Éppen a Hórusz Jósda - horusz-josda.hu - egyik oldalát böngészem - ez az Emberi lélek titkai, szerintem egész jó tanulmány, érdemes másoknak is ide ellátogatni, mert egyéb jó cikkek is vannak az oldalon. Egy részlet az írásból: Az emberi lélek titkai: I. Az életenergia: Az ember, mint szuverén lény a fogantatásakor kapott életenergiából gazdálkodik életciklusa folyamán. Az életenergia minősége pedig a genetikai program információs tényezőitől függ. Ezek a fogantatás pillanatában fennálló bolygók egymásra hatásai és a napszél energia. Tehát az egyén sorsa fogantatása pillanatában eldöntött. Az életprogram (genetikai kód) kijelöli számára az élete folyamán bejárandó életutat, karmát. (* karma – szanszkrit szó, mely tanulást jelent). Az életút testre szabott feladatokkal van kikövezve. Az viszont, hogy az ember, mint szuverén lény mennyire tudja teljes testi erejét és lelki energiáját a feladat végrehajtásának alárendelni, még egy tényezőtől függ - a környezet hatásaitól. /*A karma optimális esetben, az életutat, a sorsot jelenti, ez esetben a karma nem teljesítése, nem jár büntetéssel, legföljebb boldogtalansággal. De vannak kötelező karmikus feladatok is, melyek a lélek „vezeklését” szolgálják, azaz, amit előző életében elkövetett mások ellen, azt most neki is meg kell élnie - pl. vagyonos ember volt, de fösvény és zsugori, ezért ami keveset következő életében össze tud gyűjteni, azt szét kell osztania a rászorulók közt. Ha nem teszi, előbb apróbb veszteségek, majd komolyabb veszteségek és karmikus, nem, vagy nehezen gyógyuló betegségek figyelmeztetik őt, ha ekkor sem engedelmeskedik, előbb - utóbb mindenét elveszítheti és koldusbotra jut!/ Amennyiben ideális a két szülőpár közötti kapcsolat (két nem találkozása), akkor elmondhatjuk, hogy a kisgyermek ideális körülmények között kapja meg az indíttatást az életútjára. Az már aztán rajta múlik, hogy mindezt hogyan használja ki az élete folyamán. Ha az óvodában, vagy az iskolában objektív akadályok, úttorlaszok emelkednek, azt vagy átugorja, vagy megkerüli - vagy fejjel nekimegy és összetöri magát, vagy a torlasz maga alá temeti. Már a fogantatás pillanatában eldől, hogy az egyén kifelé forduló - extrovertált- vagy befelé forduló – introvertált típusú egyén lesz e. Vagyis már a gyermekkor elején látszani fog, hogy vezéregyéniség lesz e (domináns jelleg), vagy alárendelt szerepet fog a későbbiekben betölteni. Az embert az érzelmei vezérlik! A test és a lélek kölcsönhatásából keletkező információs és érzelmi áramlatok határozzák meg a cselekedeteit, egy-egy közelebbi, vagy távolabbi cél elérésében. Amennyiben a célhoz vezető út végigjárása közben akadályok gördülnek elébe, akkor már a fogantatáskori napszél energia és csillagállás alapján fog cselekedni azok leküzdésében. A test és lélek kölcsönhatása mindenképpen meghatározó jelleggel bír. Ha tehát a lélek a test börtönébe zárva senyved, akkor depresszió, búskomorság, apátia lesz úrrá az egyénen, az út elkanyarodik, majd esetleg önmagába visszatérve öngyilkosságba torkollik. Amennyiben viszont a lélek kap valahol léket, akkor a testen manifesztálódnak a lélek sérülései és különböző testi (pszichoszomatikus) megbetegedéseket produkál. A kettő szorosan összefügg egymással. Amennyiben az a társadalom melyben élünk, olyan jóléti államot produkál, hogy mindenki tehetsége szerint alakíthassa az életét és ne legyenek egzisztenciális, minimális létszükségleti gondjai, akkor abban az országban magasra szárnyal a lélek és épül a test. Ha, viszont az állam elnyomással, lakosai sanyargatásával, munkaerejének kisajtolásával akarja a nemzet létét fenntartani minden, dugába dől! II. A kisgyermekkor: 2. A kisgyermekkor meghatározó az ember életében. A gyermekhez legközelebb álló lény. az anya, ha az anya az óvó, tápláló, szeretetet adó szerepet jól végzi, nincs baj - itt megjegyzem, hogy a gyermeknek a szeretet mindennél fontosabb, tehát könnyebben elviseli azt, ha materiális dolgokat (pl. drága játék, vagy ruhanemű, vagy ne adjisten korunk dívatja, drága mobiltelefon) . A baj akkor kezdődik, amikor az anya elnyomó, és/vagy nem törődik megfelelően, és/vagy nem szereti eléggé a gyermeket. A kisgyermekkori akaratelnyomás, azaz a szülő akaratának a ráerőszakolása, a cselekvés behatárolása és az elnyomó akaratának érvényesülése egy életre meghatározó tényező lesz a gyermek életében, és felnövő egyénként, határozatlan, bizonytalan, sérülékeny emberré válik. Úgy érzi a későbbiekben, hogy az elnyomó (az anya) nélkül elveszett, és minden cselekedetét az vezérli, hogy „anya mit szólna hozzá, ha...?”. Az ilyen fiúgyermekből, papucs férj lesz, azaz olyan nőt választ tudattalanul társának, aki az anya szinonimája és elnyomja őt. Meglehet a tudata ezzel nem ért egyet, ám „lázadni” nem mer, ez az ember – ha egyébként dominánsnak született, hatalmaskodó, elnyomó főnök lesz, ha részben domináns és részben nyuszi, akkor az alkoholba menekül.
Posted on: Wed, 04 Dec 2013 20:10:23 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015