Mezőgazdaság, avagy a jelenlegi ötletek szerint hogyan maradt meg a földművelés és az állattartás. --- Igen, gondolom sok szemfülesebb követőt foglalkoztat a kérdés, hogy hogyan maradhatott fent egyáltalán bármiféle termelési struktúra a második millennium harmadik évtizedre. Nos, a válasz, habár egyszerű, de bonyolult kifejtést igényel. Tudniillik a válasz egy kérdés: Mert a vidékre ki dobna atomot? Egyszerű a dolog. Mai szemmel nézve az atombomba, habár sok áll belőle rendelkezésre, nem olcsó és pláne nem olyan dolog, amit az ember szívesen dobálgat össze és vissza. Mint minden témában minimálisan jártas ember tudja, elsődleges célpontjai egy atomtámadásnak elsősorban mindig a hadviselő ellenfelek fővárosai, majd annak főbb katonai, infrastrukturális, pénzügyi és kommunikációs központjai. Magyarország esetében ez két főbb célpontot, Budapestet és Debrecent jelenti. Előbbi fővárosi joga okán, utóbbi pedig egy közlekedési csomópont, így nyugodtan pályázhat egy bombára. A magyar Metro 2033-ban azonban utóbbi szerencsésen elkerülte az apokalipszis első számú nyílvesszejét és csupán a másodikat, a következményeket szenvedte el, mint például az anarchia, vagy a különböző világhatalmi érdekcsoportokhoz kötődő csoportosulások közötti utcai harcok. Így, miután Budapest két bombától egy radioaktív gócponttá avanzsálódott, beszennyezve az ország szívét, Debrecen vált a legnépesebb magyar várossá. Itt persze meg kell jegyezzem, hogy Debrecen városát pletykák szerint célkeresztbe vették, de már csak a bombák hullámának azon részében nyitottak rá tüzet, amikor a világ jelentős részén felrobbantak a töltetek, így a később kilőtt bombák, elsőnek célba ért testvéreik légköri hatásainak okán, céljuktól gyakran eltértek, rossz helyre csapódtak. Így menekült meg Debrecen, mivel a várost állítólag célba-vevő bomba valahol szép Erdélyországban fúródott a jó magyar talajba és robbant fel. Tehát elérkeztünk magyarázatunk első fázisához, avagy az Alföld nem kapott közvetlen találatot, így radioaktív sugárzás közvetlenül nem érte. Csupán a fokozatosan erősödő, eső és szél hozta vándorló sugárzás, ami fokozatos, gyengén erősödő tendenciája miatt, a növény és állatvilág fokozatosan megtalálta a módját az alkalmazkodásnak. Példának említeném erre az 1986-os Csernobilt, ahol hasonlóképp alkalmazkodott a helyi fauna a sugárzó környezethez. Tehát a 2013-as katasztrófa, az apokalipszis kikerülte a magyar anyaföld oly jelentős részét, kivéve a fővárost. Idővel az anarchia és a különböző csoportok közötti kezdetleges csatározások is alábbhagytak, aminek nyomán elkezdődhetett az újjáépítés. Az újjáépítéssel nem voltak problémák. A 2010-es években fokozatosan helyreállt a közlekedés, a csoportosulások kapcsolatba léptek egymással, frakciók, törpeországok alapultak és kezdetleges birodalmak emelkedtek fel. Közben a 10-es években a termelés sem hagyott alább. A megfogyatkozott emberlétszám ellenére a mezőgazdaság fenn tudott maradni és a fokozatosan erősödő háttérsugárzás sem volt olyan erős, hogy hosszabb távon komolyabb károsodásokat okozzon. És itt következik a másik nagy kérdése a szemfülesebbeknek: Külföld annyi atomot kapott, mint a retek! Hogyhogy nem érkeztek radioaktív esők és viharok? Nos, ez még mindig kidolgozás és magyarázat alatt áll, tehát ha valaki egy-két hónappal később bukkan rá az oldalra és mindezt olvassa, addigra már lehetséges, hogy megváltoztak a tervek. Tehát a jelenlegi, még kidolgozatlan tervek szerint, a Kárpátok bércei védték az ország területét a zivataroktól. Köztudott, hogy a nagy esőzések, hegyláncokat érve nagy mennyiségű víztől szabadulnak meg, amíg átérnek a hegyek fölött. Miért is ne lehetne, hogy a jóval nehezebb, radioaktív részecskéket tartalmazó vízkészlet már a hegyekben lezuhog és Magyarországra csupán a már viszonylag tiszta, de sajnos kevesebb esővíz érkezik. Persze, folyóink vizeinek teljes állománya a hegyekből származtatik, mint bárhol máshol a világon így a folyók vize értelemszerűen ciánszinten mérgező. Emellé, a nehezebb csapadék vesztesége eredményezi azt is, hogy habár tiszta esővíz érkezik az ország területére, az általában kisebb mennyiségű, kevesebb és jobbára a hidegebb, hegyekhez közeli régiókra jut, így a Kiskunság területe, a Dél-Alföld a teljes sztyeppésedés szintjére süllyed vissza. De előbb-utóbb kell jönnie egy nagyobb sugárfelhőnek is, ami meg is történt a 2020-as évek kezdetén. Ebben az időszakban nagy, rengeteg sugárzó részecskét tartalmazó viharok tomboltak az ország területén, elpusztítva így az élelmiszerkészletek jelentős hányadát, ezzel éhségháborúba hajszolva a frakciókat (Igen tudom, Éhezők viadala hö-hö-hö.). Ezeknek a háborúskodásoknak az eredménye (könyvenként eltérően) általában sok ország, vagy csoportosulás végét jelentették és átformálták az érdekszférákat. Ettől az időtől számítva, a magyar miniállamok rendszere megszilárdult, a békés egyesülésnek már semmi esélye nem volt. A legtöbb frakció, habár technológiai és társadalmi szinten a XXI. század szintjén megmaradt, de berendezkedésében és területnyereségért vívott harcaikban, feudális, földközpontú szintre süllyedtek vissza. Ergó, a 2033. évben a legfontosabb dolog, amit a miniállamok maguknak kívánnak, azok a termőföldek és az állandó, biztonságos kereskedelmi útvonalak. Ez persze sok krízist eredményez. Például, Tunyogmatolcsi kettős vezetőváltás, vagy Olcsvai révkrízis, de még sorolhatnánk többet is. Ugyanakkor a feudális földközpontúság és a nagy éhínségek nem kifejezetten voltak hosszabb távon rosszak. A haszonnövények és a háziállatok világa módosult, túlélésközpontúbb lett. A növények között elsősorban szívósabb és nem finomabb, egészségesebb fajtákat kezdtek nevelni. A növények tápértéke, a néha szélsőséges időjárás miatt megnőtt, hogy a növények ínségesebb időszakokban hosszabb ideig életben maradjanak. A haszonállatok húsa is inkább lett zsírközpontú, semmint az ízlések kielégítésére szolgáló árucikk. Persze terveim szerint ezeket még nyugodtan lehet módosítani. A nukleáris telet például páran kifogásolták, hogy nincs, ugyanakkor a Tullio féle metró könyvben megjelenő ózonlyukak is fejtörésre adnak okot. Egyenlőre mind a kettőre egyszerű a magyarázat. Előbbire és utóbbira is, a kevés minket ért atom, a nem túlságosan magas háttérsugárzás, és természetesen, a hegyek védelme. --- Egyenlőre ennyi, de a jelek szerint még van pár átgondolandó dolog... Persze ehhez véleményekre van szükség, ami a csoport megszokása szerint ritkán van, de akkor legalább normális. /Qtya/
Posted on: Wed, 30 Oct 2013 23:44:52 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015