Dr. Léhmann Györgytől megszokottan kicsit bő lére eresztett, de annál érthetőbb magyarázó válasz az alábbi videóban látható riportra! Ui.:(Ne higgy el mindent(semmit) a tv-ben elhangzottakból! DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: [email protected] ========================================================================== „Elmegy a kútágas, Marad csak a kútja, Meg híres Werbőczi Úri pereputtya.” Dániában tudnak korosztályomhoz közeli életkorú ügyfeleim annyit keresni, hogy az adósok megsegítésen mostanában fáradozó bankok által meghatározott egyoldalú, törvényekkel és tisztességgel még csak köszönő viszonyban sem lévő törlesztő részlet emeléssel felmerülő banki követelőzéseknek eleget tudjanak tenni. Három éve. Eddigi életük egyetlen anyagi eredményének tekinthető kis házukat szeretnék megmenteni ily módon, de szerintem sem a házukba, sem hazájukba többé ők a látogatásokon kívül már nem jönnek vissza. Gondolom most Dánia irányába valahol Németországban róják a kilométereket, és talán áprilisban lesz annyi félretett, bankok által fentiek szerint el nem szedett pénzük, hogy néhány napra ismét hazajönnek. Megnézni a házat. ---------------------------------------- Mert ugye arról ne nyissunk vitát, hogy amennyiben az Európai Irányelveknek minden tekintetben megfelelő, Kúria munkacsoportja által elmúlt évben fél évi fontolgatás után többek között megfogalmazott alábbi követelmény 6.„Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha: d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);” miatt egyetlen bank által diktált egyetlen szerződésmódosítási feltétel sem lehet tisztességes azért sem, mert akkor, ha mondjuk „pénzpiaci feltételek”-ként megfogalmazott rejtélyes körülmények változásától tette saját maga javára egyoldalúan lehetővé a bank azt, hogy akár kamatot, akár költséget az adós hátrányára emelhessen, akkor a Kúriai Vélemény és Európa minden országában követendő tisztesség megkövetelte volna azt, hogy egyidejűleg meghatározza azt is a szerződés, hogy a sejtelmes „pénzpiaci feltételek” meghatározott mértékű változása az adósokat terhelő kamatot és költségeket milyen meghatározott mértékben befolyásolja. Azaz nincs, nem lehet vita az felett, hogy minden bank által diktált, devizában nyilvántartott minden forinthitelszerződést tartalmazó kölcsönszerződésbe foglalt egyoldalú banki szerződésmódosítási lehetőséget biztosító szerződési feltétel jogokat nem keletkeztető semmis szerződési feltétel. Annak ellenére állítom ezt, hogy az Országgyűlést, vagy a törvényt elfogadásra előterjesztő Igazságügy minisztert soha nem zavarta az, hogy semmis szerződésben semmis szerződési feltételekkel meghatározott ügyleteket fúrják-faragják, változtassák, különböző semmis szerződést módosító törvényekkel. Valamennyi parlamenti pártnak egyetlen képviselője által sem kifogásolva. Agyrém. ---------------------------- Természetesnek tartom azt, hogy mindezeket Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke is tudja, akinek az egyik adóshoz címzett válaszlevelét az alábbiakban olvashatjuk: Ennek a levélnek alábbi mondataiból „Irodám a Budapest Bank Zrt. felkérésére közjegyzői okiratba foglalta az Önök és a Budapest Bank Zrt között létrejött kölcsönszerződés felmondását, amelyet postai úton kézbesíttettünk az Önök részére. Az Önök részére kézbesített felmondás a Budapest Bank Zrt. közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata. A felmondás szövegezésének kialakításában irodám nem vett részt, irodám kizárólag az Önök részére megküldött írásbeli tervezetet, illetve a Bank előadott nyilatkozatait foglalta közjegyzői okiratba. (A felmondásban a fennálló tartozására vonatkozó adatok is a Bank nyilatkozatán alapulnak). A felmondás tartalmával kapcsolatban kizárólag a Budapest Bank Zrt. (székhelye: 1138 budapest Váci út 193) tud Önöknek felvilágosítást adni.” következően Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke elismerte azt, hogy Budapest Bank Zrt-nek egyoldalu kérelmére az adós megkérdezése nélkül olyan felmondást tartalmazó, és adós fennálló tartozására vonatkozó közjegyzői okiratot készített, mely közjegyzői okiratba a Budapest Bank Zrt által előre elkészített iratát másolta át, illetve a Bank nyilatkozatait rögzítette. Valamint a levél tartalma szerint Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke a levélben utalt arra, hogy fogalma sincs arról, hogy az általa készített közjegyzői okiratba foglalt tények – az okiratban megjelölt adósi tartozásokra vonatkozó adatok – a valóságnak megfelelnek-e vagy sem. ----------------------------- Néhány nappal ezelőtt ugyancsak Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke a TV 2 Mokka című műsorában mondta el gondolatait fentiekhez kapcsolódóan. A TV 2 televízió az alábbi közleménye Jogi rovat: A csodára várnak a hitelesek? A Mokka jogi rovatában Tatár Csilla arról beszélgetett Parti Tamással, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökével, hogy miért halogatja egyre több adós a törlesztőrészletek fizetését, ugyanis egyre többen vannak úgy, hogy nem azért nem fizetnek, mert nem tudnak, hanem azért, mert abban bíznak, hogy bekerülnek a kormány következő mentőcsomagjába. Parti Tamás a következő kérdéseket válaszolta meg: - Sokan már nem azért tartják vissza szándékosan a lakáshitel-törlesztésüket, mert nem bírják kifizetni, hanem mert abban bíznak, hogy bekerülnek a kormány következő mentőcsomagjába. - Milyen következményekkel számolhat az az adós, aki nem fizet? - Újabban az adósok halogatni kezdik az átszerződést, lemondják a megbeszélt időpontokat, nem írják alá az új feltételeket. - Meddig lehet pl. egy átszerződést halogatni? - Az átszerződésnél, új szerződéseknél mire kell odafigyelni? - Szakértők szerint újabban nem a kilencven napot meghaladó tartozásoknál romlik a fizetési morál, hanem a három hónapot meg nem haladó csúszásoknál. - Mi történik abban az esetben, ha az a várva várt csoda nem következik be? Ugyanis az adósok könnyen átkerülhetnek a kilencven napon túli tartozók közé? Abban az esetben mi történik, ha valaki átkerül a kilencven napon túli tartozók közé? - Hogyan tudnak a közjegyzők segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek? - Egyébként sokan keresik fel Önöket, mert bajban vannak a devizahitelük miatt? - Szükséges-e a törlesztőrészletek módosításával kapcsolatos szerződéskötés esetében a közjegyzői jelenlét? Adhat-e ez valami plusz biztosítékot az adósnak vagy a hitelezőnek” után hivja fel a figyelmet arra, hogy nézzük meg az alábbi tv2.hu/musoraink/mokka/133515_jogi_rovat_a_csodara_varnak_a_hitelesek.html címen a műsort. Kérésnek megfelelően meg lehet nézni, és ebből Dr. Parti Tamás közjegyző, Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének szavait az alábbiakban lehet olvasni. 1.20 percnél: Nagy valószínűséggel számíthat arra, hogy a másik fél fel fogja mondani a szerződést, hangsúlyozom, hogy itt a hitelező mondja fel a szerződést nem a közjegyző, a közjegyző rögzíti ezt a nyilatkozatot, és gondoskodik a továbbításáról, tehát valószínűleg számíthat egy felmondásra, és ha továbbra sem teljesít, akkor valószínűleg számíthat végrehajtásra, vagy perre. Közvetlen végrehajtásra akkor számíthat, ha közjegyzői okiratban fizetési kötelezettséget vállalt, tehát elismerte, hogy megkötötte a szerződést és vállalta, hogy így és így megfizeti, akkor közvetlen végrehajtásra számíthat, ilyenkor ha ezzel nem ért egyet, akkor jogorvoslatként ott a végrehajtási per, ahol például az elszámolási kérdéseket tisztázhatja. 2.16 percnél: Ugyanezek lesznek a konkrét szerződésben, ugyanezek lesznek a következmények. Tehát számíthat egy felmondásra és késedelmi kamatra, illetve bekerül a rossz adósok nyilvántartásába, mely szintén egy probléma lesz és ugye ha bármi is történik ezzel az ügylettel később teszem a felek véleménye különbözik és a végén Bíróság elé kerül a kérdés, ez a szerződésszegés egy külön problematikus pont lesz ebben az egész bizonyítási eljárásban, ami tovább fogja bonyolítani a bizonyítást, ezzel növelni fogja az eljárás költségeit például. 2.55 percnél: Persze én is naponta több olyan ügyféllel, vagy régi ügyféllel beszélek, aki kéri, hogy értelmezzük a jelenlegi helyzetre annak a szerződésnek, vagy annak a kötelezettségvállalásnak konkrét pontjait. 3.16. percnél: Ezek általában elszámolási kérdések. Tehát a magam részéről, illetve a kollégáim azt látják, hogy ezek az ügyek, tehát ezekből az ügyekből az a rész, ami problémásnak minősíthető, ez mindig valamilyen elszámolási kérdésre vetül rá. És hogyha az eddig született ítéleteket is megnézzük, a végén mindig egy elszámolási kérdésbe torkollik az egész kérdéssor. percnél: Nézze a megoldás, a megoldás, mindig a feleken múlik. Egy-egy bírói ítélet amit hoztak, az nem egy univerzális kaptafa, amire minden más ügyletet rá lehet húzni. A legcélravezetőbb szerintem az, hogy az ember a kezébe veszi a problémát és megpróbál először a másik féllel megegyezni, és ha ez nem sikerült, akkor több fórum rendelkezésére áll arra, hogy ezt a jogvitát rendezze, végső soron a bíróság. Az a fórum, ahol ezt a vitát rendezni lehet. 5.06 percnél: A közjegyzői jelenlét arra vonatkozik ezekben az ügyekben minden esetben minden hitelszerződésnél, hogy a az egész ügylethez kapcsolódjon egy olyan okirat, ami válság esetén az elszámolás, tehát a tartozás megfizetését olcsóbbá és gyorsabbá tegye. Ez a közjegyzői eljárásoknak a fő célja az összes ilyen ügyben legyen szó cégről, magánszemélyről, bárkiről, hogy ne egy költséges per hozza meg ezt a végrehajtást egy hosszabb idő múlva, hanem egy rövidebb eljárás is rendelkezésre álljon ahhoz, hogy ez a követelés érvényesítés meginduljon, de itt is van egy biztonsági szelep, amikor az adós úgy gondolja, hogy másik fél visszaél ezzel a lehetőségével, túlterjeszkedik a jogain ezzel a közjegyzői okirattal, akkor bírósághoz viheti ezeket a kérdéseit, ez pedig a végrehajtási per. Ez az eljárás szolgál arra, hogy az 5, 6, 10 évre megtett fizetési kötelezettség tekintetében ha bármi félrecsúszik amikor ezt érvényesíti a hitelező, akkor az adós itt fordulhasson a bírósághoz és ezeket az ellentmondásokat tisztázhassa. Hát ez nem egy olyan eljárás, ami mindenképpen és feltétel nélkül csődbe viszi az adóst, van arra lehetőség, hogy az esetleges visszaéléseket ebben a perben tisztázzák, de mindenképpen ezzel együtt ez az eljárás olcsóbb és gyorsabb, következésképpen, ha az adósnak kell megtéríteni ezeket a költségeket, akkor itt egy kisebb tétel fogja terhelni, mintha az egész pert végig vitték volna. Ezzel a nyilatkozattal kapcsolatosan az alábbiak állapíthatóak meg: 1./ „Közvetlen végrehajtásra akkor számíthat, ha közjegyzői okiratban fizetési kötelezettséget vállalt, tehát elismerte, hogy megkötötte a szerződést és vállalta, hogy így és így megfizeti, akkor közvetlen végrehajtásra számíthat” szövegrészhez: Ebből állapítható meg, hogy a közjegyzők azért készítenek közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést, vagy adósi tartozáselismerő nyilatkozatot, mert így biztosítják a bankok részére azt a lehetőséget, hogy anélkül lehessen a bankok által kért közjegyzői záradékolással úgy kezdeményezni a végrehajtási eljárást, hogy az adósnak lehetősége ezt megelőzően ne legyen arra, hogy bírósági eljárásban „ártatlanságát” bizonyítsa. Ide kapcsolódóan az Alkotmánybíróság egyik határozatában – 46/1991. AB határozat – a következőket állapította meg: „A jelenlegi jogi szabályozás mellett tehát semmiféle garancia nincs arra nézve, hogy az adós egyáltalán tudomással bír a követelésről, s arról esetleg csupán azt követően értesül, amikor - a Vht. 35. § (2) bekezdése alapján - távollétében már sor is került a végrehajtás foganatosítására.” „A megfelelő garanciák hiányában tehát a végrehajtási záradék jogosítványa ellentétes az Alkotmány emberi méltóságot és a magánlakás sérthetetlenségét védő 54. § (1) bekezdésében és 59. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel. A végrehajtási intézkedés ugyanis jellegénél fogva alkalmas arra, hogy mások (pl. a munkaadó, a lakótársak) előtt kedvezőtlen színben tüntesse fel az adóst, mint olyan embert, akivel szemben hatósági kényszert kell alkalmazni kötelezettségének teljesítése érdekében. Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban arra is nyomatékosan rámutat: az emberi méltósághoz való jog korántsem csupán a jó hírnévhez való jogot foglalja magában, hanem egyebek között a magánszféra védelméhez fűződő jogot is. Ennél fogva az is ellentétes az emberi méltósághoz való alapvető joggal, ha valakivel szemben kellő alap nélkül alkalmaznak hatósági kényszert, s ezáltal az állam indok nélkül avatkozik be a magánszféra körébe tartozó viszonyokba. Az a jogi szabályozás tehát, amely ezt akár csak potenciálisan lehetővé teszi, arra való tekintet nélkül alkotmányellenes, hogy ez az alkotmányellenes jogkövetkezmény az ügyek hány százalékában következik be. Valamely rendelkezés alkotmányellenességének megítélése ugyanis nem matematikai kérdés. A közjegyzői záradék jogintézménye nem önmagában véve és szükségképpen alkotmányellenes, csupán a jelenlegi szabályozás mellett az, minthogy e szabályozás nem követeli meg a korábban vázolt garanciát, mint a záradékolás előfeltételét.” Fentiek folytán hangsúlyozottan állítom, hogy az Alaptörvény alábbi rendelkezéseibe ütközően Dr. Parti Tamás közjegyző Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke által közölt céllal készült közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat alkotmánysértő: „Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.” -------------------------- „Szabadság és Felelősség II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” ------------------------- Valamint megállapítom azt is, hogy valótlanul állította kijelentésében Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke azt, hogy a tartozás elismerés elnevezésű közjegyzői okiratban az adós vállalta azt, hogy „így és így megfizeti”, mivel a bankok által diktált kölcsönszerződésből sem lehet megállapítani azt, hogy adósnak milyen összegeket miként kell megfizetni. 2./ „ilyenkor ha ezzel nem ért egyet, akkor jogorvoslatként ott a végrehajtási per, ahol például az elszámolási kérdéseket tisztázhatja.” kijelentéshez: Hamisan állítja Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke azt, hogy ebben az esetben a végrehajtási per jogorvoslati fórum. Ugyanis a végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásban az alábbi eljárási szabályok folytán az adós semmiféle elszámolási kérdést nem tisztázhat: „Pp 369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt, c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.” Egy szó nem igaz abból, amit Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke a most idézett kijelentése alapján állít. És mivel meggyőződésem az, hogy jól ismeri a most idézett törvényszöveget, jól tudja azt, hogy a törvényben meghatározott négy feltétel egyike sem teszi lehetővé azt, hogy az adós a bank által önkényesen meghatározott, állami eszközökkel kikényszeríteni kívánt követelés nagyságát vitassa, azaz elszámolási kérdéseket tisztázhasson, szerintem Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke a televízió nyilvánossága előtt szándékosan megtévesztette azt a feltehetőleg többszázezer embert, aki nyilatkozatát hallgatta. 3./ „teszem a felek véleménye különbözik és a végén Bíróság elé kerül a kérdés, ez a szerződésszegés egy külön problematikus pont lesz ebben az egész bizonyítási eljárásban, ami tovább fogja bonyolítani a bizonyítást, ezzel növelni fogja az eljárás költségeit például.” kijelentéshez: Szerintem Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapest Közjegyzői Kamara Elnöke ennél a kijelentésénél fejben nem követte azt amit mond, ezért beszélt valamiféle olyan szerződésszegés problematikájáról a korábban még elszámolási problémák rendezésére alkalmas, általa emlegetett bírósági végrehajtási perrel kapcsolatosan. Illetve az általa tudottan elszámolási problémákra alkalmatlan végrehajtási perben nem lehetséges bizonyítási eljárást nem tudni, hogy mi fogja szerinte tovább bonyolítani. Illetve a végrehajtási eljárásban nem lehetséges elszámolási perben nem tudni milyen költségeket fog növelni a nem létező bizonyítási eljárás. Szerintem csupán ijesztgetési szándéka volt ekkor Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének az adósok felé bízva abban, hogy minél zavarosabban beszél, annál inkább elmegy a kedvük az adósoknak tisztességes elszámolást remélni bármiféle peres eljárásban. 4./ Ezek általában elszámolási kérdések. Tehát a magam részéről, illetve a kollégáim azt látják, hogy ezek az ügyek, tehát ezekből az ügyekből az a rész, ami problémásnak minősíthető, ez mindig valamilyen elszámolási kérdésre vetül rá. És hogyha az eddig született ítéleteket is megnézzük, a végén mindig egy elszámolási kérdésbe torkollik az egész kérdéssor. kijelentéshez: Ebből tudható az, hogy Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke kollégái, a többi közjegyző által is jól tudja azt, hogy az adósok egy része nem ért egyet azzal a banki tájékoztatással, melynek adatai alapján közjegyzői okiratba foglalják az adósok tartozásának pontos összegét is meghatározó, végrehajtási záradék alapjául szolgáló banki felmondást. 5./ több fórum rendelkezésére áll arra, hogy ezt a jogvitát rendezze, végső soron a bíróság. Az a fórum, ahol ezt a vitát rendezni lehet. kijelentéshez: Bízva abban, hogy Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke nem a jogvita rendezésére köztudottan alkalmatlan, PSZÁF mellett működő békéltető testületre gondolt, jól tudja azt, hogy egyetlen fórum sem áll rendelkezésre ahhoz, hogy az adósok által vitatott banki önkényes tartozás kimutatást vitassák. Végső soron pedig ez esetben a bíróság sem. Itt sem lehet rendezni az általa adósoktól ismert elszámolási vitát. Egyetlen szava nem igaz ebből a tájékoztatásából sem, és ezt ő a jogszabályok ismeretében jól tudja. Melynek következtében meggyőződésem az, hogy azt is tudja, hogy abban a pillanatban, amikor a bankok által ismeretlen körülmények között készített felmondási tervezet szövegét annak vizsgálata nélkül közjegyzői okiratba foglalja, megfoszt minden adóst attól, hogy bárhol a banki elszámolást vitatni lehessen. Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke eddigi nyilatkozataiból következően abban az esetben, ha 2 millió forint kölcsön esetén véletlenül a hitelező bank 20 millió forint tartozásról ad át neki okirattervezetet, akkor a végrehajtási eljárást adós számára megállíthatatlanul 20 millió forint összegre fogják foganatosítani, amennyiben pedig véletlenül 200 millió forint tartozásról ad a bank át neki okirattervezetet, akkor az adós számára megállíthatatlan végrehajtási eljárás kezdődhet a téves okirattervezet alapján készített közjegyzői okirat alapján. 6/ A közjegyzői jelenlét arra vonatkozik ezekben az ügyekben minden esetben minden hitelszerződésnél, hogy az egész ügylethez kapcsolódjon egy olyan okirat, ami válság esetén az elszámolás, tehát a tartozás megfizetését olcsóbbá és gyorsabbá tegye. Ez a közjegyzői eljárásoknak a fő célja az összes ilyen ügyben legyen szó cégről, magánszemélyről, bárkiről, hogy ne egy költséges per hozza meg ezt a végrehajtást egy hosszabb idő múlva, hanem egy rövidebb eljárás is rendelkezésre álljon ahhoz, hogy ez a követelés érvényesítés meginduljon, de itt is van egy biztonsági szelep, amikor az adós úgy gondolja, hogy másik fél visszaél ezzel a lehetőségével, túlterjeszkedik a jogain ezzel a közjegyzői okirattal, akkor bírósághoz viheti ezeket a kérdéseit, ez pedig a végrehajtási per kijelentéshez: Világos beszéd. Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének közjegyzői irata a devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatosan azt a célt szolgálja, hogy az elszámolás – értsd úgy, hogy az adósok elleni állami kényszerrel történő végrehajtás – olcsóbb és gyorsabb legyen. Olcsóbb, hiszen a banknak az adósok által vitatott követelésének érdekében nem kell bírósághoz felperesként rendes peres eljárásban az adósok ellen peres eljárást költségek megelőlegezésével kezdeményezni, gyorsabb, hiszen egy olyan per, amiben az adósnak joga van ez elszámolást vitatni, szakértőt a banknak költségére a banknak kell indítványozni, eltarthat 2-3 évig is fellebbezési és egyéb eljárásokkal együtt. Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke néhányezer forintért a bank által megírt tervezetnek megfelelően olyan közjegyzői okiratot készít, mely alapján kezdeményezhető végrehajtási eljárásban az adós futkározhat Ponciustól Pilátusig téves elszámolásra hivatkozással, mert a jogalkotók addig ügyeskedtek hazánkban, hogy az adósnak semmiféle jogi lehetősége ne legyen ártatlanságának bizonyítására. ================== Mert ugye mi másként lehet értékelni az Európa országaiban ismert, C-47/08. számú ügyben hozott ítélet 55. pontjában említett EK állásfoglalásnak hazai jogalkotásban történt figyelmen kívül hagyását: „valamint a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL 143., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 38. o.) illetően a Bizottság úgy véli, hogy e rendeletek csupán azon kötelezettséget fogalmazzák meg a tagállamok számára, hogy elismerjék és végrehajtsák a más tagállamokban elfogadott és végrehajtható okiratokat.” A 805/2004/EK rendeletnek arról a rendelkezéséről van szó, hogy végrehajtási eljárás megindítására alkalmas közjegyzői okiratot csak akkor lehet elkészíteni, ha az adós a közjegyző által előzetesen adós számára megküldött banki kimutatásban olvasható adósi tartozását nem vitatja. Mint jól látjuk, külföldi adósok esetén a magyar közjegyzőknek most is ekként kell eljárni, és akadálya nem lett volna annak, hogy a különkiadásként Magyarországnak megküldött EK rendeletnek ezt a rendelkezését a közjegyzőkről szóló törvénybe illesszék. Egyetlen parlamenti párt egyetlen országgyűlési képviselőjének nem jutott ez eszébe annak ellenére, hogy legalább 100 képviselőnek jogi végzettsége is van. Megismerve Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének fenti iratát és TV-s szereplését, tudva azt, hogy Európa országainak többségében csak adós által nem vitatott követelések esetében van mód végrehajtási eljárás megindítására alkalmas közjegyzői okirat elkészítésére és tudva azt, hogy hazánkban emberek milliói kénytelenek elviselni azoknak a végrehajtási eljárásoknak következményeit, mely eljárásokban semmiféle joguk nincs és nem volt az összegszerűség vitatására, két eset lehetséges. Vagy sikerül hazánkban nekünk folyamatosan olyan országgyűlési képviselőket választani, kiknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy honfitársainak millióit sújtó törvénytelen eljárások megszüntetésén törné a fejét, vagy sikerül hazánkban nekünk folyamatosan olyan országgyűlési képviselőket választani, akiknek eskütételüket követő első gondjuk – javadalmazásuk megállapítása – rendezése után nyolcvan évre titkosítva megállapodni abban, hogy ahol csak bírnak, semmi hasznosat sem fognak tenni a nemzetnek. ================== Visszatérve Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének iratom elejére másolt válaszlevelére, abból tehát megállapítható az, hogy a levél tartalma szerint Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke a levélben utalt arra, hogy fogalma sincs arról, hogy az általa készített közjegyzői okiratba foglalt tények – az okiratban megjelölt adósi tartozásokra vonatkozó adatok – a valóságnak megfelelnek-e vagy sem. Ennek az elismerésnek alapján indokolt felidézni a közokirathoz fűzött törvényi következményeket: 195. § (1) Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. Ebből következően formálisan tehát teljes bizonyító erővel bizonyítja Dr. Parti Tamás közjegyző Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke által banki kérelemre készített közjegyzői okirat az általa semmilyen módon nem vizsgált, hanem banki tervezet lemásolása alapján rögzített adósi tartozást. Az ilyen módon megírt közjegyzői okirat megfelelőségével már az alábbi döntvény szerint a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban foglalkozott: BH2009. 270 I. A közjegyzőnek fennáll a kárfelelőssége, ha az általa készített közokirat nem alkalmas a kívánt joghatás elérésére (1959. évi IV. törvény 349. és 339. §-ai, 1991. évi XLI. törvény 122. és 130. §-ai, 1997. évi CXLI. törvény 15. és 32. §-ai, 1996. évi XX. törvény 8. §, 1952. évi III. törvény 195. §). Az alperes kártérítési felelősségének elbírálásához a Legfelsőbb Bíróságnak azt a jogkérdést kellett eldöntenie, hogy a közokirat elkészítése során az alperesnek fennállt-e jogszabály által előírt kötelezettsége a személyi azonosítónak okirat alapján történő ellenőrzésére, vagy azt a közokiratban az érintett szóbeli közlése alapján is feltüntethette. A fenti jogkérdés megválaszolása során a Legfelsőbb Bíróság abból indult ki, hogy a Ktv. 122. § és 130. §-a a közjegyzői működés általános, a közjegyző hatáskörébe utalt valamennyi eljárásra irányadó szabálya. Arra szolgál, hogy a közjegyző a jogszabályban előírt módon azonosítsa az eljárás résztvevőjét. Ettől eltérő kérdés, hogy egyes közjegyzői eljárások esetében azonban külön jogszabály milyen adatok, tények közokiratba foglalását követeli meg. A Pp. 195. §-ának (1) bekezdésének általános rendelkezése szerint a közokirat teljesen bizonyítja az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát. A közokirat bizonyító ereje tehát kiterjed mindazokra az adatokra, amelyek feltüntetését jogszabály előírja. Azt kellett ezért vizsgálni, hogy a megbízás tárgyául szolgáló ingatlan-jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződés esetében jogszabály mely adatok, tények közokiratba foglalását tette kötelezővé. A kifejtett indokokból következően a jogalkalmazó alperes mulasztása súlyosan felróható és jogszabálysértő és ezáltal a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdés szerinti kártérítési felelősséget megalapozó volt abban a tekintetben, hogy az ügyfél szóbeli közlése alapján tüntette fel a hamisnak bizonyult személyi azonosítót az általa készített közokiratban. Ez a magatartás okozati összefüggésben áll az I. r. felperest ért kárral, amelynek mértéke azonos az átadott kölcsön összegével. A jogszabálynak megfelelő eljárás esetén az alperes az adott körülmények között nem készíthette volna el a perbeli szerződést és emiatt a kölcsön folyósítására nyilvánvalóan nem került volna sor. Ebből a döntvényből kiindulva tehát a közjegyzői okirat megfelelőségénél abból kell kiindulni, hogy a közjegyző által tudottan mi a célja az általa készített közjegyzői okiratnak. Amennyiben a döntvény adataiból kiindulva az a cél, hogy ingatlan nyilvántartási bejegyzésre alkalmas közjegyzői okiratot készítsen a közjegyző, akkor nem elég bármelyik félnek közlése valamely ingatlan nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adattal kapcsolatosan, hanem meg kell győződni a közjegyzőnek arról, hogy a bejegyzéshez szükséges adat a valóságnak megfelel. Dr. Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke által írt válaszlevelében írt közjegyzői okiratról jól tudta a közjegyző azt, hogy abból a célból készül, hogy ennek alapján végrehajtási eljárás állami kényszerrel kezdeményezhető legyen a közjegyzői okiratban meghatározott adósi tartozásként feltüntetett összegre. Követve a döntvény, és abban említett jogszabályok tartalmát, figyelembe véve az Alkotmánybírósági határozatnak alábbi megállapítását, „Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a közjegyző által - általában nem peres eljárásokban -saját törvényes jogkörében hozott határozatokat ugyanolyan vagy aggálytalanul hasonló garanciális eljárások előzik meg, mint a bírósági határozatokét.” azzal a ténnyel, hogy Dr. Parti Tamás közjegyző Budapesti Közjegyzői Kamarai Elnök nem vizsgálta a banki tervezetbe megjelölt adósi tartozás összegét, megszegte a reá vonatkozó jogszabályokat és a Pp. 195. § szerinti jogkövetkezményekkel járó közokirata nem tekinthető közjegyzői okiratnak. Ebből következően álláspontom az, hogy mivel Dr. Parti Tamás közjegyző a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke készíti fel, oktatja az következő címen látható írásból következően a közjegyzőket, migszov.hu/letoltes/2010_parti.doc nagy valószínűséggel megállapítható az, hogy a magyar közjegyzők között általános gyakorlat a Dr. Parti Tamás közjegyző Magyar Közjegyzői Kamara Elnökének módszere és erre tekintettel vélelem szól amellett, hogy a devizában nyilvántartott forinthitelszerződés adósai ellen folyamatban lévő, illetve folyamatban volt végrehajtási eljárások törvénysértőek. Ennek okán indokolt megismételni a fenti döntvény címének első részét: I. A közjegyzőnek fennáll a kárfelelőssége, ha az általa készített közokirat nem alkalmas a kívánt joghatás elérésére (1959. évi IV. törvény 349. és 339. §-ai). --------------------------- Kézenfekvőnek tűnik az, hogy ezek után fenti adatok ismeretében az, hogy a károkozókkal szemben vagyoni és nem vagyoni kártérítésből álló kártérítési peres eljárásokat indítsanak a károsultak. De ezt több oknál fogva nagyon meg kell gondolni. Részben azért, mert a Fővárosi Törvényszéken elmúlt hónapokban hasonló témával kapcsolatos perekben tapasztalt bírósági eljárások színvonalára lehet számítani ezekben a közhatalmi jogosítványokkal rendelkező közjegyzőkkel szembeni eljárásokban is. Részben azért, mert egy kártérítési peres eljárás soha nem tartozott a legkönnyebb peres eljárások közé, hiszen ennek több eleme van, és mondjuk a kár összegének meghatározása során komoly és indokolt problémák merülhetnek fel jelen esetben is. Valamint tartok attól is, hogy azok az ügyvéd Kollégáim, akikről tudom, hogy ennél sokkal könnyebb megítélésű devizában nyilvántartott kölcsönzéssel kapcsolatos peres eljárások vitelére az adósoktól 600.000.-Ft. illetve 1 millió forint munkadíjat kértek, most ezt a magatartásukat a kártérítési perekben is folytatják. Talán érdemes lenne felemlegetni a jövő évi választásokra tekintettel a képviselő aspiránsok felé Petőfi Sándor alábbi szavait: Meddig tart ez őrült hangzavar még? Meddig bőgtök még a hon nevében? Kinek a hon mindig ajkain van, Nincsen annak, soha sincs szivében! Mit használtok kofanyelvetekkel? Évrül-évre folyvást tart a zaj, És nem ott-e, ahol volt, a nemzet? Nincs-e még meg minden régi baj? Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval Az időt így elharácsoljátok; Várva néz rég s oly hiába néz az Isten napja s a világ reátok. Nyujtsátok ki tettre a kezet már S áldozatra zsebeiteket, Tápláljátok végre a hazát, ki Oly sokáig táplált titeket. Áldozat s tett, ez a két tükör, mely A valódi honfiút mutatja, De ti gyáva s önző szívek vagytok, Tettre gyávák s önzők áldozatra. Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal, Megifjodnak a vén nemzetek, De ti hernyók új lombot nem adtok, Sőt a régit is leeszitek. S oh mi vakság! fölemelte még a Népszerűség őket paizsára, Az elámult sokaság, miképen Megváltóit, karjaiba zárja. Megváltók? ők a hon eladói, Elveszünk ez ordítók miatt… Rólok tudja ellenünk, hogy félünk, Mert a félénk eb mindég ugat. Én ugyan nem állok a sereghez, Mely kiséri őket ujjongatva, És ha egykor közibök vetődöm, Nem egyébért lépek e csapatba, Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez Ál nagyok győzelmi szekerét, S haragomnak ostorával vágjam Arcaikra a bitó jelét! Hátha elszégyellik magukat és tesznek valamit. Siófokon 2013. szeptember 1. napján. Léhmann György
Posted on: Mon, 02 Sep 2013 13:48:34 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015