A Ballada a katonáról (Csuhraj, 1959) a kvalitásosabb, kevésbé demagóg szovjet háborús filmek közé tartozik, bár kétségtelenül akadnak benne a kelleténél talán picit érzelgősebb jelenetek. Már a felütés közli velünk, hogy bizony Aljosa sorsa elég szomorúra sikerült, és éppen ez adja a feszültséget a befejezésnél, hiszen mi már akkor régen tudjuk azt, amit az anya még nem. A háború maga sokszor csak áttételesen van jelen a filmben, jóllehet azért a hátországban is adódnak tragikus pillanatok. Sokféle embertípust, sokféle sorsot ismerhetünk meg az út során, de a legtöbbet Aljosa és Sura jelleméről tudunk meg. A film talán legjobban megkomponált része a tétova, keserédes "kamaszszerelem" fejlődésének ábrázolása (egyébként a szememben jó pont, hogy a két fiatalt nem túlkoros színészek játszották, mindketten 20 körül voltak, tehát nagyjából egykorúak az általuk alakított figurákkal). Helyenként igen jól sikerültnek mondható a fényképezés, illetve az alakok is emberközeliek, sokszor esendőek, Aljosa és Sura viszont sokukkal kontrasztot alkot, ők néha olyanok, mintha túl tökéletesek lennének. Manapság sajnos nem vetítik a filmet, pedig érdemes megnézni. youtu.be/S2TSYe9twv0
Posted on: Sun, 16 Jun 2013 18:44:05 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015