ÁRPA JANKÓ JOHN BAYLERCORN Fogadta három keleti nép nagy király-ura: Árpa Jankónak - eskü rá! - halált kell halnia. Eke kivágta, a kapa rája rögöt huzott, s hirdette új, nagy eskü, hogy Árpa Jankó halott. De jött a szép derűs tavasz s hulltak langy záporok, és Árpa Jankó talpra állt s féltek a gyilkosok. Jöttek a hő nyár napjai, s nőtt Jankó ereje: fejét dárda-kör védte, hogy ne bántsa senki se. S jött szeliden az édes ősz, s ő sápadt, gyenge lett, rogyó szára, csüggedt feje mutatta, hogy beteg. Egyre fakóbb lett, öregebb s fájóbb tekintetű; s ellenségeiből kitört a rejtett, régi düh. Térde alatt levágta nagy és éles fegyverök; és vitték, megkötve, kocsin, mint egy gonosztevőt. Hanyatt fektették; s rá, nehéz furkókkal! s újra rá! Akasztották szelek elé, s forgatták föl s alá. S töltöttek gödröt peremig folyók vizeivel, s beledobták: ússzék, ha tud, ha nem, merűljön el! Teregették a szérüre s úgy kínozták tovább, és amint életjelt adott, lökték idébb-odább. Bősz láng aszalta, perzselő, a csontja velejét; s két kő közt porrá zúzta egy molnár, a fő-pribék. Csapolták szivéből a vért s itták köröskörűl, és mennél többet, a szivük annál jobban derűlt. Árpa Jankó nagy és nemes vitéz volt, büszke hős; vérét ha csak kóstolod is, bátor leszel s erős. Bút-bajt feledtet az a vér és örömöt növel: dalol az özvegy tőle, bár szemét könny tölti el. Árpa Jankót éltesse hát mindnyájunk pohara: dús fiai ne tűnjenek skót földünkről soha! Szabó Lőrinc
Posted on: Sat, 29 Jun 2013 04:44:00 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015