsébet, koordinátor Harris Ispita Szakápolási Kft, Sebinko Szövetség elnökségi tag 17.) A „nyitott has kezelése” Móricz János Hartmann-Rico Hungária Kft 18.) Krónikus sebellátás során az infekció és szövődménymentesség biztosítása idős, demens betegek ellátása során. Barna Józsefné , Baráth Katalin, Dr. Kovács Matild Budapest Jahn Ferenc Délpesti Kórház I. Rehabilitációs Osztály , I. Krónikus Belgyógyászati Osztály 19.) Új alternatívák a beteghigiéniában Ferenczy Mónika, Diplomás ápoló, szakoktató/ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Szombathelyi Képzési Központ, Dr. Pakai Annamária egyetemi okleveles ápoló, PhD, egyetemi adjunktus, tanszéki csoportvezető / Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központ, Dr. Oláh András, egyetemi okleveles ápoló, PhD, egyetemi docens, általános és stratégiai dékánhelyettes, tanszékvezető/ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Pécsi Képzési Központ 20.) Betegbiztonság kórházi környezetben: indikátoralapú minőségfejlesztés a Balesetprevenció területén Tóth Andrea Egészségügyi szakmenedzser, diplomás ápoló Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház/ Ápolási osztály/Osztályvezető, MESZK Országos Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozat/ Országos tagozatvezető, SEBINKO elnökségi tag; Patakiné Kocsis Tünde Diplomás ápoló, Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház/ Higiénés Szolgálat/ Decubitus koordinátor 21.) Sebellátás tanórai oktatásának tapasztalatai Dr. Csernus Mariann, adjunktus Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék; Borján Eszter, tanársegéd Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék 22.) Az egynyílású kolosztóma szűkület konzervatív terápiája a gondozási fázisban Deák Gyuláné, BMKT Pándy Kálmán Kórház, sztómaterápiás nővér, a SEBINKO Szövetség elnökségi tagja, Ápolásszakmai Kollégiumi Tanács Ápolási Tagozatának tagja A kongresszus küldetésének megfogalmazása 12,00-12,10 Kongresszus zárása 12,10- ebéd ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÓK 1.) Beszámoló az I. STOP Nyomási Fekély Prevenciós Világnapról Fokiné Karap Zsuzsanna Sebinko Szövetség elnöke, EWMA, EPUAP tag 2.) Evidenciákra alapozott ápolási gyakorlat a nyomási fekély prevencióban és kezelésben (35’) Salczerné dr Hok Mária független tanácsadó Budapest A bemutatás célja: A nyomási fekély prevenciós és kezelési evidenciák trendjeinek bemutatásával a hazai nyomási fekély mindennapos gyakorlata felülvizsgálatának szükségességére felhívni a résztvevők figyelmét. A kulcsfogalmak: evidenciák trendjei 2012/13-ban a nyomási fekély prevencióban és stratégiában, döntési mechanizmusok a prevencióban és kezelésben, ok analízis a prevencióban és a gyógyításban, betegbiztonság, folyamatos minőségfejlesztés 3) PUCLAS interaktív gyakorlat (30’) Salczerné dr Hok Mária független tanácsadó Budapest 4) Decubitus prevenció – de mivel? Arany Ida, Karamánné Dr. Pakai Annamária, Dr. Váradyné Horváth Ágnes, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolási Tanszék, Pécsi Képzési Központ Prevenciós eszközök alkalmazásával kapcsolatos kutatás ismertetése. A kulcsfogalmak: Nyomási fekély, prevenció, rizikószűrés, prevalencia 5.) A nyomási fekély megelőzésének lehetőségei a hozzátartozók bevonásával Kádárné Szabó Ildikó, Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Otthonápolási Szolgálata, Gyula 6.) „Cseppnyi önbizalom” (30’) Tóthné Bucsek Ildikó MESZK. Országos tagozatvezető Közösségi, foglalkozás- egészségügyi, otthoni és hospice szakápolási szakmai tagozat A vizelettartási probléma ma Magyarországon mintegy 500. 000 embert érint, akik közül csak minden ötödik fordul orvoshoz. A nem ellátott inkontinens betegek feltérképezése és tájékoztatása céljából indított Cseppnyi önbizalom program a tavalyi és az idei évben már összesen közel 350 háziorvosi praxisban zajlott. Az országos betegedukációs program fogadóóráin több mint 35. 000 érdeklődő vett részt. Miért is fontos az inkontinencia kezelés? A decubitus prevenció fontos pillére az ideális inkontinencia kezelés. 7.) Morális kérdések a nehezen gyógyuló sebek ellátása kapcsán Dr. Csernus Mariann, adjunktus Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék, elnök MESZK Etikai Kollégium A beteg érdeke a legfőbb törvény olvasható az egészségügyi szakdolgozóknak, ápolóknak szóló etikai kódexek kiemelt üzeneteként és a magatartás elvárt morális alapszabályaként. A nehezen gyógyuló sebek kialakulásában, illetve a gyógyulásban szerepet játszó tényezők között szerepelnek az egészségügyi személyzettel összefüggő faktorok is. Ezek magukban foglalják a megfelelő szakképzettség mellett az ellátással kapcsolatos beállítódást is, melynek meghatározó eleme az egyén, illetve az ellátó team értékrendszerében, továbbá az ellátással összefüggő felelősségi köröknek való megfelelésben mutatkozik meg. Az előadás célja ezen tényezők közötti összefüggések gondolatébresztő bemutatása. 8.) Saroktáji nyomási fekélyek megelőzése, korai felismerése, hatékony kezelése Fokiné Karap Zsuzsanna Sebinko Szövetség elnöke, EWMA, EPUAP tag Előadásom célja a világban zajló kutatások bemutatásával a részvevők figyelmének felhívása a saroktáji nyomási fekélyek összetettségére, a prevenciós stratégia fejlesztésének szükségességére. A sacralis terület után a saroktájon alakulnak ki leggyakrabban nyomási fekélyek. A megelőzés és korai kezelés hatékonyságát jelentősen befolyásolja a diagnózis helyes felállítása. A jelenleg alkalmazott felmérő eszközök (Braden, Norton skála) nem mindig tükrözik pontosan a beteg veszélyeztetettségét, ezáltal a korai prevenció elmarad vagy nem megfelelő. 9.) Szakmai szemléletváltás: sohasem késő! Czinderiné Farkas Magdolna decu team koordinátor, Keszthelyi Kórház A modern sebkezelési elvek ismerete mellett a mindennapos gyakorlatot szeretném bemutatni. Kulcsfogalmak: korrekt felmérés, szakmai felkészültség, hatékony és stabil ellátás 10.) Az idősek egészségügyi – és szociális alapellátása négy település tükrébe Vanyó Gáborné Msc Ápoló és Újváriné dr.Siket Adrienn Főiskolai docens Egyetemi doktori iskola DEEK A kutatásom eredményei szerint, a megkérdezett idősek többsége a napi tevékenységei elvégzéséhez segítséget igényel. A különböző- a településen adott- segítségnyújtási formák közül a szociális étkezetést és a házi segítségnyújtást veszik igénybe a legtöbben. Az egészségügyi alapellátás tekintetében kiderült, hogy azok az idősek, akik otthonukat nem képesek elhagyni vagyis nem jutnak el a háziorvoshoz, nem látogatja a közösségi ápoló. Az otthoni szakápolást, mint ellátási formát településenként eltérő mértékben ismerik az idősek. A kutatás eredményei arra mutattak rá, hogy az emberek (és főleg az idős generáció) egyre inkább igénylik az információt, ami alapján meghozhatják az egészségüket érintő jó döntéseket, és ezt az információt az ápolók tehetik számukra elérhetővé. A háziorvosi praxisonkénti egy közösségi ápoló mindenképpen kevés ahhoz a tevékenységi körhöz, amellyel rendelkezik. Ideális lenne körzetenként legalább egy ápoló, aki az ún. „praxis-team-ben” prevenciós és családgondozói feladatokat látna el. Az otthoni szakápolás napjainkban elméletileg mindenki számára elérhető, mégis vannak ezen a területen is hiányosságok, amelyek, valószínűleg abból adódnak, hogy nincsenek kellően informálva a betegek. Igazodva a nemzetközi trendekhez és a hazai elvárásokhoz, a jövőben a körzetben dolgozó nővérnek diplomás ápoló vagy Bsc ápoló végzettségűnek kellene lenni, aki adott esetben képes önálló nővérpraxis ellátására és a team-ben dolgozó egyéb szakember (szakápoló, gyógytornász, szociális munkás stb.) munkájának koordinálását is végezné a komplex betegellátás érdekében. Véleményem szerint a Brit- modell alapján a praxis-team, amelyet kistérségi szinten megszervezhetőnek tartok, megfelelne az alapellátás hazai elvárásainak. 11.) N.P.W.T lavage technika a krónikus sebek kezelésében Vasas Judit, SZTE Bõrgyógyászati és Allergológiai Klinika Napjainkban a krónikus sebek kezelése jelentõs terhet ró egészségügyünkre és a betegekre egyaránt. Az oki terápiát korszerû helyi kezeléssel kiegészítve a költségeket lecsökkenthetjük valamint segítségükkel a sebek gyógyulási ideje is lerövidíthetõ. Rendelõnkben nagy hangsúlyt fektetünk a korszerû gyógymódok bevezetésére és használatára. Elõadásomban egy ma már széles körben elérhetõ és alkalmazható sebkezelõ módszert, a negatív nyomású sebzáró technikát és annak egy továbbfejlesztett változatát mutatom be a gyakorlatban. 12.) Nyomási fekély prevenciós stratégiák ápolói szempontból Krónikus Belgyógyászati Osztályon Baráth Katalin, Barna Józsefné, Dr. Kovács Matild Budapest Jahn Ferenc Délpesti Kórház I. Rehabilitációs Osztály , I. Krónikus Belgyógyászati A krónikus belgyógyászati osztályokon ellátott betegek körében gyakori a hozott nyomásos fekély előfordulása a krónikus sebek csoportjában. Az újabb nyomásos fekélyek kialakulásának megelőzése komplex ápolói kompetencia. A prevencióban az ápoló szakmai tudása mellett nélkülözhetetlen a megfelelő tárgyi feltételek megléte és annak szakszerű használata. Bemutatásra kerül a Krónikus Belgyógyászati osztályunkon alkalmazott stratégiák ápolói szempontjai. 13.) Beteg biztonság, infekció és szövődmény mentesség biztosítása a krónikus sebellátásban és a Decubitus Prevencios Team mindennapos munkájában Kovács Ágnes, Köles Borbála, Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Budapest A bemutatás célja: Önvizsgálatunk során feltárni a betegek krónikus sebeinek kezelésével összefüggő rizikótényezőket igyekszünk feltárni. Célunk az esetlegesen előforduló rossz gyakorlatból következő problémák kivédése az ápolói munka során, a higiénés szabályok folyamatos betartása és betartatása. Az ápolók és betegek együttműködésének javítása betegoktatással a mielőbbi sebgyógyulás érdekében. Az ápolószemélyzet protokoll szerinti munkavégzésének elősegítése (infekciókontroll, kontroll, sebkezelési protokoll). Biztonságos munka végzés a megfelelő védőfelszerelések biztosításával. A kulcsfogalmak kiemelése: beteggel összefüggő rizikó tényezők, ápoló személyzettel összefüggő rizikó tényezők, infekció kontroll, higiénia, betegbiztonság, oktatás. 14.) A „jól tápláltság” és a sebgyógyulás Kholmanné Mérei Anikó Dr. Horváth Ágota, Borsosné Ádám Anett, Szent Pantaleon Kórház- Rendelőintézet Dunaújváros A bemutatás célja: Előadásban a szerzők bemutatják a tápláltsági szint szerepét a sebészeti betegek sebgyógyulási folyamatában. A kulcsfogalmak kiemelése: Kitérnek a zavartalan sebgyógyulás feltételei, a műtétre kerülő betegek tápláltsági szintjének felmérésére. Vizsgálatuk alapjául a MUST rendszert használták a tápláltsági állapot felmérésére a tumoros és a szeptikus állapotú betegek körében, 2012. 07. 01.-2012. 12. 01 között. A kóros tápláltsági állapot (malnutrició) hatását nyomon követik az előadásban és hangsúlyt fektetnek a sebészeti beavatkozások kockázati tényezőire. Kifejtésre kerül a dolgozatban a malnutrició okai, következményei, melyet esetbemutatásokkal alá is támasztanak. 15.) Innovatív ágyvédelem – Dry care rendszer alkalmazása az ápolói gyakorlatban Dr. Messner Adél, Vargha Melánia, Salesianer Miettex Magyarországi Kft. A bemutatás célja: Az ápolói munka könnyítése egy konkrét termék bemutatásával, a betegek komfortérzetének növelése, az ágyak, matracok védelme különösen az inkontinenciában szenvedő betegek esetében A kulcsfogalmak kiemelése: matracok védelme, decubitus megelőzése, beteg mozgatása, környezettudatosság, költségcsökkentés 16.) Mit, mikor, hogyan, miért? – Szituációs játék Moderátorok: Dr. Csernus Mariann, adjunktus Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék, Deák Gyuláné, sztómaterápiás ápoló, Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyula A prevenció nem csupán a még ki nem alakult krónikus sebek megelőzésére kell, hogy irányuljon. Folytatódnia kell akkor is, amikor már a betegnek nehezen gyógyuló sebe (nyomási fekély, lábszárfekély) van. Ezen elgondolás alapján szituációs, csoportos játékra invitáljuk a kongresszus vendégeit. Az 5 fős csoportok részvételével közös délutáni programon a nehezen gyógyuló sebek ellátására, továbbá a betegek ápolására helyeződik a hangsúly. 2013. 11. 22 Péntek 17.) A „nyitott has kezelése” Móricz János Hartmann-Rico Hungária Kft A bemutatás célja a „nyitott has” kezelése, ápolási kihívásai. Kulcsfogalmak: nyitott has, ápolás, infekció, NPWT 18.) Krónikus sebellátás során az infekció és szövődménymentesség biztosítása idős, demens betegek ellátása során. Barna Józsefné , Baráth Katalin, Dr. Kovács Matild Budapest Jahn Ferenc Délpesti Kórház I. Rehabilitációs Osztály , I. Krónikus Belgyógyászati Osztály A kórházi fertőzések előfordulása becsült adatok alapján krónikus belgyógyászati osztályokon 5-15% ra tehetőek. Az egészség ügyi ellátásokkal összefüggésbe hozható fertőzéseket a krónikus sebellátás esetén is a betegbiztonság és biztonságos betegellátás között tartják számon. A fertőzések megelőzése és a szövődménymentesség biztosítása a krónikus sebellátásba elsődleges feladat. Az osztályunkon ellátott idős, demens multimorbid betegek körében előforduló krónikus sebek ellátása során felmerülő nehézségek figyelembe vételével mutatjuk be a lehetőségeket. 19.) Új alternatívák a beteghigiéniában Ferenczy Mónika, Diplomás ápoló, szakoktató/ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Szombathelyi Képzési Központ, Dr. Pakai Annamária egyetemi okleveles ápoló, PhD, egyetemi adjunktus, tanszéki csoportvezető / Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központ, Dr. Oláh András, egyetemi okleveles ápoló, PhD, egyetemi docens, általános és stratégiai dékánhelyettes, tanszékvezető/ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Pécsi Képzési Központ A személyi higiénia az egyik legfontosabb szempont az időskorú és a betegségénél fogva ágyhoz kötött páciensek esetén. A legtöbb kórházi osztályon rutinszerűen végzik a fürdetést, nélkülözve a betegek igényeit, ami visszavezethető olyan közismert tényezőkre, mint az idő, a pénz, az ápolói létszám. Hazánkban még nem készült hasonló felmérés a külföldön már évtizedek óta alkalmazott és elfogadott technikákkal, beleértve a törlőkendős, fürdető habos, törölközős módszereket. A jelenleg folyó kutatásban olyan személyek vesznek részt, akik koruknál vagy éppen betegségüknél fogva ágyhoz kötöttek, és képtelenek önmaguk ellátására. A felmérés célja, hogy rávilágítson az új módszerek egészségügyi és gazdasági előnyeire szemben a hagyományos eljárásokkal, ideértve a beavatkozások idejét a személyzet részéről, az ellátás minőségét és a betegekre gyakorolt hatását (bőr állapota, komfortérzet) valamint a kapcsolódó költségek csökkentését. Feltételeztük, hogy a modern, minden igényt kielégítő fürdetési módok megfelelő alternatívát nyújtanak a mindennapokban. Használatukkal csökkenthető a fürdetésre szánt idő, a bőr igénybevétele csökken a kímélő technikának köszönhetően. Emellett jelentős költségmegtakarítás is elérhető a ráfordított idő és a szükséges eszközök miatt. 20. Betegbiztonság kórházi környezetben: indikátoralapú minőségfejlesztés a Balesetprevenció területén Tóth Andrea Egészségügyi szakmenedzser, diplomás ápoló Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház/ Ápolási osztály/Osztályvezető, MESZK Országos Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozat/ Országos tagozatvezető, SEBINKO elnökségi tag; Patakiné Kocsis Tünde Diplomás ápoló, Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház/ Higiénés Szolgálat/ Decubitus koordinátor Célkitûzés: Az egészségügyi ellátás folyamán elszenvedett kórházi betegbalesetekről kevés hazai adat áll rendelkezésre. Jelenleg az érvényes jogszabályok, az Eü.M. tájékoztató kiadványa és a Geriátriai Szakmai Kollégium protokollja képzi az alapot a kórházi betegbiztonsági program megtervezéséhez, irányadó a baleseti kockázatok kivédésében és a következményes ellátás algoritmusának meghatározásában. Adatok és Módszerek: Intézetünk 1994.-ben hozta létre baleseti adatbázisát. 2001-től balesetmegelőző oktatást, erre épített programot, és dokumentációt vezettük be, melynek elemzése indikátorokkal történik. Az előadás a 2011.01.01.-2011.12.31.ig előforduló 1184 baleset, ezen belül 1140 baleseti jegyzőkönyv retrospektív elemzésén alapuló vizsgálati eredményeit mutatja be, majd a 2011.- 2012. évi adatokat összehasonlítva értékeli a betegbiztonsági program hatékonyságát. Eredmények: A kockázatelemzés elmulasztása, az ápolói/orvosi reakcióidő kulcsfontosságú a baleseti szövődmények megelőzésében, ellátásában. Időindikátorokat a jegyzőkönyvek 48 %-nál tudtuk alkalmazni, ennek 33%-ában 20 percnél hosszabb orvosi reakcióidőket mértek. A prevenció és a reakció elégtelensége, az ellátási és dokumentálási hiányosságok kifejezett szakmai, minőségügyi és jogi problémákat vetnek fel. A vizsgálatot követő programfejlesztés eredménye a 2012.évi balesetek számának 13 %-os csökkenését tapasztaltuk. Rendkívül eredményes a program szempontjából a traumatológiai ellátás 15 %-os, valamint a csonttörések 41,66 %-os csökkenése, miközben a kivizsgálási ellátás területén felelősség és fegyelem felismerését, javulását a vizsgálati esetszám 11,6 %-os növekedése mutatta. 2013. februártól a menedzsment átalakította a programot és új dokumentációt vezetett be szigorú felsővezetői ellenőrzéssel kiegészítve. Következtetések: A programfejlesztés és az orvosi/ápolói tevékenységek szisztematikus ellenőrzésének hatására javul a betegbiztonság, csökken a balesetek és annak szövődményeinek száma, illetve a megalapozott betegjogi perek kockázata. A kulcsfogalmak kiemelése: betegbiztonság, betegbalesetek, prevenció, ellátási algoritmus, minőségfejlesztés, programfejlesztés 21.) Sebellátás tanórai oktatásának tapasztalatai Dr. Csernus Mariann, adjunktus Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék; Borján Eszter, tanársegéd Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék A vizsgálat célja: Felmérni a Sebellátás tantárgy választásának motivációját, valamint az oktatással kapcsolatos hallgatói elégedettséget. Továbbá megismerni a hallgatók véleményét a tantárgyról más továbbképzésen való részvétel összehasonlításában. A vizsgálat módszere: A felmérés 2010, 2011 és 2012 években történt, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán, harmadéves, részidős ápoló hallgatók körében (N=143). Az adatfeldolgozás leíró statisztikai módszer használatával, továbbá a kapott válaszok elemző összevetésével történt. Eredmények: A hallgatók körében a tantárgy választását 63%-ban annak hasznossága vezérelte. A tantárgy tartalmát, a szervezést, továbbá az elméleti és a gyakorlati előadásokat többnyire kiválónak és jónak, a rendelkezésre álló óraszámot közel 50%-ban megfelelőnek és elfogadhatónak tartották a hallgatók. A válaszadók 37,1%-a vett már részt hasonló témájú továbbképzésen, akik összehasonlítva a kétféle képzési formát a tantárgyként való oktatást részletesebbnek, átfogóbbnak és ápolás-centrikusabbnak ítélték meg, ugyanakkor a gyakorlatot igény szerint változóan optimálisnak tartották. Következtetések: A sebellátás iskolai rendszerben történő elméleti és gyakorlati oktatása egy biztos alapot nyújt a krónikus sebek megelőzése és kezelése kapcsán szükséges ismeretek elsajátításához. A gyakorlat orientált oktatás fontos irányvonala kell, hogy legyen a mai kor ápolóképzésének. 22.) Az egynyílású kolosztóma szűkület konzervatív terápiája a gondozási fázisban Deák Gyuláné, BMKT Pándy Kálmán Kórház, sztómaterápiás nővér, a SEBINKO Szövetség elnökségi tagja, Ápolásszakmai Kollégiumi Tanács Ápolási Tagozatának tagja Az Európai Unióban a colorectális carcinoma a második leggyakrabban előforduló daganat, mely a nemek tekintetében nem mutat szignifikáns meghatározottságot. Az újonnan felfedezett esetek száma Európában 380.000 volt 2004-ben történő felmérés szerint (Boyle, Ferlay, 2004), 2008-ban tett publikáció alapján pedig 260.000 (Teleky, 2008). Magyarországon 8.500-9.000 új esetet jelentenek évente. (András et al., 2007). Évente új sztómaképző műtétre 3.000-3.200 esetben kerül sor. Statisztikai adatok szerint Magyarországon mintegy 15000 sztómaviselő él. (Németh, 2011). A sztómaszövődmények tekintetében hazai statisztikával nem, de külföldi adatokkal, köztük a Duchesne és munkatársai által 204 betegen elvégzett retrospektív felmérése alapján bizonyítani lehet, hogy egyes sztómaszövődmények a sztómaműtéttől számított 1 hónapon belül 30 %-ban fordulnak elő, ebből 17 % - a sztómaszűkület. Az Amerikai Colorectális Sebészi Társaság, az Amerikai Urológiai Szövetség és a Sztóma-Seb-Kontinencia Ápolási Társaság által kiadott közös nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy a sztóma helyének műtét előtti kijelölésével csökkenthető vagy akár megelőzhető a posztoperatív morbiditások előfordulásának aránya. Az intraoperatív események is jelentősen befolyásolhatják ezen morbiditásokat, illetve a sebészi technikai tényezők, a nagy hasűri nyomás, a steroid terápia, alultápláltság és az elhízás is. A pos toperatív időszakban lezajlott nekrosis, a mucocutan határon lezajlott separátió után, a hegesedés következményeként sztómaszűkület alakul ki. Ilyenkor krónikus bőrirritáció, hyperkeratosis alakul ki. A nem kellő mértékű bőr vagy fascia-bemetszés, és a felszínes sztóma necrosis miatt a nyálkahártya a bőr szintje alá kerül, a bőr a sztóma felett fokozatosan begyógyul. Ez az állapot a beteg életminőségét rontja, a sztóma körül bőrfájdalom, ürülési zavar, puffadás, bélgáztávozásának zavara, fájdalmas székürítés, bélelzáródás alakul ki. Ebben az állapotban a vizsgálatok kivitelezése nehezített, vagy egyáltalán nem lehetséges (colonoscopia). Ezeket a folyamatokat a sztómaterápiás nővérnek követnie, dokumentálnia kell, és az íratlan kompetenciáján belüli konzervatív ellátása is feladata. Az előadás említést tesz a sztómaszűkület sebészi megoldására, illetve a sztómgondozási szakban végezhető konzervatív megoldásra is. Ismertet egy olasz stomaterapeuta által feltalált tágító eljárást. Az olasz sztómaterápiás kollégák által kiadott Experience from the research evidence című könyv a hazájukban ellátott sztómaszövődmények megfigyeléseit, követéseit és gyógyító eljárásait mutatja be. Az új eljárást a szerző tanulmányozta és saját munkahelyén alkalmazza. Az eljárást fotódokumentációval szemlélteti. A KONGRESSZUS TÁMOGATÓI: Mölnlycke Health Care Kft. Hartmann- Rico Hungária Kft. Replant-Cardo Kft. Mediq Direkt Kft Celerus Bt Árpád Kft Mission Food Kft Salasianer Miettex Magyarország Kft
Posted on: Tue, 19 Nov 2013 18:07:14 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015