A filozófia világnapján - egy kirúgott baloldali filozófus gondolatai: Én nem léptem be egyik pártba se,. Ha lesz elég pénzem és időm, saját egyesületet vagy pártot fogok alapítani, amely a kultúrszocializmust tűzi ki célul. Híreim: újra tanítok, amely, szerintem, jól halad a Leövey Klára Szakközépiskolában. A tanulóim többsége hajlandó részt venni az órai munkában. Nekem úgy tűnik, hogy a többi tanár túl szigorú, ezért osztogatnak egyeseket. .. Elkezdtem a diplomamunkámon (a szakdolgozatomon) gondolkodni, amely a teljes foglalkoztatásról, az adóknak a foglalkoztatásra gyakorolt szerepéről és általában az állam szerepéről fog szólni. Ha tudsz valamilyen adatot a közfoglalkoztatásról, azt bizonyára jó lenne beleírni a szakdolgozatba. Történelmi távlatból szemlélve, a mostani társadalmi rendszer (a kapitalizmus) egy tévút, amely vissza-viszatér. A marxizmus - egy tökéletlen gyógyszer volt erre. A versengő demokrácia is - rossz gyógyszer. A modern nyugati világban demokratikusnak nevezett politikai verseny ugyanis az arisztotelészi erények közül csak 1-et jutalmaz, a bátorságot. Ez magyarázza Orbán Viktor, Torgyán József, Gyurcsány Ferenc sikereit. Emiatt háttérbe szorul 3 másik fontos arisztotelészi erény: az igazságosság, a mértéktartás és a bölcsesség. Egyébként ezeket összefoglalva is nevezhetjük bölcsességnek, így alapvetően két fő arisztotelész erény van: bátorság és bölcsesség. Az ország boldogságához olyan vezetők kellenének, akiben van elég bátorság és bölcsesség. A nyugati típusú (versengő) demokráciákban a politikai versenyt törvényszerűen azok nyerik, akik leginkább hajlandóak konfliktusokat felvállalni, eltűrni, konfliktusokat megnyerni. Ilyen tevékenységre gyáva emberek nem alkalmasak, tehát, törvényszerű, hogy a gyáva vagy a konfliktusokat kerülni szerető, harmonikus lelkű emberek (pl. nők) - kevésbé sikeresek a politikában. De vajon jó politikusokat jutalmaz-e ez a fajta szelekciós rendszer - a versengő demokrácia? Szerinterm, nem. Platón timokráciának nevezi azt, amikor katonák irányítják az államot, tehát azok, akikben elég bátorság, erő van, de nincs elég bölcsesség (igazságosság, önmérséklet). Platón szerint az ideális államot filozófusok (a bölcsességgel rendelkezők) irányítják. A Római Birodalmat általában katonacsászárok irányították. Ez a rendszer, amely a kényszerre épült, idővel tönkretette a belső harmóniát. Ezért terjedt el egy ellenkultúra - a kereszténység. Az ókori zsidóságot a papok, tehát az írástudók irányították. A középkorban .Európában kettős hatalom, kettős irányítás volt: a katonai hatalmat a nemesség, a szellemi hatalmat a papság képviselte. A király ezen két hatalmi központ, uralkodó osztály megbízásából, esetleg ezekkel konfliktusokat felvállalva aralkodott. Az ősmagyarokat egy ideig két vezető irányította, egy katonai vezető (a gyula) és egy szellemi vezető (a kende vagy kündü). A kettős (katonai és szellemi, tehát kényszerítésre és meggyőzésre épülő) irányítás viszonylag hosszű ideig eredményezhet stabilitást. A pusztán katonai (kényszerítő erőre épülő) irányítás - csak rövid ideig eredményez stablitást. Ezeket a téziseket tudományosan le lehet vezetni, bizonyítani. Mi az állam? A hatalom gyakorlója törvények által biztosított erőszakmonopólium révén. Mi a hatalom? Képesség másokat kényszeríteni, korlátozni és büntetni. Milyen lehet az állam szerepe a társadalomban? A hatalmi egyenlőtlenségeket 1. fenntartja 2. nüveli 3. csökkenti. Arra az államra, amely az egyenlőtlenségeket fenntartja vagy növeli, joggal írhatta Karl Marx, hogy az állam az uralkodó osztály erőszakszervezete. Szent Ágoston szerint az erkölcstelen állam rablóbanda. A jogállam mint az állam egyik változata önmagában nem határozza meg, nem garantálja azt, hogy az állam ne váljék az uralkodó osztály erőszakszervezetévé, rablóbandává, zsákmányszerző állammá. A hatályos törvények, tehát a jogrendszer, törvényhozói törekvéseket fejeznek ki, tehát azoknak a törekvéseit, akik már győzelmet arattak valamilyen hatalmi (politikai, gazdasági) versenyben. Mi a pénz? A hatalom egyik, általában tárgyiasult formája. Akinek pénze vagy kinnlevősége van, annak követelése van a belföldi piaccal vagy azok egyes szereplőivel szemben, akinek tartozása (adóssága) van, attól követelnek, az nem teljesen független, tehát szabadságában korlátozott. A jogrendszer egyik fő funkciója a pénznek mint hatalomnak a műkodését biztosítani: tehát pénzzel hatalmat osztani, a pénzforgalomból eredő hatalmi egyenlőtlenségeket érvényesíteni, tehát az árufedezetet biztosítani, az adósságok behajtását lehetővé tenni, elősegíteni. Mi az információ? A hatalom másik, általában nem tárgyiasult formája. Mi az adórendszer? A pénznek mint hatalomnak az újraelosztása az állam mint hatalomgyakorló által, az állam rendelkezésére álló jövedelmi és vagyoni (számviteli) információk és az állam újraelosztási elvei alapján Az információ nemcsak az állam és az állampolgár, hanem az állampolgárok mint gazdasági szereplők egymás közti viszonyaiban (versenyében) is hatalombefolyásoló szerepet játszik. Tehát, a társadalomban meglévő hatalmi egyenlőtlenségek részben vagyoni (pénzügyi), részben információs egyenlőtlenségek, amelyekre az állam befolyással lehet, annak köszönhetően, hogy az állam a jogrendszer révén rendelkezk hatalommal, erőszakmonopóliummal. Ez teszi lehetővé az anyagi (pénzügyi) és az információs egyenlőtlenségek befolyásolását, valamint a szabadságjogok korlátozását, cselekvések kikényszerítését (pl. börtönbüntetés, hadkötelzettség, tankötelezettség). Az állam erőszakmonopóliumában nyilvánul meg legnyilvánvalóbban az állam hatalomgyakorló szerepe. Az állam szerepének 3. típusa: a hatalmi egyenlőtlenségek csökkentése, az etikus vagy a szociális állam. Az etikus (szociális) állam Mi a szociális állam szerepe konkrétan? Azoknak a hatalmi egyenlőtlenségeknek a megszüntetése vagy mérséklése, amelyek a társadalomban a múlból öröklötten megvannak, vagy amelyek az öröklött hatalmi egyenlőtlenségeknek köszönhetően a jelenben keletkeznek, újratermelődnek. Hogyan termelődnek újra a vagyoni egyenlőtlenségek? Pl. hitelnyújtással. A kapitalizmus mint gazdasági rendszer lényege, hogy lehetővé teszi a kamatszedést, tehát a hatalmi (vagyoni) egyenlőtlenség felhasználást vagyongyarapodásra. A történelmi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kamatszedés révén a vagyoni egyenlőtlenségek nőnek. A hatalmi egyenlőtlenségek az államszervezeten kívüli társadalomban alapvetően vagyoni (pénzügyi) és információs (kulturális) egyenlőtlenségek, illetve ezekre épülő hatásköri egyenlőtlenségek (pl. vállalatokon belüli rangsor, vagyonkezelői, gyámsági jogok). Az államszervezeten belül az erőszakmonopóliumal való élés egyenlőtlenségei, tehát a hatásköri egyenlőtlenségek a jogrendszerből következnek, tehát a társadalmi rendszerből. .. A fentiek alapján az állam befolyásoló szerepe, amely alapvetően az állampolgárok anyagi helyzetére és informáltságára lehet befolyással, az államszervezettől függ, annak összetételétől, formálódásától. Az állam irányítói határozzák meg a pénz és az információ újraelosztási rendszerét, tehát az adó- és támogatási rendszert és az oktatási rendszert. Az állam szerepét, azt, hogy milyen funkciót vállal fel az állam, az befolyásolja, hogy kikből, milyen anyagi helyzetű, informáltságú és motiváltságú állampolgárokből formálódik az államszervezet, illetve az államszervezetet döntően a kezében tartó párt, a kormánypárt. Jelen helyzetben (2013) a magyar állam felvállalt funkcióit alapvetően az határozza meg, hogy milyen anyagi helyzetű, informáltságú és motiváltságú állampolgárokból áll a FIDESZ vezetése. A jelenlegi magyar adórendszer és támogatási rendszer jelen pillanatban nagyrészt a hatalmon levő kormány törekvéseit tükrözi, attól függ, hogy milyen preferenciákat fogalmaz meg a kormánypárt vezetése. A kormánypárt vezetői hozták létre Magyarország új alaptörvényét, az államháztartási törvényt, s minden évben ők alkotják és szavazzák meg a költségvetési törvényt, azok módosítását, az újabb és újabb adóváltozásokat is. Ha rosszul uralkodnak, s az állam szerepét rosszul értelmezvén az egyenlőtlenségeket növelik - ez az országot tönkreteszi, és előbb-utóbb a kormánypárt hatalomvesztését eredményezi. .. Ilyen alapon, tulajdonképpen, a kormánypártnak is érdeke lenne, hogy jól kormányozzon, teljes foglalkoztatást segítsen elő. Ha vszont azzal irritálja az állampolgárokat, hogy tudatosan növeli az egyenlőtlenségeket - ezzel nemcsak a magyar társadalmat teszi tönkre, hanem saját újraválasztási esélyeit is.
Posted on: Thu, 21 Nov 2013 09:20:39 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015