Zsuzsanna Kiss Lovagi torna Tudjátok, azért mondom ki azt, hogy „szeretet”, mert az angyali lények szeretnek ebben az egészben részt venni. Szeretik ezt megfigyelni. De ez egy érdekes fajta szeretet. Ez ugyanaz a szeretet, amit sokan használtatok elmúlt életeitekben, amikor is egy lovagi tornán mérkőztetek meg (nevetés), lovak hátán, hosszú rudakkal, és ahol az egyik mérkőző fél feketébe öltözött, míg a másik pedig világos ruhát öltött - és ahol egymásnak estetek, egymás ellen voltatok, és - bumm! - az egyik fél leütötte a másikat a lóról. A közönség pedig nevetett, tapsolt és éljenzett, amikor a földön találtad magad azon tűnődve, hogy mi a fene ütött ki a nyeregből. Miért? A közönség azért nevethetett és tapsolhatott, mert tudta, hogy úgyis vissza fogsz szállni a nyeregbe. Tudták, hogy ez nem fog elpusztítani téged. Tudták, hogy valami különös okból kifolyólag folyton újra meg újra visszaülsz a lóra, megragadod a rudat és újra nekilódulsz. De mégis, kivel vívod ezt a lovagi tornát? (A közönség válasza - „Magunkkal” Magatokkal. Abszolút. De miért vívsz lovagi tornát magaddal? Miért? (a közönség különféle válaszokat ad, mint pl: -„Ki tudja?” - vagy - „Szórakozásból”.) Szórakozásból. (valaki azt mondja: „A dráma kedvéért.”) A drámázás miatt. (valaki azt mondja: - „Unalomból.) Unalomból. Jó válasz. Unalomból. (valaki azt mondja: - „Megszokásból”) Megszokásból - ez a legjobb válasz. Megszokásból. Megszoktátok már, hogy fogjátok magatokat, felpattantok a ló hátára, magatokra öltitek a páncél öltözeteteket és önmagatokkal csatáztok. A sötétség a fény ellen. Erő az erő ellen. Ó, és mások ezt izgatottan nézik! Azért izgatottak, mert először is mindig azt akarják tudni, hogy mekkora szenvedéllyel veted ebbe bele magad, hogyan öltöd magadra a páncélruhádat, hogyan viselitek azt magatokon, hogyan ragadjátok magatokhoz a fegyvereteket, hogyan pattantok fel arra a lóra, honnan van erre ekkora mérvű elkötelezettségetek, elszántságotok és energiátok, majd pedig hogyan ütitek ki magatokat a nyeregből! Na ezen már nem sokan nevettek. (nevetés) Hogyan ütitek ki magatokat a nyeregből és estek le a lóról, ahonnan felálltok, majd újra próbálkoztok. Mi lenne, ha holnap reggel, amikor felébredtek, nem öltenétek magatokra a páncélruhátokat? És teljesen meztelenek lennétek - ami alatt azt értem, hogy védekező energia nélkül lennétek - nem Ön, Uram - anélkül az energia védelmi pajzs nélkül lennétek, amit máskülönben minden nap magatokra öltötök. Aminek persze az az értelme, hogy nagyon kemény a külvilág. Vannak olyan napok, amikor úgy érzitek, hogy muszáj magatokra öltenetek azt a védelmet. De mi lenne, ha holnap nem öltenétek azt magatokra, csak azért, hogy meglássátok, hogy így mi történik? Mi van akkor, ha holnap nem veszitek elő a lándzsátokat, nem fényezitek azt ki, nem mossátok le róla a tegnapi vért? Mi van akkor, ha a lándzsát ott hagyod a földön, ahova utoljára esett? Mi van akkor, ha elfelejted azt a lovat? A ló mindössze annak a hatalomnak a szimbóluma, amit arra használtok, hogy bemenjetek az életbe, vagy a napotokba. De mi történne, ha ehelyett mindössze a saját sugárzó Jelenlétetekben tartózkodnátok? Nem ez az egyetlen öltözet, amire szükségetek van? Igazából nem ez az egyetlen eszközötök? Nem ez az az egyetlen egy dolog, amire szükséged van a nap során? De akkor mi fog történni azzal a sötét énnel? Azzal a szembenálló énnel, azzal a részeddel, akivel minden áldott nap csatázol, harcolsz? Vele mi fog történni? (valaki azt mondja: - Integráció!) Nem! Az ugyanúgy továbbra is fel fog ugrani a lovára, meg fogja ragadni a lándzsáját, és üldözőbe vesz téged! (Adamus nevet) Hogy miért? Megszokásból. Megszokásból. Erre lett ki képezve. Ki képezte ki erre? (a közönség válasza: - „Én” ) - Igen. Ma nagyon könnyűek a kérdések. (Adamus nevet) A nehezeket későbbre tartogatjuk. Tehát erre lett betanítva, kiképezve. Része a megszokásnak, része a programnak, a napi magaddal folytatott párbajodnak. De egy idő után kissé bele fog majd fáradni abba, hogy magára öltse a páncélzatát, elővegye a lándzsáját, felpattanjon a lovára, és téged üldözzön. Végül rá fog jönni, hogy integrálódhat. És nem kell majd egész álló nap csatáznod. Namost, ebben a szembenálló sötét harcosban benne vannak a tömegtudat elemei. Benne vannak más emberek elemei - a barátok, a család, a munkatársak elemei. Ezekből az elemekből áll, de ezeket mind te magad vonzottad bele ebbe a szembenálló, ellentétes erőbe. Olyasmi ez, mint a személyes Higgs-bozon részecskéd, ami magához vonzza azt az energiát. És valami valóságosat csinál belőle. Előbb anyaggá, majd tapasztalattá változtatja. Tehát holnap csak vegyél egy mély lélegzetet! Ne fegyverkezz fel! Ne ragadd magadhoz a lándzsát! Ne ülj fel a lóra! Ne vonulj csatába! Egyáltalán semmivel sem kell csatát vívnod. Egyáltalán semmivel. Ezt minél hamarabb felismered, annál jobban fogod magad érezni a megvilágosodásod során. Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet és üdvözöljük a mai összes vendégünket! A csodálatos, szeretetteli angyali létezőket, emberi létezőket - akik mind itt vannak, és részt vesznek ebben. Adamus
Posted on: Sat, 21 Sep 2013 19:39:59 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015