Átírta a majdnem egy éve előtte fekvő földtörvényjavaslatot az Országgyűlés hétfőn. A tavaly nyáron beterjesztett kormányelőterjesztésen több, terjedelmes bizottsági módosító indítvány elfogadásával változtatott a parlament. A változtatások egyike, hogy az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak. A módosítás szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy május végi gazdafórumon a módosító javaslatokról azt mondta: miután Magyarország az Európai Unió tagja, a törvény leírja, hogy az unió polgárai is vásárolhatnak itt földet, utána azonban arról rendelkezik, miképp lehet elérni, hogy mégse tudjanak venni egy kávéskanálnyit se, ha nem teljesítik a szigorú feltételeket. A jövőben ténylegesen csak az vehet földet, aki földműves, helyben él, a gazdákból alakult földbizottság jóváhagyja, majd egy állami hivatal is engedélyezi a vásárlást - fejtette ki. Ennek megfelelően a parlament döntött a helyi földbizottságok létrehozásáról. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adás-vételéhez. Tagjuk legalább három, legfeljebb kilenc helyi gazdálkodó lehet. Az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződés szerint 2014. május 1-jét követően minden tagállami állampolgár termőföldet szerezhet Magyarországon. Ugyanakkor a földtulajdonjog megszerzése változatlanul feltételekhez köthető, harmadik országok polgárainál pedig továbbra is fenntartható a tilalom. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csaknem egy éve, tavaly július 12-én terjesztette a parlament elé az új földtörvény javaslatát. A tárca akkori közleménye szerint az új jogszabály elsődleges célja a magyar föld védelme, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződések kiszűrése, valamint a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe hozása. Az indítványt októberben kezdte tárgyalni a parlament. A vita előtt pár nappal Orbán Viktor miniszterelnök egy agrárfórumon azt mondta, a jogszabály véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi a zsebszerződéssel kilopott földet, megvédi a termőföldet a spekulánsoktól, és korlátozza a nagybirtokot. Fazekas Sándor agrárminiszter parlamenti expozéjában szintén arról beszélt, garantálják, hogy csak magyar földművesek vehessenek termőföldet. Aggodalom A kormány javaslatát később nemcsak ellenzéki képviselők akarták jelentősen átírni, hanem két kormánypárti képviselő, a földbérlet-pályázati rendszert hosszú ideje bíráló Ángyán József korábbi agrárállamtitkár és fideszes frakciótársa, Bencsik János. Azt akarták elérni, hogy valóban csak a helyben lakók juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz, és több beleszólást adtak volna a földhasználati ügyekbe a helyi közösségeknek. Hetven módosító indítványuk közül azonban egyet sem fogadott el a Ház, igaz, volt, amelyet részben beépítettek a bizottsági indítványokba. A földtörvényről szóló múlt keddi vita kapcsán a földtörvény-tervezet egyik nagy kritikusa, a fideszes Bencsik János azt írta Facebookján: A katasztrofálisan visszaesett állattartás egyik problémája épp az, hogy e tevékenység nagy része koncentrált, intenzív állattartó telepeken történik, amik tőketársaságok, sok esetben külföldi vállalkozások kezében van. A felső birtokkorlát 1200-ról 1800 hektárra történő növelése alapvetően ezek érdekeit szolgálja, és nem segíti elő a helyi közösségek földhöz jutását. További kiskaput jelent az az új elem, hogy a mezgazdasági vállalkozás tulajdonosai mellett már a dolgozók által birtokolt földek sem számítanának bele földhasználat esetében az 1200, illetve állattartók esetében az 1800 hektáros felső birtokkorlátba. Ángyán József a napokban azt mondta, 95 százalék a valószínűsége, hogy a földtörvény elfogadása után kilép a Fidesz-frakcióból. A parlament egyébként még tavaly decemberben módosította az alkotmányt annak érdekében, hogy sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő jogszabály legyen a földtörvény. A földtörvény tárgyalásának elhalasztásáról februárban, gyulai frakcióülésén döntött a Fidesz-KDNP. Úgy határoztak, a javaslat vitáját csak az agrárkamarai választások után folytatják. Az új köztestület, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara országos alakuló küldöttgyűlése március végén volt. Tüntettek a földtörvény ellen Hétfő délután körülbelül százan tüntettek a földtörvény ellen a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért szervezésében az Országház közelében, az Alkotmány utcában. A tüntetők azt követelték, az Országgyűlés ne engedje a magyar földet a külföldi tőke és oligarchák kezére játszani. A megmozduláson Ángyán József fideszes országgyűlési képviselő, aki több módosító javaslatot is benyújtott a törvényjavaslathoz, a nemzeti színű és árpádsávos, valamint székely zászlókat és transzparenseket tartó embereknek elmondta, az Országgyűlés kormánytöbbsége valamennyi módosító javaslatot elutasította, így a zárószavazást a jövő hétfőn tarthatják meg. A képviselő azt mondta: bízik a csodákban, hogy egyéni módosító indítványokkal még meg lehet akadályozni a földtörvény elfogadását, így a magyar föld nem kerülhet majd az oligarchák kezére. A tüntetésen felszólaló szónokok és a szervezők követelték, hogy a kormány hosszabbítsa meg a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratóriumot, hogy ne az alkotmányban is rögzített integrált mezőgazdasági termelés alapján létrejövő cégek irányítsák a teljes magyar mezőgazdaságot. Emellett a földbérletekre vonatkozó botrányos pályázatok és zsebszerződések megsemmisítését követelték.
Posted on: Fri, 01 Nov 2013 01:17:10 +0000
Recently Viewed Topics
© 2015