Állatkísérletek – mérlegen a költség és a haszon A kutatók gyengén megalapozott állításaival ellentétben az invazív, azaz a fizikai beavatkozást igénylő állatkísérletek túlnyomó többsége nem megy át a hatósági szabályozás által megfogalmazott és a társadalmilag is elvárt költség-haszon teszten. Gyakran halljuk azt az állítást, hogy az állatkísérletek számtalan betegség kezelését segítik elő, azonban az akadémikusok és kutatók által létrehozott és üzemeltetett brit The Conversation nevű internetes orgánum szerint valójában nincsen olyan tudományos bizonyíték, ami alátámasztja a fentieket. Egyre több szakértő, köztük a cikk szerzője, Andrew Knight (a jólét és etika adjunktusa a Ross University állatorvostudományi részlegében ), ért egyet azzal, hogy az állatokkal kísérletező kutatók gyengén alátámasztott bizonyítékokkal próbálják igazolni saját munkájuk értékét. A leghitelesebb bizonyíték Az állatkísérletek mellett a nyilvánosság előtt is kiálló szaktekintélyeknek, morális kötelességük lenne biztosítani, hogy következtetéseik megalapozott bizonyítékokon alapulnak, már csak azért is, hogy elfogulatlanságukat demonstrálják. Az esetek többségében azonban ez mégsem így történik, mert ezek a szaktekintélyek az állatkísérletek létezésének köszönhetik karrierjüket. Az állatkísérletek társadalmi hasznosságára vonatkozó hiteles bizonyítékok a publikációk módszeres felülvizsgálatából nyerhetők. Ezen elemzések célja, hogy az összes releváns tudományos publikációt figyelembe vegyék és több olyan lépést foglalnak magukba, amelyek csökkentik az elfogultságot. A felülvizsgálat során a kutatás középpontjában álló kérdést egyértelműen és előre meg kell határozni, és legalább két releváns tudományos adatbázist kell teljes körűen elemezni egy alapos és transzparens kutatási módszer használatával azért, hogy minimalizálják annak kockázatát, hogy egy releváns jelentést kimarad a vizsgálatból. A kutatásból kimaradó esetlegesen irreleváns vagy silány minőségű publikációk kritériumait szintén egyértelműen és előre célszerű meghatározni. Ezekben a felülvizsgálatokban az állatkísérletekről szóló jelentések százait – néha ezreit – kéne vizsgálni. Ha ez nem lehetséges, akkor a vizsgált részhalmazt a véletlen kiválasztás vagy más „részrehajlás nélküli” módszer segítségével választják ki. Az egész procedúrát tudományos alapossággal kell lefolytatni, mely lehetővé teszi azt, hogy a felülvizsgálati eredményeket egy szintén alaposan és többszörösen felülvizsgált tudományos folyóiratban publikálják. A cikk szerzője 2007-ben teljes körű tudományos kutatást végzett azzal a céllal, hogy az állatkísérletek hasznosságát elemző, módszeres felülvizsgálatokról szóló publikációkat találjon. A mindösszesen 20 darab, az állatkísérletek hasznosságát az emberi klinikai kutatásokban igazolni kívánó felülvizsgálati anyag közül csak 2 olyat talált, melyben az állati modellek megcsillantották annak a reményét, hogy új, az emberek számára is hasznos klinikai beavatkozások alapjaiként szolgáljanak. Azonban ebből a 2 esetből 1 erősen vitatott, mivel a tanulmány eredményei nem támasztották alá a tanulmány következtetéseit. A 20 felülvizsgálati anyag között voltak olyanok, amiknek nagy valószínűséggel kellett volna kézzelfogható előnyöket felmutatnia (sokat hivatkozott kíséreltek, amik neves folyóiratokban jelentek meg, csimpánz kísérletek), mivel olyan fajokat vizsgáltak, amik nagyrészt előre vetítik az emberi reakciókat is. További 7 darab felülvizsgálati anyag szerint - melyek az állatok méreganyagokra adott reakcióit vizsgálták, és próbálták ezt párhuzamba állítani az emberi reakciókkal-, az állati modellek megbuktak abban, hogy megbízhatóan jósolják meg az emberekre nézve legfontosabb kockázati tényezőket, a karcinogén (rákkeltő) vagy teratogén (fejlődési rendellenességet okozó) hatást. Az állatkísérletek eredményeit gyakran csak bizonytalanul vagy egyáltalán nem lehetett párhuzamba állítani az emberi reakciókkal. Mérlegen a költség és haszon Ennek ellenére, bármennyire nehezen mérhetően is, de valóban vannak olyan eredmények, melyek az állatkísérletek nélkül nem születtek volna meg. De ezek az eredmények nem veszik figyelembe az ilyen kísérletekkel járó költségeket. Ezek a költségek magukban foglalják több ezer állat életét, jelentős pénzügyi és tudományos erőforrások felélését, sőt, még a nem várt hatásokat is, amik a pácienseket vagy a fogyasztókat érik, amikor az emberi reakciók az állatkísérletek során lemodellezett reakciókkal ellentétesek. Az invazív állatkísérletek társadalmi hasznosságának túlbecsülése széleskörű, de az állatkísérletek létjogosultsága nem igazolt. Ezt támasztja alá egy 2011-es felülvizsgálati anyag is, mely keretében prominens tudományos szakértők kutatták az Egyesült Királyság területén az elmúlt évtizedben főemlősökön végzett kísérletek eredményeit; a tanulmányukból a következő konklúziókat levonva: "A legtöbb esetben … kevés közvetlen bizonyíték áll rendelkezésre a klinikai gyakorlat megváltozását vagy új kezelési formák kialakulását eredményező orvosi hasznosság területén." A jelentés – melynek szerzői neves szakértőkből kerültek ki a neurobiológia, neurológia, pszichológia és a zoológia területéről - szintén a főemlősökkel végzett kutatásokkal kapcsolatban állítja: "Nyilvános nyilatkozataikban a pénzügyi támogatóknak és kutatóknak el kellene kerülniük az főemlősökkel végzett állatkísérletek orvosi hasznosságának túlbecsülését és általánosítását, mivel ezek számos esetben nem támaszthatók alá." Az állatkísérletek legfőbb támogatói az USA, Japán, Kína és Ausztrália. Ezekben az országokban használják fel a legtöbb állatot laboratóriumi kísérletekre világszerte. Hiába az elfogadott etikai irányelvek, melyek szerint törekedni kell arra, hogy a kísérletek során: -az állati modelleket nem-állati modellekkel helyettesítsék, -az állatok számát minimalizálják, -valamint az állatok fájdalmát a lehető legkisebb mértékre csökkentsék, úgy tűnik, hogy az állatok ténylegesen megvalósuló védelme a megfogalmazott irányelvektől a gyakorlatban jelentősen eltér. A kísérletek során az állatok szenvedése árán megszerzett haszon mértéke így jelentősen megkérdőjelezhető. A cikk alapja: https://theconversation/animals-in-research-do-the-costs-outweigh-the-benefits-16390 Kezdeményezésünk az állatkísérletek ellen aláírható itt: https://ec.europa.eu/citizens-initiative/ECI-2012-000007/public/index.do?lang=hu
Posted on: Sun, 18 Aug 2013 14:25:22 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015