Találtam, kötelességemnek érzem, hogy közzé tegyem. Nagyon elszomorító !!! Antidemokratikus az egész választójogi szabályozás, úgy ahogy van! Továbbra is antidemokratikus az új választójogi szabályozás, és a folyamatos módosítgatások csak egyre jobban fokozzák az egész jogszabályi rendszer sportszerűtlenségeit és erős jobbra lejtését! Bár az Alkotmánybíróság 2013 január negyedikén a szabad választások korlátozására történő legdurvább Fideszes kísérletet meghiúsította, amikor a választójogi regisztrációt bevezető (és kötelezően előíró, így jogkorlátozó) tervezetet alkotmányellenesnek minősítette (és ezzel arra késztette a Fideszt, hogy törölje ezt a részt a választójogi szabályozásból) azért a még mindig hatályos választójogi törvény (2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról) szinte minden egyéb rendelkezése továbbra is erősen antidemokratikus. A legfőbb demokratikus problémák: Antidemokratikus az új választókerületek határainak megállapítása, mert azokat - azóta is folyamatosan módosítgatva - teljes mértékben pártpolitikai érdekek mentén állapították meg. A határon túl élő, kettős állampolgárságot kapott, közel fél millió magyar szavazhat a magyarországi választásokon, noha döntésük következményeit már nem kell viselniük. Amellett a levélben történő szavaztatásuk lehetőséget ad bizonyos manipulálásokra és felvet számtalan ellenőrzési aggályt is. A korábbi gyakorlattal ellentétben, mivel már nem szükséges kopogtató cédulákat gyűjteni, és elegendő pusztán 500 aláírás megszerzése is, így jelentősen könnyebb lesz a jelentéktelen – vagy a hatalom által megosztás céljából létrehozott, hamis – pártok indulása a választásokon. Antidemokratikus a 2013 március végén megszavazott, kampányidőszakra vonatkozó politikai hirdetések szabályozásáról szóló új törvény. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy bár országos listát nem állító jelölőszervezetek szabadon dönthetnek arról, hogy hol kívánnak reklámozni, addig az országos listát állítók még mindig kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatókat vehetik igénybe. A megszavazott törvénymódosítás azt is rögzíti, hogy az országos listát állító szervezetek számára az összes médiaszolgáltató tekintetében együttesen 600 perc műsoridő áll majd rendelkezésre, amelyet médiaszolgáltatóként, az országos listák között egyenlő arányban kell felosztani. (Bővebben: itt) Mint ismeretes korábban a Fidesz kísérletet tett arra, hogy az 50 napra szűkített kampányidőszakban a pártok ne hirdethessenek a kereskedelmi rádiókban és televíziókban, a körzeti és a helyi, valamint a közösségi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban. Csak a plakátokon, szórólapokon illetve a közszolgálati médiában, a nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon történhet reklámozás. Később ezt az AB tiltakozása miatt törölték ezeket a kitételeket, amikor az alkotmánybírák kimondták: a választójogi szabályozás ezen része a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása. Antidemokratikus az OVB helyébe lépett Nemzeti Választási Bizottság és Nemzeti Választási Iroda összetétele, hatásköre, kinevezési módja és ideje. Visszaélésekre, sőt csalásra ad lehetőséget, hogy a külföldről érkező listás szavazatokat nem a Nemzeti Választási Bizottság számolja majd meg (melyben jelen vannak a pártok képviselői), hanem a Nemzeti Választási Iroda, melynek mint ismeretes kizárólag Fideszes tagjai lesznek. Így nem lehetséges semmiféle ellenőrzés abban a tekintetben, hogy az iroda Fideszes delegáltjai pontosan mennyi határon túli szavazatot számolnak majd össze. (Hozzátesszük: majdnem félmillió határon túli, és másik ugyancsak közel félmillió külföldön dolgozó magyar szavazó voksairól van szó.) Az egyetlen választási forduló, és az eredményességi küszöb eltörlése egyértelműen a Fidesz érdekeit szolgálja, mivel megszünteti a két forduló közt – korábban biztosított – ellenzéki koalíció kötési (tárgyalási, összehangolt fellépés kialakítását célzó) lehetőségeket. A 2013 június 10 -i törvénymódosítással - szeptember 1-től kezdődően - már nem lehet időközi országgyűlési választásokat tartani. Úgy tűnik, hogy a 2014 -es választásig a kormány már nem szeretne belefutni a Fidesz számára kínos vereségbe. Elvégre nem elég győztesnek lenni, annak is kell látszani. Ugyancsak június 10 -én változtattak a kampány finanszírozás rendszerén is. Az a párt, amely minden választókerületben állít jelöltet maximum csaknem 600 millió forintot kaphat. A tervezett szabályok szerint az a párt, amely mind a 106 kerületben állít jelöltet és a listáján is megfelelő számú politikus szerepel, az így eredményül kapott 995 millió forintnak a 60 százalékára, azaz 597 millió forintra jogosult. A legkisebb támogatás a 995 millió forint 15 százalékának megfelelő összeg lesz, amely abban az esetben jár, ha egy párt legalább 27 egyéni körzetben tud jelöltet állítani. A közös listát állító pártok a finanszírozás és a költési korlátozások tekintetében egy pártnak minősülnek. (!) A kiadásokkal szigorúan el kell majd számolni a választások eredményének jogerőre emelkedése után 15 napon belül, amit a kincstár, a pártok esetében pedig az Állami Számvevőszék is ellenőrizni fog. Aki nem kapja meg a szavazatok legalább két százalékát, annak kamatostul vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást. Az új választójogi szabályozás főbb jellemzői összefoglalva: 1.) A parlament képviselői létszáma lecsökken: Magyarország parlamentje a következő választásoktól kezdve majdnem felére csökken, azaz a korábbi 386 parlamenti képviselő helyett, csupán 199 honatya fog ülni az Országházban. A változás előnyeként hangoztatja a Fidesz, hogy a radikális létszámcsökkentéssel majd olcsóbb lesz az országgyűlés működése, hiszen 187 képviselői fizetést, és juttatást „takarítunk” majd meg évente. Ez azonban erős csúsztatás, mert bár valóban kevesebb képviselőt kell fizetni, viszont megemelték a képviselők mellett dolgozó szakértő státuszok számát +180 fővel. Így tehát kiadások terén kábé ugyanott leszünk! 2.) Választókerületek száma megváltozik: A képviselői szám csökkenése természetesen a választókerületek számának csökkenését is jelenti, így a korábbi 176 helyett csupán 106 választókerület lesz hazánkban. (Az eddigi 55 ezer lakos helyett, 94 ezer honpolgár jut majd egy - egy választókörzetre.) A választókerületek határai teljesen megváltoznak. Ezek újrarajzolásánál a FIDESZ sajnos élt azzal a hatalom nyújtotta lehetőségével, hogy saját maga számára kedvezőbb körzethatárokat alkosson. Az amerikai gerrymandering módszert alkalmazva ahol csak alkalma volt rá, ott feldarabolta, és FIDESZ többségű területekhez csatolta a rendszerváltás óta jellemzően ellenzéki többségű – főként baloldali - régiókat. (Az országos átlaghoz képest kevésbé FIDESZ –es főváros választókörzeteinek száma 32-ről 18-ra csökkent, a korábbi arányokhoz igazodó 19 helyett. Ezzel sikerült kicsit csökkenteniük Budapest „politikai súlyán”. Emellett itt volt a leginkább szembeötlő az ellenzéki térségek szétdarabolása.) 3.) Pártlistára szavazás rendszere módosul: A 2014-es választásoktól kezdve is megmarad a vegyes választás – azaz szavazhatunk egy egyéni képviselőre, illetve egy pártra is – de a pártra történő voksolásnál csak országos pártlista lesz, azaz a területi lista megszűnik. Eddig a 386 képviselő 46% -a, (azaz 176 fő) egyéni választókerületekből, 54% -a (azaz 210 fő) pedig pártlistáról juthatott be a parlamentbe. (Az utóbbi 210 képviselő közül 152 területi, 58 pedig országos pártlistáról került az Országházba.) Most az új választójogi törvény szerint, a 199 képviselő 53% -a (azaz 106 fő) kerülhet majd be egyéni választókerületből, és 47% (azaz 93 fő) pártlistáról. (Mindannyian országos listáról.) Vagyis a képviselők teljes összlétszámából több lesz az egyéni képviselők aránya (46% helyett 53%). 4.) Kétfordulós helyett egyfordulós lesz a választás: A rendszerváltás óta mindig kétfordulós választásokat tartott az ország, az új választójogi törvény azonban ezt megváltoztatva csupán egyetlen választási fordulót ír elő. Ide tartozó változás, hogy nem lesz eredményességi küszöb, hanem mindenhol a mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapja, függetlenül a megjelentek számától. 5.) Töredékszavazatok változása: Mivel a területi pártlisták megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, és azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához. Ugyanakkor az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, a pártok lajstromában legfeljebb háromszor ennyi jelölt szerepelhet. 6.) Lista állítási jog és ajánlószelvények: Az ajánlószelvény-gyűjtés megszűnik. Az egyéni jelölteknek ehelyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem regisztráltak. Ezért - szintén Lázár János javaslatára - az EP-választásokon a listaállításhoz továbbra is húszezer ajánlás lesz szükséges a tervezett ötezer helyett. A törvény értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek. A korábbi tervekkel szemben az ajánlóíven mégsem kell bejelenteni az aláírások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét. A tavaly elfogadott választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Parlamenti választáson pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az EP-választáson csak pártok, az önkormányzati választáson pedig pártok és - a szakszervezetek kivételével - egyesületek lehetnek jelölő szervezetek. 7.) A parlamenti küszöb: nem változik, vagyis marad az eddigi öt százalék, ami körülbelül 400 ezer szavazatot jelent (ennyi a 8 millió szavazásra jogosult magyar állampolgár 5% -a)! Hozzá kell tegyük, hogy a 400 ezer egy elméleti szám, valójában 200 -250 ezer szavazatról beszélhetünk! 8.) A külföldön élő nemzetiségek is kapnak választójogot: A határon túl élő kettős állampolgárságú magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak (még jó ..) A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe. Szavazatukat levélben adhatják le úgy, hogy az a szavazást megelőző napon éjfélig megérkezzen a választási irodába. Emellett leadhatják a szavazatukat tartalmazó válaszborítékot a magyarországi szavazást megelőző 15 napon belül, illetve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti választási irodában is. Új szabályok vonatkoznak azokra, akik Magyarországon élnek, de a lakóhelyüktől eltérő választókerületben voksolnak. Az eddigi igazolási rendszer megszűnik, helyette az érintetteknek átjelentkezésre irányuló kérelmet kell benyújtaniuk, ennek legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az átjelentkezéssel szavazó választók a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjei közül választhatnak, szavazatukat is ott, és nem a leadásának helyén, számolják össze. 9.) Megújulnak a központi választási szervek: a Nemzeti Választási Bizottságnak hét, a parlamentben kilenc évre megválasztott tagja lesz, és a testület kiegészül a parlamenti frakcióval rendelkező, valamint az országos listát állító jelölőszervezetek által megbízott tagokkal. A választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért az autonóm államigazgatási szervként működő Nemzeti Választási Iroda felel. A központ vezetőjét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki, ugyancsak kilenc évre. 10.) Szűkítették a pártok kampánylehetőségeit: Az országos listát nem állító jelölőszervezetek szabadon dönthetnek arról, hogy hol kívánnak reklámozni, viszont az országos listát állítók még mindig kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatókat vehetik igénybe. A megszavazott törvénymódosítás azt is rögzíti, hogy az országos listát állító szervezetek számára az összes médiaszolgáltató tekintetében együttesen 600 perc műsoridő áll majd rendelkezésre, amelyet médiaszolgáltatóként, az országos listák között egyenlő arányban kell felosztani. Horváth Péter 2013.01.29. 15:03 Democrat blog democrat.blog.hu/2013/01/29/regisztracio_nelkul_is_antidemokratikus_az_uj_valasztojogi_szabalyozas
Posted on: Sat, 19 Oct 2013 03:22:50 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015