Kajszibarack felhasználása, jótékony hatásai: A kajszibarack Közép-Ázsiából származik. Honfoglaló őseink is ismerték a gyümölcs apró termésű vad ősét, amit egy óbudai múmiasírból előkerült barackmag bizonyít. A mostani fajtákat a török hódoltság idején kezdték el termeszteni. A sárgabaracknak többféle elnevezése használatos: kajszi, kajszibarack vagy rózsabarack; a legismertebb és leggyakoribb fajták a korai piros, a ceglédi óriás, a szegedi mammut, a magyar kajszi, a mandulakajszi és a rózsakajszi. A sárgabarack különböző fajtái július elejétől a hónap végéig teremnek. Az érési időszak után a friss gyümölcs helyes tárolással egy-két hétig még eltartható. A sárgabarack fogyasztásának előnyös hatásai: A gyümölcsöt magas C-vitamin (10 mg/100 g) és karotintartalom (1,8 mg/100 g) jellemzi, ezen kívül jó élelmi rostforrás (3,6 g/100 g). Jellemző ásványi anyagai: kálium, kevesebb foszfor, kálcium, magnézium. Béta-karotinban - melyből a legtöbb a magyar kajsziban van, a legkevesebb a rózsakajsziban - az egyik leggazdagabb gyümölcsünk. A béta-karotin a szervezetben alakul át A-vitaminná. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a szem ideális működéséhez, szembetegségek esetén pedig kiegészítő kezelésként is jó hatású. Erősíti a körmöket és a hajat. A barack tápanyagai szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében, erősítik az immunrendszert és fogyasztása jó hatású székrekedés esetén is. A természetes antioxidánsok közül kisebb mennyiségben tartalmaz likopint is, nagyobb mennyiségben pedig flavonoidokat. Mindkét vegyület gyulladáscsökkentő hatású, közömbösíti a szervezetben felszabaduló káros szabadgyököket, összességében pedig egészségvédő és betegségmegelőző szerepük van. Kutatások, kísérletek alapján ezek a vegyületek szerepet játszanak a rákos daganatok (például a prosztatarák) kialakulásának megelőzésében. Fogyasztása, felhasználása: Elsősorban nyersen fogyasztjuk, így a legjobb és a legegészségesebb, de felhasználhatjuk gyümölcstortákba, készíthetünk belőle levest, rostos gyümölcslevet. Eltehetjük télre lekvárként, dzsemként, aszalt gyümölcsként és lefagyaszthatjuk nyers állapotban natúr, vagy cukrozott formában. Az üzletekben készen is megvásárolhatóak ezek a termékek. A szeszipar pálinkát állít elő belőle, mandulához hasonló ízű magját pedig az édesipar használja fel. Rövid érési idejében minden nap együnk sárgabarackot, óvodáskorú gyermekeknek azonban ne adjuk naponta, csak alkalmanként; egyszeri adagja 5-6 dkg tisztított gyümölcs. Nem tartozik az olcsó gyümölcsök közé, de különböző formában tartósítva egész évben hozzájuthatunk. A C-vitamin és a vízben oldódó vitaminok koncentrációja csökken a tartósítás során, de a megmaradó és a többi értékes tápanyagokra egész évben szüksége van szervezetünknek. Feltört magjának hártyás héját távolítsuk el, és csak pár szemet együnk belőle (a mag amigdalint* - egy ciánvegyületet - tartalmaz, amelynek az alternatív gyógyászat rákellenes és gyógyító hatást tulajdonít, ezt azonban a tudományos kutatások nem támasztják alá). Az aszalt sárgabarack egész évben fogyasztható. Rostanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, viszont nagy az energia- és a szénhidrát- (gyümölcscukor) tartalma. Az aszalt barack gyorsan képes energiát biztosítani szervezetünknek: édesebb, mint a friss barack, ezért sütéshez és desszert készítéséhez használjuk, de csak időnként együnk belőle édesség helyett. Felhasználhatjuk gyümölcskenyér sütéséhez is, müzlik alkotórészeként, stb. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a friss barackban 48 kcal/100 g energia van, az aszalt sárgabarackban viszont 307 kcal/100 g. Szénhidráttartalma: 70 g/100 g. Cukorbetegeknek nem ajánlott a fogyasztása. Allergiára hajlamos egyének Az allergiára hajlamos egyéneknél jellemző lehet a keresztallergia. Ezt okozhatja több gyümölcs egy idejű jelenléte; ilyen például az őszibarack-sárgabarack-szilva-cseresznye keresztallergia, vagy az őszibarack, a sárgabarack, a szilva, a banán és a különféle füvek vagy a nyírpollen jelenléte melletti keresztallergia. Létezik paradicsom, sárgabarack, őszibarack és fűpollen jelenléte esetén jelentkező keresztallergia is. *A magban lévő emulzin nevű enzim és az amigdalin a sejtek különböző részében található. A mag sejtjeinek roncsolásakor az enzim és az amigdalin reakcióba léphetnek egymással, aminek eredményeként cianid szabadul fel. Ez végbemehet gyomorsav hatására is. Az amigdalin más növényekben, például a mandulában is előfordul. Az élelmiszerízesítőkből eredő cianid engedélyezett mennyisége az élelmiszerekben 1 mg/kg. Kivételek a nugát, a marcipán, és azok helyettesítői vagy hasonló termékek, amelyek 10 mg/kg ot; csonthéjas gyümölcsök konzervjei 5 mg/kg ot; gyümölcsborok 1 mg/l t tartalmazhatnak (Forrás: Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal). A sárgabarack tárolása A sárgabarack ideális nagyüzemi tárolási körülményei, -0,5 - 0°C, relatív páratartalom: 90-95 százalék. Fagyási hőmérséklete -1°C. Leghosszabb tárolási idő: 1-3 hét. A lehetőségekhez képest otthoni tárolás esetén is ezekre az értékekre kell törekedni, különben csökken az eltarthatósági idő, a gyümölcs pedig összeszárad, aszalódik. A sárgabarack legjellemzőbb tápanyagai Vitaminok: Béta.karotin, B1 vitamin, B2 vitamin, C-vitamin, Biotin, folsav. Ásványi anyagok: kálcium, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, vas. A sárgabarack tartósítása Lekvár vagy dzsem készítésekor a vízben oldódó vitaminok - elsősorban a C-vitamin - koncentrációja erősen csökken. Tápanyagtartalma kevésbé károsodik a gyorsfagyasztás, illetve az aszalás során. Sárgabarackdzsem Hozzávalók: 1 kg hibátlan, közepes méretű sárgabarack, 0,60 kg kristálycukor, csipetnyi szalicil (nem szükséges) Elkészítés: a barackot folyóvíz alatt alaposan megmossuk, kettéválasztjuk és kimagozzuk. Dzsem készítésekor a közepes méretű barackokat nem kell meghámozni. Rétegesen üvegtálba rakjuk - legfelül cukor legyen - majd fél napig állni hagyjuk. Főzéskor átrakjuk kizárólag lekvár és dzsem készítéséhez használt lábasba és állandó keverés mellett felforraljuk. Körülbelül fél-, háromnegyed óráig főzzük. A szalicilt az utolsó pillanatban keverjük bele, de tartósítószer nélkül sem romlik meg. Ezután a forró dzsemet előmelegített, jól záródó üvegekbe töltjük. Takarók és párnák közé rakjuk ("dunsztoljuk"). Hagyjuk kihűlni, pár nap múlva tehetjük a tároló helyre. Tartósítás fagyasztással A sárgabarack jól tartósítható gyümölcs. A barackokat folyóvízben alaposan megmossuk, szétválasztjuk, kimagozzuk, félbevágjuk, majd tálcára rakjuk, lefagyasztjuk és átrakjuk zacskókba. Annyit tegyünk egy zacskóba, amennyit egyszeri alkalommal felhasználunk télen. Úgy is elkészíthetjük, hogy egy pillanatra citromos vízbe mártjuk, majd cukorban is megforgatjuk. Megőrzi friss ízét és zamatát. Aszalt sárgabarack A legrégibb gyümölcstartósító eljárás az aszalás. A szárítás során az érett gyümölcs nedvességtartalmának jó részét elveszíti, viszont a szárazanyag-tartalma nő, és szinte korlátlan ideig eltartható. A hibátlan barackokat alaposan megmossuk, kettévágjuk, kimagozzuk. Fehér terítőre terítjük és napon leszárítjuk, majd árnyékos helyre rakjuk. Naponta átforgatjuk. Készíthetjük cukorral is: 1 kg kristálycukorból sűrű szirupot főzünk, 3 kg barackot alaposan megmosunk és a vizet leszárítjuk a gyümölcsről. Ezután kétfelé vágjuk, kimagozzuk és egyenként egy pillanatra a szirupba mártjuk. A gyümölcsöket egymás mellé a szárító rácsra helyezzük. Egy héten keresztül ismételjük meg a műveletet úgy, hogy a szirupot minden nap felforraljuk. Az utolsó nap a barackokat cukorba hempergetjük.
Posted on: Mon, 22 Jul 2013 18:20:20 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015