"A megtévesztésről Volt olyan idő, nem is oly régen, amikor a kormányok és az őket irányító körök nem érezték szükségét annak, hogy a megtévesztés eszközével viseljenek hadat a társadalom többsége ellen. A propaganda akkoriban még viszonylag egyértelmű volt, a hazugságok pedig sokkal egyszerűbbek. Az adatáramlást könnyedén kézben tartották. A szabályok betartását a vagyonelkobzás vagy a kivégzés fenyegetése biztosította, ez várt ugyanis bárkire, aki kilógott a merev társadalom-politikai szerkezetből. Azokat, akik az elfogadott és az előírt kereteken kívüli vallási, metafizikai, vagy tudományos ismerettel rendelkeztek, megkínozták és lemészárolták. A vezető réteg megtartotta magának a tudást, visszanyeste annak köztudatban létező vadhajtásait, sokszor évszázadokig késleltetve annak újbóli felfedezését. A feudalizmus bukásának hajnalán, a francia forradalom sikerét követően a társadalmi elit többé nem fojthatta el a tudás terjedését kardéllel és puskacsővel. A köztársaság létrejötte, melyeknek alaptételévé a nyílt kormányzás és a néphatalom elve vált, arra ösztönözte az arisztokráciát, hogy fondorlatosabb módon rejtsék el az igazságot, így tartván meg a világ fölötti hatalmat és elkerülve a lelepleződésükkel járó megtorlást. Ekképp született meg a megtévesztés bonyolult művészete. A módszert, a hazugság “mágiáját” tökéletességig finomították. Az emberi elme és lélek működésének megfejtése az elit csillapíthatatlan megszállottságának tárgyává vált. A cél fondorlatos, ám társadalmi szempontból radikális volt: ahelyett, hogy lehetetlen mennyiségű energiát fektettek volna abba, hogy magát az igazság formáját és létét befolyásolják, egyszerűen hagyták azt elsodródni más, jelentéktelen adatok ködének sűrűjében. Az igazságot a megtévesztés és kitaláció Gordiuszi csomójába rejtették, míg végül biztosak lehettek abban, hogy az emberek nagy része felhagyna az igazság feltárásával, jóval a hazugság leleplezése előtt. A cél ugyanis nem az igazság elpusztítása, hanem annak nyílt színen való elrejtése volt. Mára gondosan megtervezett módszerek által ez a cél nagyrészt megvalósult. Ám ezen módszerek alapvető gyengeségekkel rendelkeznek. A hazugságok törékenyek. Folyamatos törődés szükséges a fenntartásukhoz. Egyetlen csepp igazság hazugságok óceánját szaggathatja darabokra. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a módszereket, amelyek segítik a megtévesztő adat terjedését, valamint azt, hogyan lehet azonosítani annak eredetét, hogy azt végül megsemmisítve végre egyszer és mindenkorra kiéheztessük a hazugságok teljes rendszerét A sajtó szerepe a megtévesztésben A közmédiumok, amelyeknek egykor feladata volt a korrupció feltárása és az elit féken tartása, mára a globalista vezetők politikus-bábjainak propaganda-szolgálatává silányultak. A valódi oknyomozó újságírók ideje a régmúlté (már ha léteztek egyáltalán), és a sajtó maga ún.”magazinműsorok” poshadt pocsolyájába tócsállott össze, amelyek tényként kezelik saját, teljesen megalapozatlan véleményüket. A vezető körökkel való összejátszás a nyomtatott sajtó feltalálása óta jelen van valamilyen formában. Mégis, elsőként William Randolph Hearst újság-mágnás használta fel sikeresen a sajtót megtévesztés céljából, aki azt vallotta, hogy az igazság “szubjektív”fogalom, amely nyitott az ő személyes értelmezésére. Íme néhány a főbb módszerek közül, amelyet a sajtó leggyakrabban használ szándékos félretájékoztatás céljából: Hangos hazugság, csendes kiigazítás: Mainstream médiumok (különösképpen újságok) esetében általános jelenség, hogy a címlapon arcátlanul megalapozatlan és hazug híreket közölnek, majd amikor lelepleződnek, ezeket a híreket az utolsó oldalon csendben kiigazítják. Itt a cél a hazugság bevezetése a köztudatba. Mire a hazugságra végül fény derül, már túl késő, és a népesség nagy része nem tudja meg az igazságot, vagy az addigra érdektelenné válik. Megerősítetlen vagy irányított forrásokból származó adat tényként való kezelése: A kábeltévék hírműsorai gyakran közölnek információt névtelen, esetleg kormányzati forrásokra hivatkozva, amelyek egyértelműen részrehajlóak, vagy nyilatkozatuk célzott kiszivárogtatás. Hasonlóan idéznek “szakértői” forrásokat anélkül, hogy alternatív hozzáértői nyilatkozatnak teret engednének. A ilyen forrásokból származó adatokat általában csupán a vakhit támasztja alá. Szándékos adatkihagyás: Más néven az adat “kimagozása”. Akár egyetlen részinformáció vagy igazságmorzsa kisiklathat egy megtévesztő-hadjáratot, ezért ahelyett, hogy megpróbálnák megmásítani azt, inkább úgy tesznek, mintha az adat egyáltalán nem is létezne. Amikor a kiválasztott tényt kihagyják, a hazugság teljességgel hihetőnek tűnik. Ez módszer akkor is alkalmazásra kerül, mikor a megtévesztés ügynöke nyílt vitába keveredik egy akadékoskodó riporterrel. Figyelem-elterelés, és a fontosság illúziója: A média minden igyekezete ellenére az igazság időnként a köztudatba kerül. Ilyen esetben az egyetlen lehetőségük marad megváltoztatni a tömegek érdeklődésének irányát, így terelve el figyelmüket a felismerésről, amelyhez oly közel kerültek. A sajtó ezt úgy éri el, hogy “túlközvetít” olyan témákat, híreket, amelyeknek semmi köze a valóban fontos kérdésekhez. A helyzet iróniája, hogy a média felkap egy érdektelen történetet, amelyet émelyítő mértékben sugároz, és ez a népesség nagy részében azt az érzetet kelti, hogy biztosan fontos dologról van szó, hiszen a csapból is ez folyik. Prekoncepciós Viták: Néha olyan közszereplők is adásba kerülnek, akiknek valóban számít az átlagember igazsághoz való joga. Mégis, ők ritkán kapnak rá lehetőséget, hogy nézeteiket és információikat megoszthassák a közönséggel anélkül, hogy előtte végig ne kűzdenék magukat a megtévesztés és propaganda hozzáértéssel szőtt hálóján. Az adott médium tudja, hogy a hitelességét teszi kockára azzal, ha időről-időre nem hív meg olyan vendéget, aki a hivatalossal ellentétes nézőpontot képvisel, ezért erősen szuggesztív környezetben rendeznek és koreografálnak olyan speciális televíziós vitákat, amely sarokba szorítja a vendéget, és megakadályozza abban, hogy kifejtse ötleteit vagy közölje az általa ismert tényeket." (alsoorsi-hirhatar.hu/hirek/a-megtevesztes-muveszete)
Posted on: Sun, 22 Sep 2013 07:41:26 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015