ÍGY IRTJÁK KI AZ ANTIBIOTIKUMOK A BÉLFLÓRÁNKAT... Cukormolekulák a felelősek A Stanford Egyetem munkatársainak tanulmánya azt a paradox hatást részletezi, hogy az antibiotikumok miként irtják ki a normál bélflórát, így nyitva teret a kórokozó ágensek terjedésének. A jelenség, miszerint az antibiotikumos kezelés kórokozók számára ad szabad utat, régóta ismert, azonban a magyarázat idáig nem volt világos. Azonban most a Nature szeptemberi számában napvilágot látott tanulmány ennek részleteit vázolja. Dr. Justin Sonnenburg és munkatársai szerint az adagolás első 24 órájában megnő a bélben a szénhidrát-kínálat, ami a barátságos baktériumok számának csökkenésével társulva legalább kétféle kórokozónak teremt kedvező környezetet. MEGVÁLTOZIK A CSÍRASZÁM ÉS AZ ÖSSZETÉTEL IS A bél normál flórája egy kölcsönösen előnyös együttélés eredménye: baktériumtörzsek ezrei jutnak ily módon tápanyagukhoz, cserébe azok segítik a felszívódást, vitaminokat állítanak elő, és folytonos edzést jelentenek az immunrendszer számára. A rezidens flóra nélkül nem lennénk képesek élni, ezért is aggasztó, hogy egy-egy antibiotikus kúra után napok, vagy akár egy hónap is eltelhet, míg a csíraszám visszatér a kiindulási értékre. Ráadásul az összetétel is változhat, vagyis egyes, kedvező hatású törzsekre akár hosszú időre is eltűnhetnek. ELGSZAPORODIK A GYULLADÁST KELTŐ CLOSTRIDIUM ÉS SALMONELLA A barátságos törzsek ugyanakkor visszaszorítják a kórokozók, például a szalmonella baktériumok, vagy a Clostridium difficile terjedését. A jelenség magyarázatára több elmélet létezik, azonban a szóban forgó kutatás a tápanyagért való harcot látszik alátámasztani anélkül, hogy a többi teóriát cáfolná. Amint a szalmonella, vagy a Clostridium difficile elér egy küszöbértéket, gyulladásos folyamatokat indít el, emellett a környezetet károsítva nehezíti meg a normál flóra visszatérését. MEGNŐ A SZIÁLSAV ÉS FUKÓZ MENNYISÉGE A jelenség két cukormolekula, a sziálsav és a fukóz lehet a felelős, melyek minden élő sejt felszínén jelen vannak, emellett pedig a nyálkahártya termelte nyákban is nagy számban fordulnak elő. A nyák egyrészt egyfajta elhatároló szerepet tölt be, hogy a baktériumok ne legyenek képes a bélfalon áthatolva a keringésbe jutni, másrészt biztosítja a normál flóra elemei számára a sziálsav és a fukóz forrását. Azonban a kutatók állatkísérletes körülmények között sikeresen demonstrálták, hogy az antibiotikumos kezelés növeli az elérhető sziálsav mennyiségét, ami versenytárs hiányában a kórokozók számára jelent előnyt. NAGY GOND A HELYTELEN HASZNÁLAT Az antibiotikumok a világon a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerkészítmények közé tartoznak, mégis meglepően keveset tudunk róluk, és sajnos nem mindig használjuk őket megfelelően. Az antibiotikumok olyan anyagok, amelyek meggátolják a mikroorganizmusok (elsősorban baktériumok) növekedését, fejlődését, sok esetben el is pusztítják azokat. Azonban nagyon gyakran helytelenül alkalmazzuk az antibiotikumokat. Hajlamosak lehetünk arra, hogy a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk ezeknek a gyógyszereknek, és így olyan alkalmakkor is szedjük őket - időnként orvosi felügyelet nélkül is -, amikor nem kellene. A tudtunk nélkül is juthat a szervezetünkbe antibiotikum: a nagyüzemi állattenyésztés során ugyanis a megfelelő fejlődés érdekében többek között erős antibiotikumokkal is kezelik az állatokat, amelyek felhalmozódnak az állat szöveteiben, így a hússal, hústermékekkel könnyen az asztalunkra kerülhetnek. Egyes kutatók szerint a túlzott antibiotikum-fogyasztás miatt akár az ivóvízzel is a szervezetünkbe juthatnak ilyen anyagok. FORRÁS: hazipatika
Posted on: Sat, 14 Sep 2013 04:43:48 +0000