Sajómente internetes hírportálon olvastam, íme a szomorú igazság! A hvg.hu oldalán, 2013.09.03-án cikk jelent meg Kazincbarcikáról, "Kitörés a borsodi zsákutcából: színek és svájci modellek" címmel. Mi sokan, akik itt élünk, egy másik Kazincbarcikát ismerünk, mint amilyen az említett cikkben szerepel. 23 évvel a rendszerváltás után, Kazincbarcikán nem látszanak a fellendülés jelei. A valaha szebb napokat látott város lassú agóniája felgyorsulni látszik. Az elöregedés, az elvándorlás napról-napra csökkenti a város lakosainak számát. Óvatos becslések szerint Kazincbarcika lakossága 1990-ben 36 ezer fő volt, addig mára már 8 ezerrel kevesebb. Természetesen ez a szám is pontos, hiszen sokan úgy mennek ki külföldre, vagy az ország más tájaira dolgozni, hogy állandó lakcímüket megtartják, de nem laknak itt. Riasztó méreteket ölt az elöregedés felgyorsulása. 1970-ben a 60 éven felüliek aránya 6 % volt, addig 2013-ra 25 %. fölé nőtt Aki teheti, az menekül a városból, a munkanélküliség, a szegénység, a kilátástalanság elől. Kirívóan magas a munkanélküliség Kazincbarcikán a munkanélküliség az országos átlagnál sokkal magasabb. Reménytelen vállalkozás olyan munkahelyet találni, amelyre családot, egzisztenciát lehet építeni. Tartja a keserű kazincbarcikai mondás: kihalásos alapon lehet a néhány működő nagy céghez bekerülni. A Munkaügyi Hivatal helyiségei minden nap megtelnek álláskereső emberek százaival. A Hivatal munkatársai fáradhatatlanul keresik azokat a lehetőségeket, hogy munkához juttassák a reményvesztett emberek ezreit. A családok ingatlanaikat hátrahagyva menekülnek külföldre, vagy az ország nyugati felébe, legtöbbször albérletbe. A hátrahagyott ingatlanok értékesítése nagyon nehezen, és többnyire alacsony áron történik. Az ingatlan értékesítőknél garmadában áll az eladásra kínált lakások kulcsai. 2013 júliusára, az országos munkanélküliségi ráta 10,1 %-ra mérséklődött, Kazincbarcikán és a borsodi régióban 28,1 %-ra nőtt a rendszeres álláskeresők száma. Vélelmezhető, hogy ez a szám sokkal magasabb, hiszen sokan nem szerepelnek a rendszerben. Balszerencsék sorozata Az első szabad választáskor, 1990-ben ellenzéki polgármester váltotta az utolsó tanácselnököt, majd 1994-től napjainkig szocialista vezetése van Kazincbarcikának. A szocialista vezetés, azóta se tudja azokat a problémákat kezelni, megoldani, amelyek a szocialista nagyvállalatok megszűnésével Kazincbarcikára nehezedtek. 1994-től egymást követik azok a történések, aminek a mai állapotok kialakulását köszönhetjük. A város vezetése és a Borsodchem Zrt. viszonya megromlik, gyakorlatilag az óriásvállalat kivonul a kazincbarcikai közéletből. A Berentei városrész népszavazáson dönt arról, hogy leválik Kazincbarcikáról, és önálló település lesz. Ennek az lett az eredménye, hogy a még működő nagyvállalatok iparűzési adójának nagy részét elvitte a kistelepülés. Akkoriban a médiák "kis Kuvaitnak" kezdték nevezni Berentét, a jóléti szolgáltatásai miatt. Kazincbarcikát nagy ívben elkerülték a befektetni akarók, mert úgy ítélték meg, hogy a helyi hatalom nem tud olyan környezetet teremteni, amely garantálná a létesítendő vállalkozás sikerét. Az ingatlanadó, az építményadó és egy sor más helyi adó eleve versenyhátrányt eredményez a cégeknek .A Janus arcú város Az elmúlt 23 év markánsan megváltoztatta a város képét, és jelentősen átrendezte a helyi társadalmat. A hagyományos szürke lakótelepek mellett megjelentek a jómódot sugárzó kertvárosi részek, sőt magánutakkal elzárt villatelep is található Kazincbarcika legszebb részén. A város lakóházainak túlnyomó részét alkotó lakótelepek omladoznak, sőt a „Hámán Kató” nevű városrészen sokak szerint szabályos gettó alakult ki. Nem sokkal jobb a helyzet a város más részein sem. Omladozó falak, lelakott koszos lépcsőházak, kitört ablakok. Nagy általánosságban ez is jellemző Kazincbarcikára. Eltűntek a vállalkozások is Kazincbarcikáról A német gazdaság attól lett nagy, hogy támogatta, támogatja a kis- és közepes (KKV) vállalkozásait. A kkv-k képesek az azonnali munkahelyteremtésre, öngondoskodásra, értékteremtésre. Kazincbarcika sorsát elsősorban az pecsételte meg, hogy mára már eltűnnek a kkv-k. A helyi adókkal agyonadóztatott kkv-k nem képesek talpon maradni. Vagy megszűntek, vagy elmentek a városból. A kegyelemdöfést a barcikai kkv-k egy részének a most folyó városközpont rehabilitációja adta meg. Az átalakítást „teljes pályás” lerohanással valósítják meg, nem vették figyelembe az Egressy úti vállalkozások sajátosságait. Az üzletek megközelíthetetlenek, és a forgalom jelentősen visszaesett (van olyan bolt, amelynek a forgalma 90%-al esett vissza). Ez a beruházás újabb családok megélhetését vette el. A halott város Kazincbarcikát halott városnak nevezik sokan és az ország közvéleménye is annak tartja. Ezt az előítéletet a borsodi régió általános negatív megítélése tovább erősíti. Innen menekülnek a családok, a fiatalok. A szülők nehéz szívvel veszik tudomásul gyermekeik távozását, de a szülői és nagyszülői szeretetet a realitás váltja fel. Nem ilyen életet akarnak gyermekeiknek, amit ez a haldokló város nyújt. Ahhoz, hogy ez a látványos leépülés, és tapintható reménytelenség megváltozzon, többre van szükség színes ruhákba öltöztetett szobroknál, átmulatott olcsó estéknél, házfalakra festett képeknél, köztérre kihelyezett szalmabábuknál. Egy olyan vezetésre van szükség, aki megérti a jelen gazdasági, szociális nehézségek kihívásait, és méltó válaszokat tud adni rá. A várost menedzselni, és nem mulattatni kell. (dávid)
Posted on: Mon, 16 Sep 2013 17:50:59 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015