Nyílt levél Fodor Gáborhoz. Öntől nem vártam el egy Világot Liberálisan Megváltó szerepet, holott szívesen próbálta magát ebben a pózban a társadalom előtt feltüntetni/eladni. Inkább olyan „neo-” irányba tolódó liberálisnak véltem/vélem, aki még ad valamit az egyetemesnek vélhető konvenciókra. Mindezt az Ön politikai megjelenésének változásaiból véltem felismerni. Ön megjárta a Fidesz > SZDSZ > Fidesz politikai utat, majd valami független/magányos, nem megértett liberális szerepben kereset magának elmélkedéshez esélyt/lehetőséget. Nem tértem ki konkrét szerepvállalásaira, csak politikai orientációira… Most ismét kikötött egy új, liberálisnak deklarált szerep felvállalásában/bemutatásában (vajon miben lehet még új?). Talán, mostanság egy neoliberális demokrata (sic!), nyugati demokráciát szorgalmazó politikusként próbálja eladni magát. Az útkeresést, a messianisztikus szindrómát, nem kifogásolhatom, mert azért minden politikába tévedt, töprengő emberben, valahol, legalább gondolatvilága mélyén, vélelmezek valamiféle jó szándékú, társadalmat boldogító óhajt/törekvést… Útkeresésében Önt, mostanság, baloldalról megfertőzte a „nyugati/européer demokrácia védelmének” divatos, de hibás politikai terméke… Ha én Önben vélelmezem a jó szándékot, talán Ön is elfogadhatná tőlem az erkölcsi/emberi kötelességemből fakadónak tekintett, Önhöz szóló írásomat/ megszólalásomat. Vagy erre én nem számíthatok? Holott, én nélkülözök a magam számára, minden sanda politikai karrier szándékot… Nem régen kihangsúlyozta valahol, hogy ön sem nem bal-, sem nem jobboldali, hanem liberális. Ez valahol, egy eltemetett jelszóval alliterál, a Csurka-félével: „se nem bal, se nem jobb, hanem magyar”… Isten ments’, hogy ezzel megbántsam Önt; de életem során nagyon sokat hallottam már bombasztikus szlogeneket… Természetesen nem kívánom megvádolni semmiféle nacionalista/soviniszta nemzeti törekvéssel; annak ellenére, hogy (talán) jól tudom, a nemzeti gondolat ébresztésében vezető szerepe volt anno, a nemzeti liberalizmusoknak. Amely már régóta internacionalistává, mai terminológiával globalistává változott át (sic!), és nem tovább fejlődött (sic!). Tény, hogy a liberális gondolkodás elterjesztése, legalább annyiban, hogy fellazította középkori monarchiák világát/ellentmondásait, sőt, felszabadította az utat a puhább/keményebb politikai irányzatok előtt is; beleértve a különböző demokráciákat, a náci/bolsi rezsimeket is. Amelyek még számos lokális rezsimben is feltűntek/realizáltak több-kevesebb rokonságot, de nem azonosságot/testvériséget… Mi magyarok mindegyiket túléltük… Ezekből nekem is jutott: Horthyból, Szálasiból, Rákosiból, Kádárból is. Most éppen, az előbbieket követő, többpárti „nyugati/européer demokráciának” deklarált, de erőszakosan követelt politikai/társadalmi/gazdasági rendszert szeretném még túlélni… Belátom, hogy az utóbbira, már nem mernék fogadni… Bocsásson meg Fodor Gábor, hogy elkalandoztam! De bennem, legalább akkora népboldogító törekvés tombol, mint önben; talán nagyképűen hangzik egy talpastól, de kicsúszott belőlem (hát maradjon itt); talán, még nekem is, egyszerű politikai talpasnak is lehet valamiféle identitása… Ma hajnalban jelentette a Kossuth rádió, hogy Ön mégis úgy döntött, hogy együtt ünnepel október 23.-án a posztszovjet világunk minden jellegzetességeit magán viselő Baloldali tömörüléssel; megindokolva, hogy mindezt a többpárti, „nyugati/européer demokrácia” védelmében teszi; természetesen az autoriter irányba rohanó Orbán Viktor és politikai többsége ellen, stb… Elfogadom, a Baloldalon időszerű lenne Valamilyen Egység. Óriási csalódást okoznak nap-mint nap, éppen balról a „dolgozó népnek”, a mára dekadensé vált felsőbbrendűségi szindrómában gondolkodók körében… Önnek minden áron kell az baloldali, Valamilyen Egységfront? Azt tudom, mert egyre jobban nyilvánvalónak látszik az Egységfront Show-kból, hogy ez a műsor, tulajdonképpen R. Webwer politikai rendező úr választási stratégiájának egy show-ja. (Talán semmi köze a magyar társadalom érdekeihez, csak egy fogadott prókátor, akarom mondani: idegen kampányfőnök.) A bemutatott műsor egy drogféle, amellyel a Fideszt és „megtévedt”/pro-teszt többségét már is győzelmi delíriumba akarja terelni, hogy ezzel lefékezze/megakadályozza az eredményes felkészülését az 2014-es választásokra; mert a magyar ember, már csak olyan, hogy könnyen drogozik… Tudom, a politikai aréna partvonaláról fájdalmas tudomásul venni: Magyarország ma jobban teljesít, mint az előző baloldali kormányok alatt; de én is azonnal hozzáteszem: még nem elég jól teljesítünk, mert a posztszocializmus belső/külső nyavalyái még akadályoznak ebben bennünket… Tudjuk, hogy a neoliberális eszmerendszerbe is beleférhet minden, még a reális/virtuális drog technika is. Elvégre az önmegvalósítás érdekében, neoliberális körökben, minden gátlástanul megengedett… Szerintem, az Ön számára mostanság az lehetne egy racionális kérdés, hogy szabad-e Önnek csatlakoznia a döntően posztszocializmusban szocializálódott, de annak minden nyavalyáit is hordozó MSZP és az őt többé-kevésbé támogatók, csak talpas szinten differenciálódott, balos politikai frontjához… Elvégre, az Ön eddigi politikai karrierje, az ön számára nem engedheti meg tétlenséget… Tudja Fodor Gábor, én csak egy racionálisan konzervatív/liberális, talpas magyar vagyok. De nem neo- és nem magyarkodó formációkban létezem… Ha elolvasásra méltatott, megköszönöm türelmét és tisztelettel/barátsággal köszöntöm! 2013-10-17.
Posted on: Fri, 18 Oct 2013 09:46:20 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015