Miért nem jó a földlabdás növény? szerző: Valló László Rászoktattak minket a faiskolák a földlabdás (konténeres) növények telepítésére. Amelynek kétségtelenül vannak előnyei, így például, hogy szinte egész éven át ültethetők, s maga az ültetés könnyen, gyorsan elvégezhető. (Arról a nagy csaliról már nem is beszélve, hogy sok konténeres fácskán már ott díszelegnek az első gyümölcsök is; ki tud az ilyennek ellenállni?) Fotó: Ujvári Sándor Ám a hátrányokról szemérmesen hallgatnak a faiskolák. Márpedig vannak hátrányok, olyannyira, hogy a holland faiskolások számára meg is tiltották jó néhány növény konténeres forgalmazását. Vajon miért? Leginkább azért, mert a konténerben nevelt (sokszor túlkoros) fácska kínjában sűrű, csökött gyökérzetet nevel. Ha az ilyen növényt elültetjük, erős gyökérágak híján nem tud megkapaszkodni a talajban (ezért karózni kell), de ami ennél sokkal nagyobb baj, hogy csökött gyökérzetével csak nagyon kis térből képes összegyűjteni a vizet és a tápanyagot. Ezért van például, hogy az ilyen konténeres fák azután tömegesen pusztulnak el az aszályos nyárban, ha a rendszeres öntözésükről nem gondoskodnak. Másfelől, amíg a növény a kényszer szülte, csökött gyökereitől megszabadul, és a talajt nagy térben behálózó, normális tartó és fölszívó gyökereket fejleszt, az jó időbe telik, és fácskánk addig csak vegetál. Adjunk tehát előnyt a szabadgyökerű gyümölcsfacsemetéknek. Már csak azért is, mert ma ültetett fáink évtizedeken át társaink lesznek a kertben, nem mindegy, hogyan indítjuk útjukra őket. Ne sajnáljuk a fáradságot: gyümölcsfáinknak legalább 80 x 80 centiméteres alapterületű és 70-80 centi mély gödröt ássunk. (A ribiszkefélék, a málna és a tüskétlen szeder csemetéjének a 60 x 60 x 60 centis gödör is elegendő.) Ez azért fontos, mert a nagy területen és mélyen megmozgatott, tápanyaggal jól föltöltött talajban a gyökérzet kezdeti, legerőteljesebb fejlődése akadálytalanul mehet végbe. (Ez a föltétele annak, hogy a törzs és a korona is erőteljesen fejlődhessen.) Gödörásáskor a feltalajt (az első két ásónyom földjét) tegyük az egyik oldalra. A harmadik és negyedik ásónyom földjét pedig a másik oldalon halmozzuk. Ezután töltsük meg az ültetőgödör alját érett szerves trágyával vagy kerti komposzttal jó 30 centi vastagon. A trágyát 20 centis feltalajréteggel fedjük, a visszamaradó gödröt az altalajjal töltsük meg, de előtte keverjünk el benne érett trágyát úgy, hogy három rész földhöz egy rész trágyát számítsunk. (Szerves trágya híján foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát munkáljunk a visszatemetett talajba.) Mivel a kitermeléskor úgyis erősen megcsonkolják a fácskák gyökerét, ezért fölösleges annak további kurtítása. Csak az elhalt, roncsolt gyökereket messük vissza az egészséges részig. Ültetéskor csak annyit vegyünk ki a már előkészített gödör földjéből, hogy a fa gyökere visszagyűrődés nélkül, kényelmesen beleférjen. Általában olyan mélyre ültessük, amilyen mélyen a faiskolában volt.
Posted on: Wed, 30 Oct 2013 13:24:57 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015