Hogy ne kelljen rohangálniuk a bankoknak a Kúriához Az ATV-nél rögzített alábbi beszélgetésem 2. percénél került szóba az, hogy a Pécsi Ítélőtábla jogerős itélete atv.hu/belfold/20131008-lehmann-gyorgy után a bankok ne szórakozzanak tovább a magyar emberekkel, ne huzzák az időt nyilvánvalóan alaptalan, Kúriához címzett kérelmük előterjesztésével. Állítottam azt, hogy a jogerős ítélet olyan tartalmu, hogy az gyakorlatilag meghatározza minden későbbi bírósági ítélet tartalmát azért, mert pontosan követi a Kúria 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény tartalmát és a Luxemburgi Bíróságnak előzetes döntéshozatali eljárásban hozott C-473/10. számu jogerős itéletben meghatározott követelményeket. --------------------------------- Irodámba visszaérkezve mai napon kézbesítette a posta a Szegedi Ítélőtábla jogerős, végleges részitéletét ugyanolyan tartalmu indokolással, mint ahogy a Pécsi Ítélőtáblai ítélet is indokolt. Az itélet rendelkező részét és az indokolásnak utolsó két oldalát írásom után ide másolom. Ez esetben a Raiffeisen Banknak devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződése egyoldalu banki szerződésmódosítására vonatkozó szerződési feltétel érvénytelenségének megállapításával kapcsolatosan állapította meg a Szegedi Ítélőtábla többek között a következőket: „Az alperes nem határozta meg a referencia kamatot, és azt a matematikai képletet, illetve számítási módot sem, amely alapján a felperesnek módjában állna kiszámítani, és ez alapján egyrészt előre kalkulálni az ok-listában megjelölt egyes körülmények változásának a fizetési kötelezettségét érintő konkrét hatását, másrészt leellenőrizni, hogy a bank helyesen élt-e a kamatváltoztatás jogával, azaz hogy az ok-listában szereplő feltétel bekövetkezte és a kamatváltozás mértéke egymással arányban áll-e. Az oklistában megjelölt körülmények nagyobbrészt általános jellegűek, az ÉSZF azokat részletező 19.4. pontjában foglaltakból is kitűnően rende3kívűl összetettek. Ennek következtében az alperes a szerződés alapján gyakorlatilag tetszése szerint bármikor megemelheti az ügyleti kamatot, hiszen a pénzpiacon mindig kimutatható olyan negatív irányul változás, ami az oklistában megjelölt körülmények valamelyikébe beilleszthető. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az arányosság elve érvényesülésének megitélésére sincs mód. A transzparencia elvének sérelme következtében az alperes egyoldalu szerződésmódosítási jogát biztosító – a perbeli kölcsönszerződés III. 2. pontjában meghatározott – azon általános szerződési feltétel, miszerint az alperes jogosult az ügyleti kamat mértékét a kölcsön futamideje alatt egyoldaluan módosítani, a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldaluan és indokolatlanul a felperes hátrányára állapítja meg, így az a Ptk. 209. § 1. bekezdése értelmében tisztességtelen és mint ilyen a Ptk. 209/A § 2. bekezdésben foglaltak szerint semmis. A figyelmes olvasó amennyiben egybeveti ezt az indokolást a három nappal ezelőtti , Pécsi Ítélőtáblai ítélet 15. oldalán olvasható indokolással, akkor megállapíthatja azt, hogy tartalmilag a két itéleti tényállás ugyanazt tartalmazza. Ezek után ismételten felhívom a devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatosan a bankokat arra, hogy ne szórakozzanak tovább a magyar emberekkel. Ne futkossanak nyilvánvalóan alaptalan kérelmükkel a Kúriához, vagy bárhova, hanem igyekezzenek a további károkozást elkerülni. Ne sanyargassák tovább az adósokat törvénytelen követeléseikkel, és szíveskedjenek visszaadni az adósoktól jogtalanul elvett pénzt! Siófokon 2013. október 8. Léhmann György
Posted on: Wed, 09 Oct 2013 05:20:04 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015