Részvétel és demokrácia A részvétel a közéletben nem csupán az állampolgár egyik legmagasabb rendű törekvése, aki arra hivatott, hogy polgárként szabadon és felelősen lássa el a maga feladatát másokkal együtt és másokért, hanem egyben minden demokratikus rendszer egyik pillére, továbbá a demokrácia tartós fennmaradásának egyik legfontosabb garanciája. A demokratikus kormányzás meghatározása ugyanis abból indul ki, hogy a nép hatalmakat és feladatokat ruház át emberekre, akik ezekkel a nép nevében, hasznára és érdekében élnek: nyilvánvaló tehát, hogy minden demokráciának a részvételre kell épülnie. Ez egyben azt is jelenti, hogy a polgári közösség tagjainak a maguk szintjén minden információt meg kell adni, meg kell hallgatni és bevonni őket a feladatok megoldásába. 191. A részvétel elvét az állampolgár és az intézmények minden lehetséges kapcsolatában érvényesíteni kell; ennek érdekében különös figyelmet fordítva a történelmi és társadalmi körülményekre, amelyeken belül a részvételnek konkrétan meg kell valósulnia. A tájékoztatás és a nevelés területén komoly munkát követel azoknak a kulturális, jogi és társadalmi akadályoknak a leküzdése, amelyek gátat emelnek az állampolgárnak a közössége sorsában való szolidáris részvétele elé. Különleges figyelmet érdemelnek ezen a téren azok a viselkedésformák, amelyek elégtelen vagy helytelen részvételi módokra, illetve a társadalmi és politikai élet minden szférája iránti közönyre ösztönzik az állampolgárt. Gondolunk itt például azokra az állampolgári törekvésekre, hogy számukra előnyösebb feltételek érdekében „alkut kössenek” az intézményekkel, mintha azok az ő egoista szükségleteik szolgálatában állnának; gondolunk továbbá a választásokon való részvétel megcsappanásának jelenségére, ami sok esetben egészen a teljes távolmaradásig terjed. A részvétellel kapcsolatos problémák között a legszélsőségesebb a totalitárius vagy diktatórikus államrendben élő országok esete, ahol a közéletben való részvétel elemi jogát teljességgel megtagadják, mert azt az állam elleni fenyegetésnek tekintik, valamint azoknak az országoknak a helyzete, ahol e jogot formálisan deklarálják, de az ténylegesen nem gyakorolható; megint máshol pedig a hivatali apparátus áttekinthetetlen szövevénye (demokratúra 5%os küszöbbel, pénzhez kötés indulásnál) veszi el az állampolgártól a lehetőséget arra, hogy a társadalmi és politikai élet tényleges szereplőjeként lépjen fel.
Posted on: Sun, 06 Oct 2013 18:50:40 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015