A gyerekek pozitív véleménye győzi meg leginkább a kételkedőket. A közelmúltban sajtótájékoztató volt a Budapesti Műszaki Egyetemen. A téma a hátrányos helyzetben lévők iskolai felzárkóztatása. A program megkísérli a japán ReadyFor egy millió jenes támogatását elérni, hogy ezzel is elősegítse a Komplex Instrukciós Program elterjesztését. Magyarországon magas a hátrányos helyzetűek oktatását végző iskolák aránya, ahol kiemelt szerepe van a tanárok hatékony odafigyelő és gondos tevékenységének és a gyermek központúság előtérbe helyezésének. Ez különösen fontos ebben a válságokkal teli társadalmi világban, ahol lételemmé válik a folyamatos belső értékelés és a kellő önbizalom, hogy ismerjük önmagunkat és képességeinket. A Komplex Instrukció Programban – amely 13 évvel Hejőkeresztúri Modell néven indult útjára – a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában az egyenrangú munkavégzésre. Tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok sikeres közreműködésre és megoldására - tájékoztat dr. K. Nagy Emese docens. A programot a szükség hívta életre. A 90-es évek végén egyre inkább előtérbe került a hátrányos helyzetűek problémája, benne a roma tanulók iskolai felzárkóztatása. Országszerte „érzékenyítő” programok, találkozók, tanácskozások szerveződtek a témában. A hejőkeresztúri iskolában a 90-es évek eleji 27% roma arány 2000-re 50% felé emelkedett. Látva a változást, igényként merült fel, hogy az oktatásunkat hozzáigazítsuk a változó tanulói összetételhez. Az elmúlt 13 év bizonyította a program hatékonyságát. Az iskola 70%-os hátrányos helyzetű tanulói összetétele ellenére minden gyerek (100%) továbbtanul, 65-70%-uk érettségit adó intézményben a megye legjobb középiskoláiban (a hasonló tanulói összetételű iskolákban ez az arány 40-50%). Ebben az évben például a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban két tanulónk speciális matematika és egy kémia tagozaton. Volt már olyan évfolyamunk, ahol az elballagott nyolcadikosok 20%-a kezdte meg a következő tanévet ebben a középiskolában. A program hatására elértük, hogy az igazolatlan hiányzások megszűntek, a bukások száma minimális lett. Ebben az évben nincs egyetlen évismétlőnk sem. Az eredmények biztatóak. Jelentős eredménynek tartom, hogy ha egy egész tantestületet (most már 11-et) sikerül gondolkodásában átformálni és tantestületi szinten megvalósítani a pedagógiai kultúraváltást, miután a tanárok nehezen változtatnak tanítási szokásaikon, nehezen igazítják hozzá munkájukat a gyerekek igényéhez. Azonban, ha a pedagógus értőn fordul a heterogén tanulói csoporthoz, sikereket ér el a tanulók nevelésében-oktatásában. Ebben van a titok. A KIP-es iskolákban minden nap sikereket élnek át a tananyagot átadók. A programot nem célszerű ráerőltetni a felnőttekre. Nem csak a tanulóknál, hanem a pedagógusoknál is fontos az odafigyelő kommunikáció. Fontos feladatnak tekintem, hogy a program bevezetésénél és az átvétel folyamatában is hospitálások, hogy építő javaslatok segítsék a pedagógusok munkáját. És nem elég, ha egy tanár csak a program alkalmazásának a technikáját ismeri. Ebben a folyamatban szükség van a „miért”-ek értésére, például arra, hogy milyen technikát és módszert miért alkalmazok. Ehhez megfelelő szakmai ismeretekre van szükség. Ebben a folyamatban sokat segítenek a gyermekek, akiknek azonnali pozitív véleménye győzi meg leginkább a kételkedőket. Ma napság a pedagógusok többsége a legjobb akarata ellenére nem éri el azt a sikert az osztályteremben, amit elérhetne. A magasabb évfolyamokon gyakrabban találkoznak a gyerekek alulmotiváltságával ennek következtében az alulteljesítéssel. Ehhez szeretnék segítséget, megoldást adni. A Komplex Instrukciós Program szépsége, hogy nem romaprogram, hanem tudásban heterogén tanulói csoportnak szóló tanítási eljárás, módszer. Alulteljesítők, tudásban eltérő szinten lévők minden iskolában megtalálhatóak. Ezért döntött úgy többek között a budapesti Radnóti Gyakorló Gimnázium, hogy bevezeti a programot, igaz, hogy ott nem teljes pedagógus létszámmal. A KIP rendszerű oktatásban magas szintű csoportmunka valósul meg. Olyan osztályokban is, ahol a tanulók között nagy a tudásbeli különbség és kifejezőkészség is tág határok között mozog. A mindennapokban ezt úgy nevezhetnénk, hogy csapatépítő program, ahol mindenkinek megvan a maga feladata. Ezért alkalmas a hátrányos helyzetű, tanulásban lemaradt tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére nem csak a tanórákon, hanem az iskolai munkában is. Az osztályon belüli rangsorbeli problémák felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak. A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra. Lehetővé válik a sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása. Valójában mindenki hozzá tudása legjavát. Megteremtődik az esélyegyenlőség az osztálytermi munkában. Kezelhetővé válnak a rangsorbeli problémák. Így a tanulók hatékonyan működnek együtt. A Komplex Instrukció Programnak három fő jellemzője van: A többféle képességet felszínre hozó tananyag összeállításánál elsődleges cél. A tanulók magasabb szintű gondolkodása kerül előtérbe egy központi téma, egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka segítségével. A nyitott végű, több megoldást kínáló feladatok biztosítják a tanulók egymástól független, kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességének fejlesztését. A módszer egyik legfontosabb jellemvonása, hogy a feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé. A különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére a csoportmunka által-. A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy megtanítsa a gyerekeket a feladatok sikeres megoldására a csoporton belül. és az együttműködési normákra – ez a második fő jellemező. Mód van a munkában a meghatározott szerepek elsajátítására. A tanárnak az óra során alkalma nyílik a csoport egésze és a csoporttagok egyedi munkájának követésére, és az osztályon belüli hierarchikus rendnek a megváltoztatására. Alapjában véve felelős a csoporton belüli egyenlőség kialakulásáért. Ez a harmadik fő szempont. Ahhoz, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a tanulásban előmenetel, a tanárnak tudnia kell a diákok között kialakult státusproblémák kezelését. Tudjuk, hogy a csoportmunka során a tanulók nem egyenlő mértékben vesznek részt a munkában. Emiatt a tanulásban való részvétel is egyenlőtlen lesz. A KIP eddigi kutatási eredményei azt támasztják alá, hogy minél többet beszélget és dolgozik együtt a csoport, annál többet tanulnak a gyerekek. Azok a tanulók tanulnak kevesebbet akik a közösségből társadalmi okok miatt kirekesztődnek és azok, akiknek tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt venni a közös munkában. Emiatt tanulnak kevesebbet, mint azok akik aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedők nagyobb befolyást gyakorolnak a csoport döntéshozatalára. Gyakrabban kérik őket segítségadásra és több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek. Az utóbbiak véleményét általában figyelmen kívül hagyják (ez a megnyilvánulás a státusprobléma jelensége). Ezt küszöböli ki a módszer azzal, hogy a felszínre hozza a „kirekesztettek” képességeit és így a véleményük elfogadását a csapatmunkában.. Az elmúlt 13 év pozitív eredményeit látva törekvésem, hogy segítségemet ajánljam fel a hasonló helyzetben lévő iskoláknak problémáik kezeléséhez. 2010-ben egy, 2011-ben nyolc, 2012-ben további egy iskola döntött a Komplex Instrukciós Program – Hejőkeresztúri Modell átvétele mellett. Ezt biztató eredménynek tartom. Rozs Borbála
Posted on: Thu, 27 Jun 2013 16:43:31 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015