Ajánlások a magyar hatóságok számára 71. nyomatékosan felhívja a magyar hatóságokat, hogy mielőbb hajtsák végre mindazon intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság mint a Szerződések őre az uniós joggal és a Magyar Alkotmánybíróság határozataival való teljes összhang elérése érdekében szükségesnek ítél, továbbá a lehető leghamarabb tegyenek eleget az alábbi – a Velencei Bizottság, az Európa Tanács és a jogállamiság és az alapvető jogok védelmével foglalkozó egyéb nemzetközi szervek ajánlásaival összhangban álló – ajánlásoknak annak érdekében, hogy maradéktalanul tiszteletben tartsák a jogállamiságot és annak az alkotmányos rendre, a fékek és ellensúlyok rendszerére, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségére, továbbá az alapvető jogok – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság, a vallásszabadság, a kisebbségek védelme, a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés, valamint a tulajdonhoz való jog – érvényesülésének szilárd biztosítékaira vonatkozó fő követelményeit; Az Alaptörvény tekintetében: – maradéktalanul állítsák vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított; – mérsékeljék a sarkalatos törvények visszatérő alkalmazását, meghagyva a rendes, egyszerű többséget igénylő jogalkotás számára az olyan politikai területeket, mint a család- és szociálpolitika, a költségvetési és az adóügyek; – hajtsák végre a Velencei Bizottság ajánlásait, és különösen a jövőbeni érdemleges választások biztosítása céljából vizsgálják felül a minősített többséget igénylő politikai területek listáját; – biztosítsanak az ellenzéki erőket is tiszteletben tartó, élő parlamentáris rendszert, ésszerű időt biztosítva arra, hogy érdemleges vita alakuljon ki a többség és az ellenzék között, és hogy a széles körű nyilvánosság is részt vehessen a jogalkotási eljárásban; – biztosítsa valamennyi parlamenti párt számára az alkotmányozási folyamatban való lehető legszélesebb körű részvételt annak ellenére, hogy a szükséges minősített többséggel a kormánykoalíció egyedül is rendelkezik; A fékek és ellensúlyok tekintetében: – maradéktalanul állítsák vissza az Alkotmánybíróságnak – mint az alkotmányvédelem legfőbb szervének – előjogait és ezáltal az Alaptörvény elsőbbségét, törölve annak szövegéből egyrészt az Alkotmánybíróságnak a bármely Alaptörvény-módosítás alkotmányosságának felülvizsgálatával kapcsolatos hatáskörét korlátozó, másrészt két évtized alkotmánybírósági ítélkezési gyakorlatát hatályon kívül helyező rendelkezéseket; állítsák vissza az Alkotmánybíróság kivétel nélkül valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát, ellensúlyozva a parlamenti és végrehajtó intézkedéseket és biztosítva a mindenre kiterjedő bírósági felülvizsgálatot; e bírósági és alkotmányossági felülvizsgálatra a nemzeti alkotmány történeti sajátosságaitól függően a különböző tagállamokban eltérő módon kerülhet sor, de ha az alkotmánybíróság már létrejött – mint Magyarországon is, ahol az Alkotmánybíróság a kommunista rendszer bukása után gyorsan hírnevet szerzett magának az európai legfelsőbb bíróságok között –, azzal szemben nem szabad olyan intézkedéseket alkalmazni, amelyek célja hatásköreinek csökkentése és ezáltal a jogállamiság aláásása; – állítsák vissza annak lehetőségét, hogy a bírósági rendszer hivatkozhasson az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott ítélkezési gyakorlatára, különösen az alapvető jogok terén(12); – az ellenzék érdemi bevonása mellett törekedjenek konszenzusra az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásakor, és biztosítsák, hogy az alkotmánybírák mentesek legyenek a politikai befolyástól; – állítsák vissza az Országgyűlést költségvetési téren megillető előjogokat, és ezáltal biztosítsák a költségvetési döntések teljes demokratikus legitimitását, megszüntetve a parlamenti hatásköröknek a Költségvetési Tanács – e nem parlamenti szerv – általi korlátozását; – adjanak világos tájékoztatást arról, hogy az adatvédelmi hatóság intézményi függetlenségének biztosítása érdekében a magyar hatóságok miként kívánják orvosolni a vezető tisztviselők megbízatásának idő előtti megszüntetését; Az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében: – maradéktalanul garantálják az igazságszolgáltatás függetlenségét, az Alaptörvényben rögzítve a bírák elmozdíthatatlanságára és hivatali idejük biztosítására vonatkozó elveket, az igazságszolgáltatási irányító testületek felépítésére és tagjaira vonatkozó szabályokat, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségére vonatkozó biztosítékokat; – időben és megfelelően hajtsák végre az Európai Unió Bíróságának fent említett, 2012. november 6-i ítéletét és a magyar Alkotmánybíróság határozatait, lehetővé téve a hivatalukból felmentett bírák számára, hogy – amennyiben így kívánják – ismét elfoglalhassák korábbi hivatalukat, ideértve azon volt vezető beosztású bírákat is, akiknek eredeti vezetői helyeit időközben betöltötték; – határozzanak meg objektív kiválasztási kritériumokat vagy bízzák meg az Országos Bírósági Hivatalt ilyen kritériumok meghatározásával annak biztosítása érdekében, hogy az ügyek áthelyezésére vonatkozó szabályok tiszteletben tartsák a tisztességes eljáráshoz és a törvényes bíróhoz való jogot; – hajtsák végre a Velencei Bizottság CDL-AD(2012)001. számú véleményének elfogadását követően módosított, az igazságszolgáltatásra vonatkozó magyar sarkalatos törvényekről szóló CDL-AD(2012)020. számú véleményében rögzített többi ajánlást; A választási reform tekintetében – kérjék fel a Velencei Bizottságot és az EBESZ/ODIHR-t, hogy végezzék el a választási rendszer átfogó átalakításon átesett jogi és intézményi keretének közös elemző értékelését, és kérjék fel az ODIHR-t egy igényfelmérő küldöttség létrehozására, valamint egy rövid- és hosszú távú választási megfigyelés lefolytatására; – biztosítsák a Nemzeti Választási Bizottságban a kiegyensúlyozott képviseletet; A média és a pluralizmus tekintetében: – tegyenek eleget azon kötelezettségvállalásuknak, amely szerint további megbeszéléseket folytatnak a sajtószabadság hosszabb távú kilátásaival kapcsolatos szakértői szintű együttműködési tevékenységekről, az Európa Tanács 2012-es jogi vizsgálatának legfőbb többi ajánlását véve alapul; – biztosítsák, hogy a demokratikus társadalom működésének e rendkívül fontos vonatkozását szabályozó rendelkezések minden későbbi felülvizsgálatába, valamint a végrehajtás folyamatába időben és szorosan bevonjanak minden érintett szereplőt, közöttük a média szakmai képviselőit, valamint az ellenzék és a civil társadalom képviselőit is; – tegyenek eleget az Emberi Jogok Európai Bíróságának az emberi jogok európai egyezményének 10. cikke szerinti ítélkezési gyakorlatából fakadó tevőleges kötelezettségüknek, és védelmezzék a véleménynyilvánítás szabadságát mint a működő demokrácia egyik előfeltételét; – tartsák tiszteletben, garantálják, védjék meg és mozdítsák elő a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékoztatáshoz való alapvető jogot, valamint a sajtószabadságot és a médiapluralizmust, továbbá tartózkodjanak olyan mechanizmusok kialakításától vagy támogatásától, amelyek fenyegetést jelentenek a sajtószabadságra, illetve az újságírói és szerkesztői függetlenségre; – biztosítsák, hogy objektív, kötelező erejű eljárások és mechanizmusok álljanak rendelkezésre a közszolgálati média, az igazgató- és médiatanácsok és a szabályozó testületek vezetőinek kiválasztására és kinevezésére, a függetlenség, az integritás, a szakmai tapasztalat és hozzáértés, a teljes politikai és társadalmi paletta képviselete, a jogbiztonság és a folyamatosság elveivel összhangban; – nyújtsanak jogi biztosítékokat a források titkossága elvének teljes körű védelmére, és alkalmazzák szigorúan az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát; – gondoskodjanak arról, hogy az audiovizuális médiaágazat általi politikai tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok igazságos hozzáférést garantáljanak a különböző politikai vetélytársak, vélemények és nézőpontok számára, különösen választások és népszavazások alkalmával, lehetővé téve a polgárok számára, hogy valamely meghatározó véleményformáló erő indokolatlan befolyásától mentesen alakíthassák ki véleményüket; Az alapvető jogok, többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása tekintetében: – tegyék meg és folytassák a pozitív lépéseket és a hathatós intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy minden személy, köztük a kisebbségekhez tartozó személyek és a hajléktalanok alapvető jogait tiszteletben tartsák, és gondoskodjanak arról, hogy az elfogadott intézkedéseket valamennyi illetékes közhatóság végrehajtsa; a „család” fogalma meghatározásának felülvizsgálata során vegyék figyelembe a család fogalmának szélesebb értelmezését mutató európai jogalkotási tendenciákat, valamint azt, hogy a család fogalmának korlátozása kedvezőtlen hatással jár azon személyek alapvető jogaira, akik az új, szigorúbb meghatározáson kívül rekednek; – a hozzáállásukon változtatva teljesítsék végre a hajléktalan – és ennélfogva kiszolgáltatott – személyekkel szembeni kötelezettségeiket, amint ezt az emberi jogokra vonatkozó és Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződések, például az emberi jogok európai egyezménye és az Európai Unió Alapjogi Chartája előírják, és ekképpen inkább mozdítsák elő az alapvető jogok érvényesülését, mint hogy azokat az Alaptörvényben foglalt, a hajléktalanság szabálysértésnek minősítését lehetővé tevő rendelkezésekkel megsértenék; – felszólítja a magyar kormányt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a szociális párbeszéd és az átfogó konzultáció mechanizmusának megerősítése, valamint az azzal összefüggő jogok biztosítása érdekében; – felszólítja a magyar kormányt, hogy fokozza a romák integrációját célzó tevékenységeit, és hozzon megfelelő intézkedéseket a lakosság e csoportjának védelme érdekében; hangsúlyozza, hogy a roma lakosság elleni rasszista fenyegetéseket egyértelműen és határozottan el kell utasítani; A vallás- és lelkiismereti szabadság, valamint az egyházak elismerése tekintetében: – a vallási szervezetek egyházként történő elismerése tekintetében állapítsanak meg olyan világos, semleges és pártatlan követelményeket és intézményi eljárásokat, amelyek tiszteletben tartják az állam azon kötelezettségét, hogy semleges és pártatlan maradjon a különböző vallásokkal és felekezetekkel fenntartott kapcsolatok során, és bocsássanak rendelkezésre hatékony jogorvoslati eszközöket az elismerés megtagadásának vagy az Alkotmánybíróság fent említett, 6/2013. határozatában előírt alkotmányos előírásokkal összhangban álló döntés meghozatala elmulasztásának esetére;
Posted on: Wed, 10 Jul 2013 03:57:15 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015