A Költségvetési Tanács a 2012. II. félév - 2013. I. félévi időszakot véleményezve teljesíthetőnek tartja a 2013-as hiánycél betartását - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság „Költségvetési politika - gazdasági növekedés" című közös szemináriumán. Az elmúlt időszak véleményezése mellett a Költségvetési Tanács helyzetét is értékelte a Tanács elnöke. Elmondta, a tanács a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben megfogalmazott kötelezettségének tett eleget, amikor véleményt alakított ki a központi költségvetés végrehajtásának helyzetéről és az államadósság alakulásáról egyfelől a 2012. évi II. félévi folyamatok, másfelől a 2013 I. félévének folyamatai alapján. Kovács Árpád hangsúlyozta: a KT szerint 2012-ben a gazdaság teljesítménye - alapvetően egyszeri hatásoknak (elektronikai vállalatok termelésáthelyezése, mezőgazdaság gyenge teljesítménye), elmaradó konjunkturális feltételeknek és részben a stabilizációt célzó kormányzati lépéseknek tulajdoníthatóan - elmarad a tervezett és az év közben várt szinttől. Ugyanakkor lényeges, hogy a 2012-ben több lépésben végrehajtott kiigazító lépések, részben a beruházások mérsékeltebb szintű teljesülése, messze meghaladó eredménnyel biztosították a hiánycél elérését. „Fontos, hogy a 2012-ben elért költségvetési stabilitás hozzájárult, hogy 2013-ban a gazdasági növekedés megalapozására lehessen a figyelmet fordítani" - emelte ki a KT elnöke. Kovács Árpád a 2013 I. félévi folyamatok alapján a KT véleményét összefoglalva kifejtette, hogy az államháztartás központi alrendszerében a bevételeknél elmaradások tapasztalhatóak, amelyek összefüggnek egyfelől a makropálya alakulásával, másfelől viszont a túlzott kormányzati becslésekkel. A GDP arányos hiány és az államadósság az első félévben hozott kormányzati intézkedéseknek, bevételnövelő törvényváltozásoknak köszönhetően éves szinten a tervezettnek megfelelően tarthatók - összegezte a KT álláspontját Kovács Árpád. Külön hangsúlyozta, hogy ehhez szükség lesz az Országvédelmi Alap, mint legfőbb tartalék részbeni vagy egészbeni fel nem használására is. Kovács Árpád kijelentette: „a bevételi előirányzatok teljesülésének - a KT által is előre jelzett - kockázatai rávilágítottak, hogy ezen a területen megalapozottabb tervezőmunkára van szükség". Így az utólagos, befektetői bizalmat rontó lépések elkerülhetőek - tette hozzá. Kovács Árpád előadásának második részében foglalkozott a Tanács stabilitási törvényben foglalt feladataival és teljesítésük feltételeivel, különös tekintettel a napvilágot látott IMF-EU ajánlásokra. Ez utóbbiak a KT elemzési hatáskörének erősítését, a KT erős jogosítványával történő összhangba hozását, illetve makroszintű költségvetési alapforgatókönyvek kidolgozása képességének erősítését szorgalmazzák. Kimondta, hogy a Költségvetési Tanács megítélése szerint a jelenlegi keretek működőképességét, hasznosságát a számos határozat, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank szakmai műhelyeinek és a kiépülő Titkárságnak, a kutatóintézetek bevonásának, a közgazdasági műhelyek szerepvállalásának eredményei jelzik. „Ugyanakkor kétségtelen, hogy a képességek fejlesztése a még megalapozottabb véleményekhez, a belső és külső elfogadottság erősítéséhez nélkülözhetetlen, és ennek elérése a KT küldetésének része" - hangsúlyozta Kovács Árpád. Az KT elnöke továbbfejlesztési lehetőségként és feladatként a kockázatok számszerűsítését, az államháztartás bevételi és a kiadási oldalát érintő új szabályok hatásvizsgálatát, az érzékenységi vizsgálatok kiterjesztését, az adósság-szabály betartása ellenőrzésének még sokoldalúbb megalapozását jelölte meg. Domokos László: Az ÁSZ rajta tartja a szemét a költségvetésen Elemzéseivel az Állami Számvevőszék is hozzájárult ahhoz, hogy a Költségvetési Tanács tavaly és idén minden döntését megalapozottan és konszenzussal hozta meg - mondta el Domokos László ÁSZ-elnök, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság „Költségvetési politika - gazdasági növekedés" című szemináriumán. Hozzátette: az ÁSZ szisztematikus ellenőrzései nélkül a Tanács nem tudott volna megalapozott véleményt adni az államadósság-szabály teljesüléséről. Domokos László „a költségvetési törvényjavaslat véleményezésének tanulságai. Szinergiák a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék tevékenységében" című előadásában kifejtette: azzal, hogy 2011. január elsejétől az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnökei a Költségvetési Tanács (KT) tagjai lettek, jelentősen kibővült a KT eszköztára, az átalakítás óta ugyanis a Tanács szakmai hátterét a két intézmény kutató-elemző kapacitása adja. „A „bölcsek tanácsa" típusú testületet egy olyan háromtagú tanács váltotta fel, amelynek - a köztársasági elnök által kinevezett szakértő elnöke mellett - hivatalból tagja a kormánytól független két intézmény elnöke" - fogalmazott Domokos László. Az ÁSZ elnöke előadásában kifejtette: az elmúlt két évben a Költségvetési Tanács működésére az együttműködés volt jellemző. Mint fogalmazott: „a gyakorlatban is érvényesült a szinergia." Domokos László hozzátette: ebből a szempontból a legfontosabb körülmény az, hogy az ÁSZ ellenőrzései révén folyamatosan, szinte az év egészében nyomon követi a költségvetési folyamatokat, hiszen az év elején kezdődő zárszámadási ellenőrzés még véget sem ér, amikor megkezdjük a költségvetési törvényjavaslat véleményezését megalapozó ellenőrzést" - mutatott rá az Állami Számvevőszék elnöke. Mint mondta 2012-ben nyolc alkalommal ülésezett a Költségvetési Tanács, a készülő költségvetést pedig - a módosítások miatt - öt alkalommal kellett véleményeznie. Domokos László rávilágított: az ÁSZ rendszeresen ellenőrzi a költségvetés alakításában meghatározó szerepet játszó intézményeket - az Államkincstárat, az Államadósság kezelő központot, önkormányzatokat, kórházakat, egyetemeket. Az elnök kifejtette: „a Tanács munkájának minél hatékonyabb támogatása érdekében az ÁSZ fő törekvése az volt, hogy a költségvetéshez kapcsolódó ellenőrzéseinek eredményeit rendszerezetten beépítse a Tanács döntés-előkészítési folyamatába." Ennek érdekében az ÁSZ három fontos intézkedést tett - mondta el Domokos László. Az ÁSZ a zárszámadási és a költségvetés véleményezését megalapozó ellenőrzés részeként egy monitoring rendszert alakított ki, amely a tárgyévi költségvetési folyamatok szisztematikus megfigyelését és értékelését tette lehetővé. Emellett a Számvevőszék új módszertant készített és adott közre „Módszertan Magyarország költségvetéséről szóló törvényjavaslat véleményezését megalapozó ellenőrzéshez" címmel, valamint módszertani segédletet állított össze az államadósság-szabály betartásának ellenőrzéséhez - részletezte az intézkedéseket Domokos László. A harmadik intézkedésről szólva Domokos László rámutatott: a Tanács legfontosabb feladata az államadósság-szabály teljesülésének megítélése. Mint mondta: az ÁSZ konkrétan ellenőrizte, hogy az adósságmutató egyes elemeit a kormányzati szervek szabályszerűen állapították-e meg. E-nélkül a szisztematikus ellenőrzés nélkül a Tanács nem tudott volna megalapozott véleményt adni az államadósság-szabály teljesüléséről - mutatott rá az ÁSZ elnöke. A Tanáccsal kapcsolatos feladatok az ÁSZ tevékenységére is visszahatnak - mondta el Domokos László. Felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ 2011. óta szisztematikusan ellenőrzi, illetve elemzi azokat a kockázatokat, amelyeknek a bekövetkezése növeli az államadósságot, azaz negatívan hat az államadósság-szabály teljesülésére. Ilyenek az önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzése, az állami és önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok vagyongazdálkodásának ellenőrzése, vagy a monetáris politikai költségvetési kockázatairól készített elemzés - tette hozzá az elnök. Domokos László előadása végén hangsúlyozta: „az ÁSZ elemzéseivel hozzájárult ahhoz, hogy a Tanács 2012-ben és eddig 2013-ban is valamennyi döntését megalapozottan és konszenzussal hozta meg, valamint a Kormány, illetve az Országgyűlés a Tanács számos javaslatát figyelembe vette a költségvetéssel összefüggő döntései során." Ily módon az Állami Számvevőszéknek a Költségvetési Tanács munkáját segítő tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy az Országgyűlés megalapozott, alátámasztott, a kockázatokat kezelő, valamint az adósság csökkentését lehetővé tevő költségvetést fogadjon el és ezek a szempontok a költségvetés évközi módosításai során is érvényesüljenek - szögezte le előadásában Domokos László.
Posted on: Wed, 17 Jul 2013 11:07:45 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015