Itt az első visszavett állampolgárság Nem bizonyult elegendőnek semmiféle vizsgálat az egyszerűsített honosítás során; utólag, az eskü letétele után kellett visszavonnia egy ukrajnai férfi magyar állampolgárságát Áder János államfőnek. Mindez azt mutatja, hogy az Orbán-kormány nagyratörő, s a választások miatt nagy jelentőségű, félmillió új magyar állampolgárról szőtt tervei komoly nemzetbiztonsági kockázatokat hordoznak magukban. A honosítások gyorsítása pedig minden, a határon túli magyarsággal kapcsolatos eljárás tisztaságát megkérdőjelezheti. Egymondatos határozat jelent meg múlt pénteken a Magyar Közlönyben: "Lackó Jenő magyar állampolgárságát visszavonom. Áder János, köztársasági elnök." Mint az origo.hu kiderítette, az államfő elvette egy ukrajnai férfi frissen, egyszerűsített honosítással szerzett magyar állampolgárságát, mert az érintett a hivatalok szerint "csalárd módon" járt el az eljárás során. A portál emlékeztetett: a Magyar Közlönyből csak annyi derült ki a férfiról, hogy 1990. augusztus 18-án Ungváron, a mai Ukrajna területén született, az anyja neve Terpak Valentina Ivanivna, és a férfi egyéb neveken (Lackó Jevgenij Vilmosovics, illetve Latsko Ievgen) is ismerhető, de arra semmi nem utal, miért döntött a köztársasági elnök a példátlan visszavonásról. Az állampolgárság megvonására ugyanakkor a mindenkori köztársasági elnöknek lehetősége van, de csak a nem született magyar állampolgárok esetében. A hatályos állampolgársági törvény értelmében ugyanis a honosítás visszavonása feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a személy ellen, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával, a hatóságot félrevezetve szerezte meg. A jogszabálysértés bizonyítása ellenére ugyanakkor nincs helye a visszavonásnak, ha az állampolgárság megszerzésétől számított tíz év már eltelt. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg, azaz a bevándorlási hivatal vizsgál ki minden hasonló gyanút, majd pedig a belügyminiszter hozza meg a vonatkozó ténymegállapító határozatot. Ennek felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető, ám ha ezzel a jogával az érintett nem él, illetve a bíróság elutasítja a kérelmét, akkor a magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről - a belügyminiszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt. Ezt követően kell az állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot közzétenni a Magyar Közlönyben, s a megjelenés napján meg is szűnik a magyar állampolgárság. Honosítható, aki - maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, - magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi), - a magyar jog szerint büntetlen előéletű és nincs ellene büntetőeljárás folyamatban, - honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. Aznap tehát, amikor Áder határozata megjelent, Lackó Jenő magyar állampolgársága megszűnt. Nem tudni, a fiatal férfi mit követett el, az origo.hu-nak a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) csak a vonatkozó törvényt idézte. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ehhez annyit tett hozzá: "csak akkor vonható vissza a magyar állampolgárság, ha az érintett a honosítás során csalárd módon járt el". Egyik válasz sem a konkrét esetről szólt, arról tehát hallgattak, hogy az ukrajnai férfi miként játszotta ki az egyszerűsített honosítási eljárást. Az origo.hu arra következtetett, hogy Lackó vélhetően szándékosan megtévesztette a hatóságokat a személyazonosságával, illetve a születési vagy családi adataival kapcsolatban. Hogy ez miként fordulhatott elő az egyszerűsített honosítási eljárás során, nem tudni, a bevándorlási hivatal ugyanis mindössze azt válaszolta, hogy "az állampolgárság visszavonása nem gyakori, az elmúlt években nem volt rá példa". Ismert, az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt a külhoni magyarok kettős állampolgárságának megadása, később pedig ehhez választójogot is kaptak. Az Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvény idevágó módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást. Ekkor a kabinet tagjai még tagadták, hogy az új állampolgárok választójogot is szereznének az egyszerű eljárással, melynek lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát sem tenni, nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni, elegendő a magyar nyelv ismeretét és a származást bizonyítani. A mintegy 4-5 hónapos procedúra során az állampolgárságot kérelmezőnek csak iratokat kell benyújtania, az illetékes hatóságok vizsgálatát követően pedig a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján kérelemről a köztársasági elnök dönt. A kérelmek elvileg minden esetben közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezésen esnek át, így érthetetlen, miként kaphatta meg az állampolgárságot egy olyan személy, akiről később kiderül: megvezette a magyar hatóságokat. Mindez arra vezethető vissza, hogy az Orbán-kormány erőltetett menetben igyekszik elérni a félmillió honosított, új magyar állampolgár célszámát. Előfordulhat, hogy az illetékes szervek túlhajszoltak, nincs megfelelő erőforrás a nemzetbiztonsági ellenőrzésekhez, hiszen sajtóinformációk szerint jelenleg is heti 4-5 ezer kérelmet kezelnek a hatóságok. Az utolsó "közlés" szerint áprilisig már több mint 422 ezren kértek egyszerűsített honosítási eljárás keretében magyar állampolgárságot, több mint 340 ezer kérelmet jóvá is hagytak. A kormány célja, hogy a ciklus végére a félmilliomodik határon túli magyar is állampolgársági esküt tegyen. Így akár 300 ezer új választópolgárral is számolni lehet. A kabinet korábban, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkosította volna a kettős állampolgárok számát, ám a heves tiltakozás hatására a kormánypártok "meghátráltak", bár a választási szabályok ma sem teljesen egyértelműek abban, hogy a végül regisztráló és szavazatát leadó külhoni választópolgárok számát megismerheti-e majd a nyilvánosság. Kövér már nem titkolja, mi a cél Nemcsak a magyarországi magyarokon múlik a Fidesz 2014-es választási sikere, hanem mindazokon, akik már éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével - közölte Kövér László. Az Országgyűlés elnöke Balatonfenyvesen, a Magyar Népfőiskolai Collegium 23. konferenciahetén a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és Magyarországról érkezett résztvevők előtt arra az önmagának feltett kérdésre, hogy lesz-e választási sikerük 2014 tavaszán, úgy felelt: ez részben azokon is múlik, akik most részt vesznek a balatonfenyvesi rendezvényen. Vagyis az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgársághoz jutottakon - tette hozzá. Utóbbiakkal kapcsolatban elmondta: eddig csaknem 500 ezren igényelték, és több mint 400 ezren már meg is kapták a magyar állampolgárságot. Arról, hogy milyen hatással lesz a 2014-es választásra a határon túli magyarok szavazata, a házelnök azt mondta, biztos abban, hogy "a magyarországi választások nem azoknak a szavazatain múlnak majd, akiknek nincsen Magyarországon állandó lakóhelyük. Nem is szeretném, hogy ezen múljon". Ugyanakkor - tette hozzá - "óriási jelentősége van a következő választásnak", mert "a jelek szerint" a magyarországi baloldal - "ha már egyszer így adódott a kétharmadunk következtében, hogy azoknak is van beleszólásuk a nemzet ügyeibe, akik eddig abból ki voltak rekesztve" -, megpróbál a határon túli magyarok szavazataira is aspirálni. Ha a magyar baloldal tartósan szembesül azzal, hogy a határon túli magyarok szavazataira is szüksége van (ezek szerint van jelentőségük - a szerk.), akkor előbb-utóbb a politikáját is ehhez igazítja - magyarázta Kövér, aki szerint, ha ez így lesz, akkor a teljes nemzetpolitikát érintő alapvető kérdésekben is "közelebb tudunk jutni egymáshoz". Politikai szál? Köztudott, hogy a magyar állampolgárság, lévén uniós állampolgárság, rendkívül vonzó keleti szomszédaink körében, nemcsak a felvidéki magyarság, hanem az ukrán többség soraiban is. Ukrajnai magyar körökben régóta terjed a pletyka, hogy visszaélések vannak a könnyített honosítással, így magyarul nem tudó, magyar gyökerekkel nem rendelkezők is hozzájuthatnak a magyar papírokhoz, ha előteremtik a "szükséges anyagi fedezetet". Mindez persze pletyka, ám a visszavont állampolgárság azt erősíti, mégsem teljesen alaptalan. Az esetnek ráadásul van egy nem elhanyagolható bel- és nemzetpolitikai vetülete is. Ukrajnában két, egymással szembenálló magyar érdekszervezet van, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyra Kulturális Szövetség (KMKSZ). A politikai nézeteltérést itthonról is tüzelik: az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után azonnal elvette az UMDSZ-től az összes magyar-magyar kapcsolattartást szolgáló program felügyeleti jogát, és a rivális KMKSZ-nek adta át. Gyakorlatilag a támogatási rendszerből is kizárták az UMDSZ-hez köthető programokat és szervezeteket, az ernyőszervezetet pedig visszaéléssel vádolták meg, mondván: az UMDSZ magyar igazolványhoz segített arra nem jogosultakat - ahogy Németh Zsolt külügyi államtitkár fogalmazott - donyecki maffiózókat. Az ügyben vizsgálatot rendeltek el, az eredményt titkosították, s bár a magyar jogszabályok szerint nem lehetne olyan titkosított dokumentáció, amelybe senki, még az illetékes parlamenti szakbizottság sem nyerhet betekintést, az eljárás eredményét zárolták, máig az érintettek sem ismerhetik meg. Noha az UMDSZ, az MSZP és az LMP egyaránt kérte a helyzet tisztázását, azt sem tudni, melyik minisztérium vagy milyen hatóság végezte a vizsgálatot. Ettől függetlenül a kormányoldal továbbra is igyekszik lejáratni az UMDSZ-t, például Gajdos István elnököt, Beregszász volt polgármesterét, a kijevi parlament egyetlen magyar képviselőjét az egyik Magyar Állandó Értekezleten nyilvánosan nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte Németh Zsolt. Ilyen alapon könnyen előfordulhat, hogy a frissen magyar állampolgárságot szerzett ukrajnai férfi ügye hamarosan politikai eszközként szolgál majd. Ennek ellenére Gajdos megkeresésünkre elmondta, nincs tudomása az esetről. Ráadásul az UMDSZ a közelébe sem fér a honosítási eljárásoknak, csak a magyar külképviseletek és a KMKSZ láthatnak rá a folyamatra. Postázzák a regisztrációs tájékoztatót A napokban hatályba lépett az a miniszteri rendelet, mely két héttel a választási regisztrációs kampány indulása előtt végre megszabta, hogyan értesíti a magyar állam a határon túli magyar állampolgárokat a jövőre esedékes választások előtti tennivalókról. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) múlt szerdai, választási névjegyzékről szóló rendeletében nincs meglepetés: a szlovákiai és ukrajnai magyar állampolgároknak nem "mernek" levelet küldeni, mindenki más viszont postai értesítést kap akár már a napokban arról, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy bekerüljön a magyar választások névjegyzékébe. Az új választási eljárási törvény nemcsak előzetes regisztrációt ír elő a határon túli magyar állampolgárok számára, de megteremti a levélben szavazás intézményét is. Miután ezekhez idegen állam postahivatalára kell bízni a magyarországi választások tisztaságának biztosítását, ez jelentős kockázatot jelent. Sőt, a regisztrálók is veszélynek vannak kitéve a kettős állampolgárságot el nem ismerő országokban, mindenekelőtt Szlovákiában és Ukrajnában. Ráadásul a kormány a külhoni magyarok védelmével magyarázta, hogy itthon nem hajlandó biztosítani a választások átláthatóságát, hiszen az új szabályok alapján 2014-ben semmi sem garantálja, hogy nyilvánosságra kerül, összesen hány választópolgár vesz, illetve vehet részt a voksoláson. A szerdán megjelent KIM-rendelet értelmében a magyarországi lakcímmel nem rendelkezőknek a Nemzeti Választási Iroda (NIV) levelet küld a tennivalókról. Aki július 15-én már benne volt a magyar népesség nyilvántartásban, annak augusztus 1-ig, akit pedig július 15. és július 31. között vesznek nyilvántartásba, annak augusztus 15-ig. Ukrajnában és Szlovákiában pedig az NVI augusztustól egészen a 2014. évi választásokat megelőző 15. napig médiakampányban tájékoztatja az érintetteket arról, hogyan lehet feliratkozni a névjegyzékbe. A legkényelmesebb azok számára lesz a procedúra, akik augusztus 1. után teszik le az állampolgársági esküt: ők helyben megkapják a tájékoztatót.
Posted on: Wed, 24 Jul 2013 18:15:21 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015