Íme egy eset, mely tényleges részleteit valószínűleg csak az abban szereplők ismerik, amiből az ügyész, a védő és a bíró trió igyekszik kihámozni a valóságot, majd megszületik az ítélet, ítéletek. Ezeket az erős legényeket elsőfokon elmeszelték, amiről - a már említett tényleges részletek ismerete nélkül - egy normális társadalomban azt kell vallanunk, hogy nagyon helyes, ez az élet rendje, bizony keményen móresre kell tanítani az egyre inkább elkutyuló renitenseket. Ugyanakkor van az éremnek egy általános vetülete is, az egyébként is feszültségekkel teli életünkben sajnálatos módon egyre inkább az tudatosul az emberekben, hogy a rendvédelmi szervek a társadalom nagykutyáival szemben alig-alig mernek hatékonyan fellépni, adott szituációkban eljárni, viszont az utakon közlekedő pórnép olyan alany számukra, akire direkt vadásznak, számtalan esetben zaklatásig menő módon másznak rá szürke hétköznapi emberekre. És ez az arrogancia újabb és újabb feszültségeket generál, a nép igazságérzetét mélyen sérti, kiszolgáltatott űzött vadnak tekinti magát, és a rendőrben nyomát sem fedezi fel a rendnek azt a derék őrét, aki elviekben arra tett esküt, hogy a munkája során őt meg fogja védeni. Sajnos eljutottunk odáig, hogy a fegyveres testület képviselője és az állampolgár alapból ellenségként tekintik egymásra, holott bármily meglepő, annak a munkáját, aki félelmet ébreszt ilyen esetekben az emberekben, adófizető polgárként éppen azok finanszírozzák, akiket félelemérzet tölt el. Tehát, ha bárkiben is olyan indulatok keletkeznek, hogy elveszítve béketűrő képességét kezet emel a vele szemben eljáró egyenruhásra, akkor azt példás módon meszeljék el az arra illetékes szervek, de ez szíveskedjen azzal párosulni, hogy a rendőr, a NAV-os, stb. se képzelje magát olyan magasabbrendű lénynek, aki ellenérzést keltő viselkedést enged meg magának, azaz igyekezzen megőrizni annak látszatát, hogy ő segítő partnere annak, akit valamilyen októl vezérelve ellenőrzése alá von, és nem hatalmi pozícióból jár el zaklató módon, ha van erre tényleges oka, ha nincs. Ha mindenáron vadászni szeretne, akkor lépjen be tagnak egy erre szakosodott társaságba, és emberek helyett hajtsa kedvére az őzeket, nyulakat, vaddisznókat, de semmiképpen tekintsen bennünket állatoknak! Utószóként: természetesen mint mindenben, e témakörben sem szabad általánosítani, üdítő kivételekkel mindig találkozhatunk, de saját és ismerőseim tapasztalatai szerint, mintha az egyenruhások pökhendisége, nyeglesége, arroganciája zömében fordított arányban állna saját testméreteivel.
Posted on: Wed, 09 Oct 2013 08:14:55 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015