…….……..hosszú évek óta, sokat gondolkodtam, töprengtem a kérdésen: van-e, lehet-e megbocsátás az ellenünk vétkezőknek, a nemzetvesztőknek, az ország kifosztóinak, a Haza árulóinak ?- írtam le már 1991-ben….?? Hiszen már 1989-ben, a rendszerváltásnak kinevezett ,az oly sokakat átverő országos „kutyakomédia” idején megkezdték a történelem „jótékony feledését” ráborítani az 1956-ban, s az azt követő években, évtizedekben történtekre, hogy aztán a legkevesebb bajjal és veszteséggel menthessék át egy átkeresztelt, újrafestett rendszerbe a veszni látszó hatalmukat az nemzetáruló kommunisták. Szakértőféleségek, hirtelen feltűnt és a médiák által sztárolt politológusok , jól megfizetett bértollnokok sulykolták, több-kevesebb sikerrel próbálták belegyömöszölni a magyarok tudatába, hogy : „…és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek…” Hiszen a történelmünk az állandó kiegyezésről, megbocsátásról és a feledésről szól……-mondták, mondják a megmondó emberek….. Hiszen meg tudtunk bocsátani (?) a Habsburgoknak is…….annak a nemzetgyilkos családnak, akiknek sok tízezer magyar hazafi vére tapad a kezéhez. Ottó herceg és utódai nem is „szépcsendben” de országos csinadrattával tértek vissza. ’989-től évekig a médiák sztárjai voltak ! Nyilatkoztak szíre-szóra mindenről, magyarázták nagy-nagy szeretetüket, barátságukat a magyar Nemzet iránt. ÉS sokan bevették ezt a maszlagot (is). Van egy magyar közmondás , mely szerint a „kutyából nem lesz szalonna”…(és most megkövetem a KUTYÁK nemes, hűséges és emberbarát faját.) A „vörös rókát be lehet festeni fehérre,de attól még róka marad…és el fogja vinni a tyúkodat”- írtam le akkortájt. „ Ne bántsd a magyart !”- mondta, írta Zrínyi. A töröknek és Habsburgnak. Keletnek és Nyugatnak. És aki bántotta és elárulta, aki bántja és elárulja az bizony a Nemzet ellensége- mondtam és mondom ma is ! Soha nincs és nem lehet bocsánat ! Országégető-dúló tatárnak, gyilkoló és fosztogató, honfitársaink őseit rabszíjra fűző töröknek, habsburg- bérenc labancnak, kollaboránsoknak, lenin-fiúknak, nemzetvesztő bitangoknak… hazai és idegen nemzetgyilkosoknak. Országárulóknak. Saulus egykoron végigment a damaszkuszi úton. A vezeklés és megtérés útján. Ebben a Hazában – szerény és óvatos becslés szerint is- sok tíz- százezer Saulból lett Pál. A névbitorlók. A látszatra megtértek, a demokrácia bajnokai. A szociálisan demokraták. Akik már régen is azok voltak. Csak nem mutathatták ki. A reformerek, az apparátust belülről javítók, javítani akarók. Akik már végigjárták az utat. A damaszkuszit ? Mikor járták, hogyan járták és ki látta ? Rajtuk kívül ki tud róla ? Kikről is van szó ? Az egykoron vérvörös érzelmű, színezetű politikusokról, tanácselnökökről. Moszkvában végzett rendőr – és katonatisztekről, párt és kiszvezetőkről, funkcionáriusokról és az apparátus kiszolgálóiról. Népfrontosról és munkásőrről. Bírákról, ügyészekről, címzetes és álnevű titkosügynökökről. A gyilkosokról, tömeggyilkosokról, akik magyarok százait küldték a halálba, tízezreknek vették el a szabadságát, s egy egész nemzetet taszítottak a szolgaságba. A tolvajokról, akik ellopták a nép vagyonát, akik az összelopott, kizsarolt vagyonukat háborítatlanul élvezik ma is, mintha mi sem történt volna ebben a Hazában. A hatalom, a gazdaság, az igazságszolgáltatás ma is az ő kezükben van. A vérbírák, a halálosztók, ügyészek és bírók, kis- és nagyárulók ma is a hatalom birtokosai. Néhányan már a temetőben, márvány síremlékek alatt. Sokan nyugdíjban, még többen Rt-ben, Bt-ben és Kft-ben. Éltek és élnek nyugalomban, békében és bőségben. Hiszen nem csináltunk ’89-ben forradalmat…ahogy azt pikírt-gúnyosan a pofánkba vágta Antal József miniszterelnök 1990-ben. Ugye emlékeztek felebarátiam az elhíresült mondatra : „ Tetszettek volna forradalmat csinálni….” /Antal József/ és nem volt „tavaszi nagytakarítás”-ahogy a madöf anno meghirdette…és szép csendben, sunyi módon megúszták….. és aztán ők lettek a tanács – és tippadók, bábumozgatók, rángatók és irányítók. Országgyűlési kép- és tisztségviselők lettek a gyilkosokból, és mindenféle pereputtyukból. Jól meg-és kifizetett bizottsági tagok, vállalkozók és üzletemberek lettek… … És mi, a megalázottak, bebörtönzöttek, kitelepítettek, elüldözöttek és legyilkoltak utódai, mi bocsássunk meg az ellenünk vétkező(k)nek ?. Az ország és nemzetárulóknak ? Mert boldogok a szelídek, az irgalmasok, a békességre igyekvők ? a (lelki) szegények…mert övék a mennyek országa? Próbálják belénkverni…. sulykolják belénk ezt a farizeus dumát a megbocsátásról ! Mázolgatják, hazudják át a történteket……. Feledés és megbocsátás ? SOHA ! 1992. október 22.-én Aga
Posted on: Sat, 06 Jul 2013 17:54:57 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015