Teraszon ülve fürdözöm az engem körülvevő természetben, ami szemet gyönyörködtető! Egy hatalmas diófa zöld lombjának szépségét tárja az ég felé. Felette felhők nélküli tiszta ég, mögötte ki- ki bukkan egy ház teteje, amit a diófa levelei szélnek nyomására duzzogva hol eltakarnak, hol engedik látszani. Csend van, csak a levelek suttogása hallatszik! Tőlem pár méterre kutya pihen, közben farkával ütemesen dobolva nyilvánítja ki hangulatát. Tüzes katlannak érzem a széket, amiben ülök, a napnak rám irányuló sugaraitól! Melegtől izzadtan székem magam után vonszolva árnyékot keresek miközben a kutya, fejét felemelve figyeli ténykedésemet. Az előttem levő asztalra elkészített hideg vizemért nyúlok, és kortyolgatom, miközben érzem, torkomon lefolyva, hogy hűti testem.Így töltöttem délutánom mikor elsötétült égbolton csillagok seregének társaságában kiváncsian előbujt a teli hold. A sötétség egyre mélyebben száll alá! Bár nem tettem semmit gondolataimba merülve ültem mégis elfáradtam. Elnehezedő szememet kín nyitva tartanom, elmém is álomra vágy! Elgémberedett lábaim kinyújtom, megmarkolom székem karfáját és lassan feltolva magam felálok! Két kezem felemelve, nagyot ásítok, majd még egyszer pillantást vetve az engem körülvevő tárgyakra, belépek a nyitott terasz ajton keresztűl a nappaliba! Lassan, mert a fáradtság uralkodni kezd végtagjaimon, levetkőzöm, bemegyek a fürdőszobába. Beállítom a zuhany rozsán a víz hőmérsékletét majd a kádba beállva lezuhanyzom! Érdekes, de mintha felfrissített volna egy kicsit a fürdés, de ez az érzés csak egy szösszenet ideig tartott, majd hirtelen úgy éreztem, mintha ólmot kötöttek volna mind két lábamra. Szinte vonszolni kezdtem magam az ágyamig, majd meztelenül arcal belezuhantam a paplanba. ÁLOM JÖTT A SZEMEMRE Álom jött a szememre, pihe- puhán könnyedén Menynek szelíd dallama, szárnyalt lelkem kék egén Fényes, gyengéd sugarak özönében fürödtem Ábrándozás fátyolában, mély alvásba merültem Álmos képzeletem, csendesen szívedre tapadt Ritmusa olyan, mint medrében csorgó kis patak Boldogan dúlja lelkem, mert te vagy régi ideálom Talán mutatja a valóságot, azt hogy mire vágyom Hangod lágyan kellemesen zeng, mint lantnak húrja Megédesíti álmom, bezárkózott lelkembe nyúlva Elborít, mint a tengert, amin ködfátylak lebegnek Hol hangos sóhajok, most rossz tanácsadók lehetnek Összekeveredett elmémben, az est és az ébredő hajnal Mint mezővel a rét, vagy a jó hangszer egy rossz dallal Mint viruló virágnak, édes kelyhében szunnyadó bogár Bűvös érzeteim és könnyelmű férfiszívem már alvásra vár Csukott a szemem már álomra hajtottam fejem Csillogó hajadra lágyan simogatva teszem kezem Nesztelen, álombéli szavak igaznak hitt vágyaimmal Boldogan és szabadon szállnak, édeni álmimmal
Posted on: Fri, 06 Sep 2013 20:15:11 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015