Gazdagok és szegények: sehol sem nő úgy a szakadék, mint nálunk 2013. augusztus 16., 15:25 Privátbankár Cimkék megszorítás , támogatás , szegénység , Gini , társadalom , jövedelem , egyenlőtlenség , társadalmi egyenlőtlenség , EUROMOD , ISER Magyarországon növekedtek a legjobban az egyenlőtlenségek a válság kitörése óta egész Európában. Emiatt folyamatosan távolodunk a skandináv modelltől és haladunk a mediterrán államok felé. A válság sújtotta országok némelyikében viszont csökkent a relatív szegénységi ráta, ami azt jelzi, hogy a kisebb tortából arányaiban több jut a szegényeknek. Növekedés 2013 konferencia – új eszközök, új irányok Privátbankár.hu - 2013. szeptember 18. Mekkora megszorítást bírnak ki az emberek? Az európai adósságválsággal, illetve annak lehetséges megoldásaival kapcsolatban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mennyi egy-egy országban a lakosság teherbíró képessége. A sztrájkok és tüntetések intenzitása miatt nem csak a politikusoknak, hanem a közgazdászoknak is egyre gyakrabban kell mérlegelniük, hogy vajon a költségvetési kiigazításra kényszerülő országokban milyen nagyságú és szerkezetű az a megszorítás, amely mellett a szegénységből és az egyenlőtlenségből fakadó társadalmi feszültségek még kezelhetőek. A kérdés eldöntését azonban sok egyéb tényező mellett megnehezíti némileg az összehasonlítható adatokat tartalmazó nemzetközi adatbázisok és kiadványok hiánya. Éppen ezért nagy jelentőségű és hiánypótló a háztartatási szintű adatfelvételekkel kapcsolatos uniós kutatásokat (EUROMOD) összefogó brit székhelyű Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet (ISER) legújabb műhelytanulmánya. Az írás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a válságba került országokban sem feltétlenül jár együtt a komoly költségvetési megszorítás az egyenlőtlenségek növekedésével - sőt... A másik pedig, hogy a magyar helyzet érdemben megváltozott az elmúlt években. Nem állunk rosszul, de az irány aggasztó Az egyik leggyakrabban használt szegénységi mutató a relatív szegénységi ráta, ami azt mutatja meg, hogy a lakosság hány százaléka él a mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb jövedelemből. Ebből a szempontból az északi országok mellett az átlagnál sokkal kedvezőbb a helyzet Csehországban és Szlovákiában, míg a legnagyobb relatív szegénységi rátával a mediterrán országok mellett az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott dél-európai országok és a balti államai rendelkeznek. Hazánkban a relatív szegények aránya 12,6 százalék, ami némileg alacsonyabb az Európai Unió átlagánál, ám a változás iránya nem megnyugtató: három év alatt 0,6 százalékponttal emelkedett az mutató értéke, miközben az uniós átlagban 0,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi részben azzal magyarázható, hogy míg a válság által jelentős reálgazdasági visszaesést elszenvedő, majd később komoly költségvetési megszorítást végrehajtó Litvániában és Észtországban jelentősen emelkedett a relatív szegénységben élők aránya, addig a hasonló utat bejáró Romániában, Spanyolországban és Görögországban (!) érdemben csökkent a mutató értéke. Hogy nőhet a szegények száma, ha több a támogatás? A szerzők a fentieken túl azt is számszerűsítették, hogy a piaci jövedelmeken felül milyen mértékben volt képes csökkenteni (vagy akár növelni) a relatív szegénységi rátát a nyugdíjrendszer, valamint az állami adók és támogatások rendszere. Általánosságban azt lehet mondani, hogy az előbbinek sokkal jelentősebb a szerepe: míg az unió egészében átlagosan csupán a piaci jövedelmeket figyelembe véve a relatív szegénységi ráta 35,9 százalék volt 2012-ben, addig a nyugdíjrendszernek köszönhetően ez a szám 18,7 százalékra mérséklődött, az állami adóak és támogatások hatásával együtt pedig 14,8 százalékra. Bár ez arra utal, hogy a nyugdíjrendszer szerepe (hiszen sokkal nagyobb kiadási tételt jelent) fontosabb a szegénység elleni harcban, mint az egyéb eszközök, az országok közötti különbségek miatt érdemes az utóbbit egy kicsit alaposabban megvizsgálni. A számok ugyanis azt jelzik, az adók és a támogatások együttes hatása több országban is növeli a relatív szegénységi rátát! Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy ezekben az országokban a legalacsonyabb jövedelműek egy része (például aki nem nevel gyermeket) több adót fizet, mint amekkora támogatásban részesül. Ezek egyébként nem véletlenül jellemzően épp azok az országok (Lengyelország, Görögország, Bulgária), ahol a szegénységi ráta összességében is viszonylag magas. Magyarországon az adók és támogatások együttes hatása 2,8 százalékponttal csökkenti szegénységi rátát, azonban a tendencia ebből a szempontból is csökkenő: Görögország, Lettország, Litvánia és Luxemburg mellett hazánkban is érdemben (több mint egy százalékponttal csökkent) a mutató értéke, miközben Romániában és Máltán több mint egy százalékponttal emelkedett az állami szerepvállalás hozzájárulása szegénység csökkentéséhez. Nagyot romlott a helyzet Magyarországon Míg a relatív szegénységi ráta a jövedelemeloszlás alsó felét igyekszik megragadni, addig a Gini-index az egész lakosságon belüli egyenlőtlenségeket számszerűsíti (0 és 100 százalék közötti értéket vehet fel, minél nagyobb, annál nagyobb az egyenlőtlenség). A számok nagyjából hasonló jelenségre utalnak, mint a relatív szegénységi index: élen Szlovénia „csatlakozott” a skandináv államokhoz, valamint Csehországhoz és Szlovákiához, míg a legnagyobb egyenlőtlenség a Balti államokban, és a déli országokban van. Magyarország ugyan a kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozik, az elmúlt három évben azonban radikálisan romlott a helyzet ebből a szempontból is: míg az EU-ban átlagosan 0,1 százalékponttal csökkent az egyenlőtlenség, addig Magyarországon 2,6 százalékkal emelkedett a mutató értéke. Ez különösen annak fényében jelentős változás, hogy egyedül Litvániában emelkedett 1 százalékpontnál nagyobb mértékben (1,3 százalékponttal) a mutató értéke, miközben 2009 és 2012 között a társadalmi egyenlőtlenségek érdemben (tehát legalább egy százalékponttal) csökkentek Görögországban, Portugáliában és Bulgáriában. Értékeld a cikket Jelenlegi értékelés Hozzászólások : 9 db Hozzászólok » Megosztás RSS Twitter Küldés e-mailben Nyomtatás Szóljon hozzá - számít a véleménye! Új hozzászólás Hozzászólás elküldése KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Makro 1000 milliárd euróhoz közeledik a spanyol államadósság 2013. augusztus 19., 09:52 1000 milliárd euróhoz közeledik a spanyol államadósság Miközben egyre több a megszorítás, a spanyolok soha nem voltak ennyire eladósodva. Egy év alatt több mint 17 százalékkal emelkedett az államadósság. Ingatlan Nagyon rég kellett ilyen keveset dolgozni egy lakásért 2013. augusztus 19., 08:00 Nagyon rég kellett ilyen keveset dolgozni egy lakásért Az árak alacsonyak, a jövedelmek növekednek, a hitelek egyre olcsóbbak - végre feltámadhat a magyar lakáspiac. 13 éve nem volt ennyire jó vétel a magyar ingatlan. Makro A németeknek megtetszett a rezsicsökkentés? Az SPD ezzel kampányol 2013. augusztus 16., 17:29 A németeknek megtetszett a rezsicsökkentés? Az SPD ezzel kampányol Egyebek mellett adócsökkentéssel és az árak hatósági szabályozásával mérsékelné a villamos áram lakossági árát az ellenzéki német szociáldemokrata párt (SPD). Címlapon Rettegünk a munkanélküliségtől 2013. augusztus 26., 07:28 Rettegünk a munkanélküliségtől Miközben az üzleti bizalom kissé javult augusztusban, a lakosság egyértelműen pesszimistább lett. Összességében a foglalkoztatási hajlandóság nem romlott számottevően, ennek ellenére egyre jobban félünk a munkanélküliségtől. UTÁNAJÁRTUNK Megneszeltek valamit? Kik shortolják az OTP-részvényeket? Megneszeltek valamit? Kik shortolják az OTP-részvényeket? 14283 megtekintés 26 napja Két új szereplő is megjelent a piacon, az egyik nem sokkal a nagy áresések előtt. Új veszélyek fenyegetik a költségvetést Új veszélyek fenyegetik a költségvetést 2887 megtekintés 2 napja Tovább zsugorodtak az adóbevételek, kevésbé rózsás az önkormányzatok helyzete és technikai tételek is rontják a költségvetés helyzetét. Elemzés. Az acélvárosi történet Az acélvárosi történet 1207 megtekintés 3 napja Az idei, sorrendben már az ötödik veszteséges éve lehet a Dunaferrnek. Akárcsak Európa más acélgyártó vállalatainak. Brüsszel a focipénzek nyomában Brüsszel a focipénzek nyomában 1654 megtekintés 4 napja A hosszabbítás előtt álló C. Ronaldo után a Real Madridnak 15 millió euróval kell többet fizetnie, mint eddig, mert a válság elsöpörte a Beckham-törvényt. Gazdagok és szegények: sehol sem nő úgy a szakadék, mint nálunk Gazdagok és szegények: sehol sem nő úgy a szakadék, mint nálunk 5041 megtekintés 9 napja Magyarországon növekedtek a legjobban az egyenlőtlenségek a válság kitörése óta egész Európában. Emiatt folyamatosan távolodunk a skandináv modelltől és haladunk a mediterrán államok felé. Temérdek pénz szakadt ránk, de Brüsszel ma már csak a rezsire ad Temérdek pénz szakadt ránk, de Brüsszel ma már csak a rezsire ad 11211 megtekintés 12 napja A hétéves uniós ciklusnak nagyon jó pozícióból futottunk neki, majdnem annyi pénzt kaptunk a közösből, mint Németország. Most pedig ott tartunk, hogy Brüsszel csak a villanyszámlára ad pénzt. Legyőzni az államadósságot: itt egy megoldás Legyőzni az államadósságot: itt egy megoldás 5540 megtekintés 18 napja Az eurózóna válságának egyetlen megoldása, ha az Európai Központi Bank által felvásárolt államkötvények értékét soha nem kell visszafizetni – állítja két neves közgazdász. Így legalább a vétkes országok is hozzájárulnak a mentés költségeihez és a szerzők szerint az inflációtól sem kell félni. Befektetési alapok: hova menekülhetünk a kamat megsarcolása elől? Befektetési alapok: hova menekülhetünk a kamat megsarcolása elől? 8714 megtekintés 18 napja Mely alapok lesznek EHO-mentesek, azaz felelnek meg annak az új adókedvezménynek, amely szerint a többségében állampapírokba fektető alap hozama nem EHO-köteles? Erről kérdeztük a magyarországi alapkezelőket. A válaszadók többsége gyorsan átalakítja 1-2 alapját, más inkább a magas hozamra koncentrál. Elég nagy szélben a pulykák is repülnek... Elég nagy szélben a pulykák is repülnek... 2385 megtekintés 24 napja ...de kérdés, meddig fúj az a szél és ki fog pulykának számítani – teszi fel a kérdést a tőkepiacot belülről ismerő szakember. A hazai intézményi befektetői szektorról, a külföldi bankok itteni leányvállalatainak gondolkodásáról, az OTP nemzetközi üzletágáról beszélt Barlai Róbert, az OTP ügyvezető igazgatója a Gazdasági Rádiónak. Devizaadós-mentés után hektikusabb euró/forint árfolyamot várhatunk Devizaadós-mentés után hektikusabb euró/forint árfolyamot várhatunk 11812 megtekintés 25 napja Míg korábban a forintárfolyam viszonylag stabil volt, a kamatszintet viszont néha 2-3 százalékkal is meg kellett emelni, nemsokára fordítva lehet, legalábbis a devizahitelek kivezetése után. Az MNB lépéseiről, állampapírjaink várható teljesítményéről, a külföldi hedge fund-menedzserek gondolkodásmódjáról, a forint kilátásairól beszélt Barlai Róbert, az OTP ügyvezető igazgatója a Gazdasági Rádiónak. Megneszeltek valamit? Kik shortolják az OTP-részvényeket? Megneszeltek valamit? Kik shortolják az OTP-részvényeket? 14283 megtekintés 26 napja Két új szereplő is megjelent a piacon, az egyik nem sokkal a nagy áresések előtt. Új veszélyek fenyegetik a költségvetést Új veszélyek fenyegetik a költségvetést 2887 megtekintés 2 napja Tovább zsugorodtak az adóbevételek, kevésbé rózsás az önkormányzatok helyzete és technikai tételek is rontják a költségvetés helyzetét. Elemzés. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 LEGFRISSEBB Viharok jönnek: már majdnem minden megyére figyelmeztetést adtak ki Ötször drágább lett a készpénzfelvétel díja 298 forint alatt nyitott az euró Matolcsy olyat vághat, amilyet még soha Pénztárgépek: a NAV 30 nap türelmi időt ad Jó barátainknak csapott oda a Fitch Rettegünk a munkanélküliségtől A görögök csak kérni tudnak Tovább emelkedhet a benzinár Problémamegoldás helyett osztogatás a közoktatásban Tovább FACEBOOK
Posted on: Mon, 26 Aug 2013 07:20:36 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015