A magyar forint története A forint a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt, illetve a történelem során más országokban is használták. (ErrÅ‘l részletesebben lásd a forint és Osztrák–magyar forint szócikkeket!) A második világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945–1946 évi hiperinflációt követÅ‘en a pengÅ‘ helyett a mai magyar forintot. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1 Ft = 0,0757575 gramm arany. 1 kg arany = 13210 Ft. 8.700/1946 (VII.29) M.E. rendelet. A forint váltópénze a fillér lett, de ez 1999 óta már nincs forgalomban. A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, várhatóan még sokáig forgalomban lesz. Kivonásának idÅ‘pontja egyelÅ‘re még bizonytalan. A legutóbbi közlés szerint legalább 2018 és 2020 között vonhatják ki a forgalomból. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követÅ‘en kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történÅ‘ cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történÅ‘ átszámÃtása kötelezÅ‘vé válik. Érmék Az elsÅ‘ magyar pénzérméket 1946-ban készÃtették el 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint cÃmletekkel. Ezt az érmesort kisebb változtatásokkal és bÅ‘vÃtéssel (50 fillér, 10, 20 forint) egészen 1989-ig verték. A rendszerváltozás után teljesen új tervezésű 1 forint – 200 forint közötti forgalmi érméket adtak ki, a filléreket pedig 1999-ig fokozatosan kivonták. Az elsÅ‘ bicolor érmét, a jelenleg is forgalomban lévÅ‘ százforintost 1996-ban verték. 1998-ban kivonták a 200 forintos érmét. 2002 óta minden évben adnak ki forgalmi emlékpénzeket. Kifejezetten a gyűjtÅ‘k számára vert emlékpénzek szÃnesfémbÅ‘l, ezüstbÅ‘l és aranyból is készülnek. 2008. március 1-jén kivonták a pénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket, mivel ezek kicsapódása több milliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak. A nem 0-ra vagy 5-re végzÅ‘dÅ‘ árakat kerekÃteni kell, aminek szabályairól az Országgyűlés törvényt hozott.[2] Eszerint a 0,01 és 2,49 forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re kell kerekÃteni. A pénztárgépeket és más szoftvereket nem készÃtették fel erre, mert számÃtások szerint 25 milliárd forint költséget jelentene az átállás, ehelyett a számÃtásokat fejben kell elvégezni, a számlákon pedig a pontos összeg szerepel. A 200 forintos érmét 2009. június 15-én újra bevezették, ezúttal bicolor formában. Bankjegyek A jelenleg forgalomban lévÅ‘ bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. PapÃrjuk a DiósgyÅ‘ri PapÃrgyárban készül. Méretük egységesen 154 mm x 70 mm. Minden bankjegyen megtalálható jelzések: elÅ‘oldalon: értékjelzések, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hitelesÃtÅ‘ aláÃrások, Magyarország cÃmere hátoldalon: értékjelzések, illeszkedÅ‘jel, csökkent látóképességűek számára kialakÃtott jel A bankjegysorozat elsÅ‘ tagját, a 200 forintos bankjegyet 2009. november 15-én kivonták a forgalomból.
Posted on: Wed, 07 Aug 2013 17:02:07 +0000
Trending Topics
© 2015