Érdekes az a megközelítése a PSZÁF-nak, hogy a deviza vétel és eladása nem tekinthető üzletszerűnek, csak akkor, ha a Htp. 2 számú mellékletének III/22-es meghatározásának mindhárom definíciója együttesen fenn áll. "Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység" Értelmezésem kapcsán ezek szerint a bank nem üzletszerűen végzi az úgy mond "deviza alapú, vagy deviza nyilvántartású " hitelek pénzváltását, hiszen az már egy előre, egyedileg meghatározott ügylet. Ebből kiindulva próbáltam utána menni, hogy mi is az a pénzváltás, mik a jogi feltételei, alkalmazásuk, szabályozásuk. Véleményem szerint minden képen hiányosságok vannak, ugyan is a " 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet a pénzváltási tevékenységről" komoly előírásokat tartalmaz arról, hogy egy pénzváltást milyen körülmények között és milyen jogi szabályozás között lehet végrehajtani. Egy pár jogszabály, ami ezekkel kapcsolatos: " Nyilvántartás, bizonylatok 19. § (3) A pénzváltó köteles a könyvvitelét úgy kialakítani, hogy az alkalmas legyen a Felügyeletnek, valamint a jegybanknak, szolgáltatandó információkról szóló jogszabály vagy jegybanki rendelkezés szerinti adatok szolgáltatására és ellenőrzésére. ... 20. § A pénzváltó köteles minden ügyletről bizonylatot kiállítani az alábbiak szerint: a) külföldi fizetőeszköz természetes személytől történő megvásárlása esetén vételi bizonylatot, b) külföldi fizetőeszköz természetes személy részére való eladása esetén eladási bizonylatot, c) külföldi fizetőeszköznek más külföldi fizetőeszközre való átváltása esetén konverziós bizonylatot, d) egyéb pénzmozgás (pl. hitelintézettel való ügyletek, a központ és a telephely közötti ügyletek) esetén kiadási, illetőleg bevételi pénztárbizonylatot. 21. § A bizonylatnak tartalmaznia kell a) a 20. § szerinti bizonylattípus megnevezését, b) az ügyfél devizajogi státusát (devizakülföldi esetén „K”, devizabelföldi esetén „B” betűt), c) az esetleg felszámított jutalékot, d) az ügylet keltét, e) a pénzváltó nevét és telephely címét, f) a pénzváltást közvetlenül végző személy azonosítására alkalmas kézjelét. 22. § (1) A 20. § a) pontja szerinti vételi bizonylaton a 21. §-ban foglaltakon túl fel kell tüntetni a) a megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét és a csekk sorszámát, b) az alkalmazott vételi árfolyamot, c) a kifizetett forintellenértéket. (2) A 20. § b) pontja szerinti eladási bizonylaton a 21. §-ban foglaltakon túl fel kell tüntetni a) az eladott fizetőeszköz pénznemét, összegét és az eladott csekk sorszámát, b) az alkalmazott eladási árfolyamot, c) a bevételezett ellenértéket. (3) A 20. § c) pontja szerinti konverziós bizonylaton a 21. §-ban foglaltakon túl fel kell tüntetni a) a megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét és a csekk sorszámát, b) az alkalmazott vételi árfolyamot, c) a forintellenértéket, d) az eladott fizetőeszköz pénznemét és összegét, e) az alkalmazott eladási árfolyamot. (4) A konverziós bizonylat helyett együttesen alkalmazható a vételi és eladási bizonylat. Ez esetben a bizonylatokon fel kell tüntetni a „konverzió” megjegyzést. A két bizonylat adattartalmának meg kell egyeznie a konverziós bizonylat adattartalmával. 23. § (1) A bizonylat kiállítható az erre a célra rendszeresített a) legalább két másolati példánnyal rendelkező, előre nyomtatott sorszámmal ellátott nyomtatvány kitöltése útján (kézi kiállítású bizonylat), b) pénzváltó géppel, számítógéppel (gépi kiállítású bizonylat). (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett bizonylatok a 24-25. § szerint szigorú számadásúak. 24. § (1) A kézi kiállítású bizonylatok nyomtatványait a kibocsátó köteles szigorú számadás alá vonni. Ennek megfelelően a nyomtatványokról fajtánként külön-külön nyilvántartást kell vezetni. (2) A nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a nyomtatvány jelét, illetve számjelét, b) a beszerzést igazoló számla számát és a számlán feltüntetett teljesítés keltét, c) a tömbök sorszámát (tól-ig), d) a használatbavétel keltét, e) a kiselejtezés keltét. 25. § A gépi kiállítású bizonylatok akkor minősülnek szigorú számadás alá vontnak, ha a pénzváltógép (számítógép) kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást mind az eredeti, mind a másolati példányon. ... 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § (1)2 E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki Magyarország területén a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt; .... 6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni: a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; ... 17. § (1) Ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet a 7. § (2)-(3) bekezdésében szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. ... 8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. " Nagyon röviden ennyi lenne, és a lényege, hogy amennyiben pénzváltás történt, úgy egy írásbeli nyilatkozatot kellet volna készíteni, miszerint a pénzváltásra saját jogcímen kérjük az eljárást. Kérdem én, hogy ilyen nyilatkozatot ki, és mikor írt alá?
Posted on: Wed, 19 Jun 2013 18:24:49 +0000